MTZ, a gyáróriás

Dutra, Rába, Varitrak… néhány magyar gyártású erőgép, melyek méltán voltak híresek hazánk gazdái körében és persze külföldön is! De van még egy – igaz nem hazai - gyártó, melynek erőgépei már 1958 óta tapossák a magyar földeket, ez pedig az MTZ, más néven Belarus. Mitől lett híres ez a márka? Miért terjedt el jobban hazánkban, mint a nyugati gyártók erőgépei?

1946-ot írtunk, amikor megalakult a mai Fehéroroszország fővárosában, Minszkben a Minszki Traktor Gyár (MTZ) Csoport. A kezdeti időkben a gyártó még csak nem is sejthette, hogy erőgépei néhány évtized múlva a világ számtalan pontján elérhetőek lesznek, sőt, sok helyen a legkedveltebb márkák közt fogják számon tartani őket.

A kezdetek…

Mint minden vállalkozás, az MTZ gyára is apró lépésekkel indult el az ismertté válás útján. Kezdetben nem is traktort, hanem egy egyszerű indító segédmotort kezdtek forgalmazni, melyet PD-10 névre kereszteltek. Ezt követően gördült le a gyártósorról az első erőgépük, melyet KD-35 néven ismertek a gazdák. Ennek az erőgépnek a legfőbb különlegessége a hajtásláncban rejlett. Míg a gazdák a gumikerekű erőgépekhez voltak szokva, addig az MTZ első erőgépe lánctalpak segítségével rótta szorgalmasan a kilométereket.

A KD-35-ös erőgépet 1953-ban már az első gumikerekű traktor követte az MTZ palettáján, melyet MTZ-2 márkajelzéssel láttak el a tervezők. Ebben az időszakban az MTZ gyár fakitermelésre alkalmas erőgépeket is gyártott. Első ilyen gépük az MTZ-2-es traktorral szinte egyszerre került piacra, és KT-12 névre hallgatott. Mivel jelentősen megnövekedett a KT-12, továbbá az egyéb erdőgazdálkodási gépek iránti kereslet, az MTZ megkezdte a KT-12A jelzésű erdőgazdálkodási gép gyártását, amely elődjétől annyiban különbözött, hogy míg a KT-12 gázgenerátoros motorral volt szerelve, addig a KT-12A lelke szinte száz százalékban megegyezett az MTZ-2 traktor motorjával.

Kicsivel később megjelent a piacon az MTZ első diesel motorral hajtott fa kihordó traktora, a TDT-40. Ennek az erőgépnek a feladata a kitermelt fa kiszállítása volt a sűrű, út nélküli erdőkből.

Az MTZ gyárból 1958-ra már százezer traktor került ki!

A képen egy MTZ (Belarus) 510-es erőgép látható

A fellendülés

1961-ben megkezdődött az MTZ-50 és az MTZ-52 típusú traktorok sorozatgyártása, amely mérföldkőnek számít az MTZ gyár történelmében. 1972-ben legördült a futószalagról az egy milliomodik MTZ traktor is. AZ MTZ-50 és MTZ-52 sorozatgyártásának köszönhetően erőteljesen megindult az erőgépek exportja is, olyannyira, hogy 1975-re az éves export elérte a 18 ezer traktort! 1974-ben megkezdődött annak a típusnak a gyártása, amelyből azóta a világon a legtöbbet szerelték össze: ez az MTZ-80, amely teljesítményben is jóval többet nyújtott elődeinél.

A kicsikről sem feledkeztek meg!

1978-tól az MTZ gyár megkezdte a kisebb teljesítményű 5-12 lóerős motorok életre hívását, továbbá az MTZ-05, MTZ-06, MTZ-08BS, MTZ-12 és az MTZ-082 kistraktorok sorozatgyártását. Természetesen a kínálati paletta szélesítésének köszönhető kistraktorok gyártása mellett tovább folyt a nagyteljesítményű gépmonstrumok fejlesztése is. Ennek hatására 1984-ben legyártásra került az MTZ-102 nevezetű, 100 lóerős traktor. (1984. azért is jelentős dátum a cég életében, mert ekkor, egészen pontosan március 24-én került ki a gyárból a kétmilliomodik traktor!) Az MTZ-102 megjelenését követően 1 évvel már a 150 lóerős nagytestvér, az MTZ-142 is legördült a futószalagról és a nagyközönség elé állt.

Múló évek, növekvő teljesítmény

Ki gondolta volna az MTZ gyár megalakulásának idején, hogy valaha 200 lóerőnél is erősebb traktorokat fognak gyártani? Valljuk be, nem sokan… de ez a korszak is elérkezett! Az MTZ-220-as széria teljesítménye már nem csak elérte, jócskán meg is haladta a 200 lóerőt! Az MTZ-220-as 220 lóerővel volt képes dolgozni. Ezen gép kifejlesztéséért és legyártásáért a dolgozók 1995-ben Belorusz Állami Díjat kaptak! Ezen felbuzdulva a Belorusz 1221 kódszámú, 130 lóerős erőgép sorozatgyártását is megkezdte a gyár, amely gazdaságosságának és hatékonyságának köszönhetően hamar a gazdák szívébe lopta magát. 1995-re már a három milliomodik traktor is elhagyta a gyárat!

A traktorokkal elért sikereken felbuzdulva az MTZ Csoport kommunális gépek, erdőgazdálkodási gépek, rakodó gépek és bányában használatos szállító járművek gyártását is megkezdte.

Saját minőségbiztosítási rendszer? Igen!

Az MTZ Csoport sikere töretlen maradt. 1999-ben, a Független Államok Közösségében (FÁK) piacra vitt traktorok több, mint 57 százalékát egyedül az MTZ gyártotta. Ebben az évben további sikerként könyvelhették el, hogy befejeződtek az MTZ 2522 traktor fejlesztései, majd megkezdődött a gyártása is ennek a 250 lóerős gépszörnynek. 2000-ben egy újabb mérföldkőhöz érkezett a gyár: megkapta az ISO-9001 minősítést az összes általa készített gép, ami azt jelentette, hogy az MTZ gyár kialakította a saját, nemzetközi szabványoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszerét.

2003-ban elkészült az eddigi legerősebb MTZ traktor prototípusa, amely az MTZ-2822 névre hallgat és 280 lóerő leadására képes.

AZ MTZ gyár 2006-ban ünnepelte fennállása 60 éves évfordulóját. Erre az ünnepre időzítették a világ és az MTZ gyár legerősebb Belorusz traktorának (450 LE!!!) bemutatását. Persze, a bemutatott gép egyelőre csak egy kísérleti darab volt.

Cikkünk folytatásában az MTZ Gyár hazai és világpiaci helyzetét vesszük górcső alá!