Mire kell ügyelni hígtrágya kihelyezésekor?
A hígtrágyára sokan az állattartás melléktermékeként tekintenek, de főterméknek is nevezhető, hiszen a növénytermesztés számára ez egy értékes anyag. Körültekintő alkalmazással tökéletesen lehet tápanyag-utánpótlásra alkalmazni.
Hígtrágyának nevezzük az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú melléktermékét, amely bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből áll. Kezelését tekintve megegyezik az almos tartás során keletkező állati bélsár és vizelet, az elfolyó ivóvíz és a csurgalékvíz elegyéből álló trágyalével.
Hasznos anyag, de veszélyt is hordoz magában
Hirdetés
A hígtrágyában a növényeknek fontos tápanyagok már oldott állapotban szerepelnek, éppen ezért sokkal jobban hasznosul, mint a műtrágyák. Használata akkor lehet veszélyes, ha szakszerűtlenül használjuk fel. Túlzott mennyiségben kijuttatása ronthatja a talaj szerkezetét, de van egy ennél is veszélyesebb kártétele. A fel nem használt tápanyagok az altalajba szivárognak, és könnyen beszennyezhetik a felszín alatti ivóvízbázisokat, amely humán problémákat, mérgezéseket is vonhat maga után. Az egyik legveszélyesebb szennyező anyag, ami ilyen módon a felszín alatti vizekbe kerülhet a nitrát. A növényeink szempontjából ez egy fontos tápanyag, de vizekbe és onnan emberi szervezetbe jutva komoly mérgezést tud okozni.
A fent említett okokból a hígtrágya-kihelyezés engedélyezéshez van kötve. Az engedélyezés alapja egy talajvédelmi terv elkészítése, amelynél figyelembe kell venni, hogy a szükséges vizsgálatokat kizárólag akkreditált labor végezheti el.
Milyen a jó talajvédelmi terv?
- tartalmaznia kell a választ arra a kérdésre, hogy adott terület domborzati viszonyai lehetőséget adnak-e a hígtrágya kijuttatására. Ez függ az alkalmazandó technológiától is: esőszerű öntözés esetén 5 százalékos, csúszócsöves öntözésnél 12 százalékos, injektálásos technológia használata esetén pedig 17 százalékos, vagy meredekebb lejtőn nem lehet kijuttatni hígtrágyát.
- ki kell térni a tervben, hogy a szükséges védőtávolságok betarthatóak-e? Állóvizek partvonalától 20 méter, felszíni vizektől 5 méter, illetve a közegészségügyi védőtávolságok is tarthatóak-e.
- lényeges kérdés, hogy adott talaj károsodás nélkül fel tudja-e venni a kijuttatni kívánt mennyiségű szerves és szervetlen anyagokat. Itt figyelembe kell venni a talajféleséget, a mechanikai összetételt, a porozitást, térfogattömeget. Továbbá fontos tudnunk a talaj legfelső, termő rétegének tápanyag-ellátottságát is.
Az említett adatokra talajszelvény-vizsgálattal tudunk válaszokat kapni, továbbá az átlagmintavétel is a segítségünkre lehet.
Kijuttatás előtt pontosan tudnunk kell a hígtrágya valódi összetételét, ismernünk kell a tárolási körülményeket is.
Amennyiben felszín alatti vízréteg húzódik a trágyázandó terület alatt, ismernünk kell annak állapotát, hogy későbbi mintavétel alkalmával figyelemmel tudjuk követni a hígtrágya kijuttatásának esetleges pozitív vagy negatív hatásait.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés