A hígtrágyára sokan az állattartás melléktermékeként tekintenek, de főterméknek is nevezhető, hiszen a növénytermesztés számára ez egy értékes anyag. Körültekintő alkalmazással tökéletesen lehet tápanyag-utánpótlásra alkalmazni.

Hígtrágyának nevezzük az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú melléktermékét, amely bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből áll. Kezelését tekintve megegyezik az almos tartás során keletkező állati bélsár és vizelet, az elfolyó ivóvíz és a csurgalékvíz elegyéből álló trágyalével.

Hasznos anyag, de veszélyt is hordoz magában

A hígtrágyában a növényeknek fontos tápanyagok már oldott állapotban szerepelnek, éppen ezért sokkal jobban hasznosul, mint a műtrágyák. Használata akkor lehet veszélyes, ha szakszerűtlenül használjuk fel. Túlzott mennyiségben kijuttatása ronthatja a talaj szerkezetét, de van egy ennél is veszélyesebb kártétele. A fel nem használt tápanyagok az altalajba szivárognak, és könnyen beszennyezhetik a felszín alatti ivóvízbázisokat, amely humán problémákat, mérgezéseket is vonhat maga után. Az egyik legveszélyesebb szennyező anyag, ami ilyen módon a felszín alatti vizekbe kerülhet a nitrát. A növényeink szempontjából ez egy fontos tápanyag, de vizekbe és onnan emberi szervezetbe jutva komoly mérgezést tud okozni.

A fent említett okokból a hígtrágya-kihelyezés engedélyezéshez van kötve. Az engedélyezés alapja egy talajvédelmi terv elkészítése, amelynél figyelembe kell venni, hogy a szükséges vizsgálatokat kizárólag akkreditált labor végezheti el.

A hígtrágya kihelyezésnek fontos szabályai vannak, melyeket a gazda köteles betartani
 

Milyen a jó talajvédelmi terv?

  • tartalmaznia kell a választ arra a kérdésre, hogy adott terület domborzati viszonyai lehetőséget adnak-e a hígtrágya kijuttatására. Ez függ az alkalmazandó technológiától is: esőszerű öntözés esetén 5 százalékos, csúszócsöves öntözésnél 12 százalékos, injektálásos technológia használata esetén pedig 17 százalékos, vagy meredekebb lejtőn nem lehet kijuttatni hígtrágyát.
  • ki kell térni a tervben, hogy a szükséges védőtávolságok betarthatóak-e? Állóvizek partvonalától 20 méter, felszíni vizektől 5 méter, illetve a közegészségügyi védőtávolságok is tarthatóak-e.
  • lényeges kérdés, hogy adott talaj károsodás nélkül fel tudja-e venni a kijuttatni kívánt mennyiségű szerves és szervetlen anyagokat. Itt figyelembe kell venni a talajféleséget, a mechanikai összetételt, a porozitást, térfogattömeget. Továbbá fontos tudnunk a talaj legfelső, termő rétegének tápanyag-ellátottságát is.

Az említett adatokra talajszelvény-vizsgálattal tudunk válaszokat kapni, továbbá az átlagmintavétel is a segítségünkre lehet.

Kijuttatás előtt pontosan tudnunk kell a hígtrágya valódi összetételét, ismernünk kell a tárolási körülményeket is.

Amennyiben felszín alatti vízréteg húzódik a trágyázandó terület alatt, ismernünk kell annak állapotát, hogy későbbi mintavétel alkalmával figyelemmel tudjuk követni a hígtrágya kijuttatásának esetleges pozitív vagy negatív hatásait.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás