Mit kér a búza ősszel?

Az őszi búza a kukorica mellett hazánk legfontosabb gabonanövénye. Termesztése különösen szélsőséges időjárási körülmények között komoly odafigyelést, szakszerű és fegyelmezett agrotechnikát igényel. Az elmúlt időszakban a csapadékos ősz, az enyhe tél, a hűvös és esős tavasz, majd a hőhullámok és az aszály országosan a vetésterület csökkenését jelentette és nem egyszer terméskiesést eredményezett. Nem is lehet más a cél, mint gazdaságosan a mennyiség mellett, jó minőséget termelni és törekedni a termésbiztonságra. Az inputon belül meghatározó költség a trágyázás, ezért ne gondolkodjunk „hagyományos” módon, ne megszokásból trágyázzunk. A választott termék és a kijuttatott mennyiség alapjaiban fogja meghatározni a várható termés volumenét, minőségét és így a realizálható hasznot is. Szakszerű tápanyag-visszapótlással ma már a búzával is tervezhető – évjárattól és termőhelytől függően - a 8-10 t/ha termésszint, ami a „kenyérgabonánkat” jól jövedelmező növénnyé teszi.

Hogyan trágyázzuk szakszerűen búzánkat?

Az őszi búza termesztése során egy tápelem se kerülhető meg, mivel a növény a makro- (N, P, K, Ca, Mg, S) és mikrotápelemekre (Cu, Mn, Zn) egyaránt igényes. Szakirodalmak alapján 1 tonna búzaszem és a hozzá tartozó melléktermék előállításához a növényeknek a következő tápelemmennyiségekre van szüksége:

Napjainkban talajaink makro- és mikroelemkészlete egyaránt csökken. A növekvő terméshozamok következtében a foszfor- és a kálium- mellett a talajok cink-, réz-, mangán- és vaskészlete is fogyóban van. A növényi tápelemek pótlására megoldást jelenthetnének egyes szervestrágya-féleségek is, azonban használatukat a rendelkezésre álló mennyiségük és körülményesebb kijuttathatóságuk (almos istállótrágya, hígtrágya), valamint költségességük (zöldtrágyázás) korlátozza.

A megoldást ma egyértelműen az NPK műtrágyák nagyobb mértékű, egyben tudatos használata jelenti, ahol szükséges ott mikroelem-kiegészítéssel is.

Az őszi kalászosokban a Genezis technológia első eleme az alaptrágyázás. A jó őszi nitrogén-, foszfor- és káliumellátás biztosítása érdekében célszerű olyan foszfortúlsúlyos N:P:K 1:2:1 arányú komplex műtrágyákat választani, mint a 61,6% hatóanyag-tartalmú Genezis NPK 10-20-10 (+ 13,8% CaO + 2,1% MgO + 5,7% S). A búza, különösen a pH 6 alatti gyengén savanyú és savanyú talajokon meghálálja a foszfor kijuttatását, ami a jó őszi gyökeresedéshez, bokrosodáshoz nagymértékben hozzájárul. Jó és igen jó káliumellátottság esetén a Genezis NPK 10-20-5 (+ 8,5% CaO + 5,8% MgO + 6,1% S) összetételt ajánljuk. Középkötött, foszforban szegény káliummal legalább jól ellátott talajokon gazdaságos választás a Genezis NP 15- 25 (+ 11% S + 2,1% CaO + 0,1% B + 0,02% Fe + 0,02% Cu) összetételű komplex, melynek kéntartalma jól igazodik a búza őszi kénigényéhez.

A kalászosok termesztésében ugyanis fontos szerep jut a kénnek, mely fokozza a növények károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenálló képességét, így javítja a termésbiztonságot, ezért a komplexekkel történő kijuttatása mindenképpen indokolt.

A készítményeknél komoly hangsúlyt fektettünk a kén- mellett a kalciumtartalomra, mely a búza stressztűrő képességének javításához, a gyorsabb gyökérnövekedéshez és később a szár (sejtfalak) szilárdításához járul hozzá. Ahol a káliumellátottság már közepesnél gyengébb vagy túlságosan agyagos a talaj, ott jól használhatóak az olyan 1:2:2 NPK arányú összetételek, mint a Genezis NPK 8-15-15 (+ 9,7% CaO + 6,8% MgO + 2,4% S) vagy a nagyobb mennyiségű kén pótlására is alkalmas Genezis NPK 5-18-18 (+6,9 CaO + 2,4 MgO + 8,8 S).

Káliumhiány esetén, vagy laza homoktalajokon a nagyobb káliumtartalmú összetételek, mint a Genezis NPK 8-16-24 (+ 9,3% CaO + 4,7% S) használata javasolt. A Genezis NPK kompaktált műtrágyáknak minden szemcséjük azonos összetételű, a kijuttatás során a hatóanyageloszlás jóval egyenletesebb, nem úgy, mint a fizikai kevert műtrágyák esetében! Az őszi búza alá mindenképpen javasolt a kompaktált NPK műtrágyák kijuttatása, melyekkel kihasználható a „friss PK hatás”, azaz a gyorsan oldódó, könnyen felvehető foszfor- és kálium-hatóanyagoknak köszönhetően nagyobb hozamok érhetők el, valamint a hajtásszám, a kalászszám, a kalászkaszám és a szemszám növekedésére is számíthatunk.

A búza sikeres indulásához nemcsak foszfor és kálium kell, legalább 35-60 kg/ha nitrogén-hatóanyag kijuttatására is szükség van ősszel. Intenzív búzatermesztésben ugyanis a tél folyamán tovább bokrosodó búza folyamatosan nitrogént fogyaszt, és különösen nitrátérzékeny területeken február elsejéig nem gondoskodhatunk pótlásáról. Enyhe teleken ezért gyakori, hogy sárguló búzáink nitrogénéhségről árulkodnak, ami akár 15-20%-os termésveszteséget is eredményezhet. Előfordulhat, hogy egyes komplex NPK készítményekkel ezt a megnövekedett nitrogénhatóanyagigényt már nem lehet biztosítani. Ilyenkor a megoldás a már klasszikusnak számító Genezis Pétisó 39% (27% N + 7% CaO + 5% MgO) vetés előtti kiszórása, ami 228 kg/t dolomittartalmával egyúttal a búza kalcium- és magnéziumigényének kielégítését is szolgálja.

(x)