Mintegy 60 000 egyedet számlál már a sokáig kihaltnak vélt faj
Hosszú időn át kihaltnak hitték, ma viszont robbanásszerűen nő a populációja. Medve nyomait kutatták, de végül egy másik ragadozóra bukkantak: Magyarországon élhet Európa legnagyobb aranysakál-állománya. Bár az állat rejtőzködő életmódot folytat, jelenléte kockázatokat is rejt az ember számára.
Az aranysakált – más néven toportyánt vagy nádi farkast – a nyolcvanas évek végén gyakorlatilag kipusztult fajnak tartották. Az utolsó igazolt példányt 1942-ben lőtték ki, ám az 1990-es évektől kezdve fokozatosan visszatért Magyarországra. A Dráva mentén megjelenő populáció gyors ütemben növekedett, és idővel az ország más térségeiben is elterjedt.

Szinte az egész országot meghódította
A közelmúlt egyik nagy port kavaró – végül tévesnek bizonyult – medvetámadási híre kapcsán Filó Gábor, a Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy medvék ugyan nincsenek, de aranysakállal már többször találkoztak a vadászok.
A faj jelenleg az ország területének 86 százalékán előfordul, és egyedeinek száma rohamosan növekszik. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatásai szerint az aranysakálok populációja évente akár 40 százalékkal is bővülhet – ami rendkívül gyors növekedésnek számít.
Bár az utóbbi években a terjeszkedés üteme némileg lassult, a szakemberek úgy vélik, hogy a populáció hamarosan eléri a stabil szintet, vagyis a növekedés mérséklődik. Az első visszatelepüléstől számítva mindössze két-három évtizedre volt szükség ahhoz, hogy az aranysakál az ország egyik leggyakoribb ragadozójává váljon.
Miért érzi ilyen jól magát Magyarországon?
Az aranysakál sikeres visszatelepülésének több oka is van. A mezőgazdasági területek, a nem megfelelő hulladékgazdálkodás és az enyhébb telek mind kedveznek számára, hiszen ezek bőséges táplálékforrást biztosítanak. Emellett a kisemlősök és nagyvadak állománya is megnövekedett, ami további zsákmányt jelent a ragadozónak.
Annak ellenére, hogy a vadászok évente több mint 12 000 egyedet ejtenek el, a kutatások szerint az országban akár 60 000 aranysakál is élhet. A populáció nagysága és gyors terjedése miatt a fajra egyre nagyobb figyelmet fordítanak a természetvédők és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek is.
(Forrás: boon.hu)
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Több százmilliós károkat is okozhat a jégverés, vihar, aszály - Védje terményeit növénybiztosítással!
2025.02.22.A mezőgazdaságban számos kihívással néznek szembe a gazdák. A befektetett munka gyümölcsét pillanatok alatt tönkre teheti a szélsőséges időjárás. A záporok, jégeső, és a nem várt fagyok okozta károk komoly anyagi terhet rónak a gazdákra. A Generali Biztosítóhoz az elmúlt évben érkezett növénykár több milliárd forint értékű volt.
Valóban nélkülözhetetlen információk hangzottak el a HATÉKONYSÁG 2025 Konferencia & Kiállításon
2025.02.21.A Magro.hu és a Debreceni Egyetem szervezésében létrejött HATÉKONYSÁG 2025 Konferencia & Kiállítás gazdálkodással kapcsolatos előadásait kiemelkedő érdeklődés kisérte. A hallgatóság soraiban mind a kis- és közepes gazdaságok, mind a nagygazdálkodók, mezőgazdasági vállalatok képviselői jelen voltak, hiszen az itt elhangzottak nélkülözhetetlenek a jövőre nézve.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMagro.hu Piactér
Több mint 3.300 hirdetés 174 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés