Nagy a csalódottság a kukoricafelvásárlásnál a toxinfertőzöttség miatt

Az elmúlt év novemberében az Alföldön 10-ből 9 esetben nem, vagy nem annyiért vették át a kukoricát, mint amennyit a termelő remélt érte. Decemberre aztán jelentősen lelassult a kereskedés. A tárolás nehéz hónapjai ezért azokat is aggasztják, akik papíron már eladták az árut, de fizikailag még mindig náluk van. Az ok az aflatoxin szennyezés a terményben.

A Mezőhír írt átfogó cikket a témáról, ezt az anyagot szemléztük. Eszerint a betakarított 5 millió tonna kukoricából nagyjából 3 millió tonna lehetett a minőségvizsgálatra megmintázott mennyiség december elején – fogalmazott Párkányi Gábor, a Mertcontrol Kft. ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a betakarítás egy pontján rosszabb aflatoxinértékeket mértek a hozzájuk kerülő mintákból, mint a 2022-es történelmi aszály idején.

Novemberben egészen 40%-ig emelkedett az 5 ppb feletti mértékben aflatoxinos tételek aránya, és ezekből minden másodikban az uniós határértéket, a 20 ppb-t is átlépte az Aspergillus gomba méreganyaga. A betakarítás legvégén kerültek sorra az ország északi részén elhelyezkedő, bővebben termő és a gyapottok-bagolylepke által kevésbé látogatott táblák, amelyek aztán ismét lejjebb tudták szorítani a rossz átlagot. November végére 35%-ra csökkent az 5 ppb feletti értékű minták aránya, és ezeknek mintegy 43%-a mutatott a felvásárlók számára – elvileg – takarmányozásra alkalmatlan, 20 ppb feletti értéket. 

A piac azonban kialakított egy ársávot az „elvileg használhatatlan” kukoricára is, így az ajánlatok az 5 ppb alatti, az 5 és 20 ppb közötti és az afeletti tételekre vonatkoztak. Továbbá a felvásárlók már a termelő telephelyén többszörösen megmintázták a terményt, hogy ne a kapuba érkező kamionokat kelljen visszafordítaniuk.

„Látok változást a termelői oldalon is: most jóval több megbízást kapunk a részükről. Szeretnék ugyanis a számok tükrében eldönteni, hogy milyen toxincsökkentési vagy értékesítési stratégiát válasszanak. Egy 80-as ppb szintű halomban rostálással nagyjából 50 ppb-ig csökkenthetjük az átlagos toxinszintet. Ózonnal kezelve 30-as érték alá szoríthatjuk a szennyezettséget, szín szerinti szeparátorral pedig akár 10 alá. Ám ez a kezeléssor tonnánként 20 ezer forintunkba is kerülhet. Kérdés, megéri-e, mert egy biogázüzembe leszállítva már nem sokkal veszítünk többet: cirka 25–30 ezer forintot tonnánként” – számolt Párkányi Gábor. 

A kérdés persze elméleti, mivel alacsony azon gazdaságok száma, amelyek ezekkel a lehetőségekkel rendelkeznek. Nekik jellemzően a technológiai hátterük is profibb annál, semhogy penészgyeppel fedett csövekkel szembesüljenek. Ám földrajzilag mindenképpen kirajzolható egy veszélyeztetett régió, ahol keményen kell küzdeni a hernyórágás és a gomba ellen. Ez a körzet – érdekes módon – nem esik egybe a 2022. évivel – mutatott rá a szakember.

Míg korábban Békés vármegye „esett el”, most az ország közepén alakult ki egy patkóforma sáv, melynek epicentruma Bács-Kiskun vármegye volt. Párkányi Gábor azt tapasztalja, hogy a szomszédos országok is hasonló problémával küzdöttek. A román, szerb, horvát, szlovák és cseh kukoricák jóval szennyezettebbek, mint a lengyel és az ukrán. A klímaváltozás mindenképpen kedvez Lengyelországnak, ahol egyre több és jó minőségű termény állítható elő.

A piac megoldja a kihívást

Szalontai Szabolcs, az UBM termény-nagykereskedelemi üzletágának vezetője ráerősített az előbbi információra: az idei kukoricatermés nagyjából harmada 20 ppb feletti aflatoxint tartalmaz, de a piac megtanulta kezelni a helyzetet. 

„Egyrészt sok pontról veszünk mintát, de még így is nehéz megtalálni a gócokat. Másrészt mindenki három-négy minőségi kategóriában vásárol. Most egy ideje már jönnek lefelé az árak, különösen az 5 ppb alatti kategóriában, amit első ijedelmében mindenki kissé túlárazva vett. A legalsó minőségi kategória viszont enyhe emelkedést mutat. Lényegében 20 ezer forint körülire szűkült az aratás idején nagyjából 28 ezer forintos árkülönbség a legjobb és a leggyengébb tételek között” – mondta a kereskedő. 

Náluk december első napjaiban az 5 ppb alatti aflatoxinértéket mutató kukorica tonnája beszállítva 79-80 ezer forintot ért, az 5 és 20 ppb közötti 68 ezer forint körül volt, a 20 ppb feletti tételeket pedig legfeljebb 58 ezerért fogadták. Szalontai tapasztalatai szerint a leginkább toxinos területek: Fejér, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Tolna, Pest és a Jászság. Békés vármegye vegyesen érintett. A legjobb kukoricákat pedig Borsodban, a Nyírségben, a Hajdúság északi részén, Vas, Győr, Zala és Baranya területéről lehetett beszerezni. Volt egy félmillió tonnás jó minőségű átmenő készlet is az országban.

A termelők alacsony árakat látnak

Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára megerősítette, hogy náluk inkább vegyes, mint rossz a térségről alkotható kép. 

„Van, aki 10-ből 9 kamionnyi árut minden gond nélkül át tudott adni, de olyan is akadt, aki egyet sem.” A szakember ismertette a helyben érvényes, toxinszintekhez kötött ársávokat is: a legrosszabb tételeket tonnánként 48–52 ezer forintért vették át, a kevésbé rosszakat 58–65 ezer között, a legjobbakért pedig 70–80 ezer forintot adtak a felvásárlók. A kereskedés december első napjaiban még folyt, de lassuló ütemben. A toxinszintet pedig valóban két helyen, a termelőnél és a kapuban is megmérték, minden egyes kamiont alaposan megmintáznak az átvevők. 

„A napraforgóért most akár 220 ezret is fizetnek, és ebben kisebb volt a terméskiesés, mint a kukoricában. Az ilyen évek után mindig megnő a búza és a napraforgó aránya a vetésszerkezetben. Pedig fegyelmezett technológiával és egy kis szerencsével idén is voltak, akik 7-8 tonnás kukoricákat arattak a térségünkben” – jegyezte meg december elején.

Bács-Kiskunban valóban rosszul fest a helyzet. Egy Kiskunfélegyháza térségében gazdálkodó nagyvállalkozás növényvédőse azt mondta, a környékben minden egyes tételt 5 ppb felettinek mérnek, ami a felvásárló telephelyére érve 20 ppb feletti értékű is lehet, attól függően, hová esett a mintavétel, és mennyi idő telt el a két mérés között. A raktározás során gyorsan változik a toxinszint, de a legnagyobb baj az, hogy az idei, 3-4 tonnás átlaghozam „nem viszi el a hátán” ezt a törtszem- és toxinarányt. 

Az itteni gazdálkodók 2025-ben is csak egy jobb időjárásban és egy gondosabb rovarvédelemben bízhatnak – mondja a szakember. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből is azt hallották, hogy 10-ből 9 tételt vagy nem, vagy nem azon az árszinten tudnak eladni a gazdálkodók, ahogy azt szerették volna. 

„Sokan nem gondolták, hogy ennyire rossz értékeket fognak mérni, és az 50 ezer forintos ársávba esik majd az árujuk. 4 tonnás terméssel ez nagyon nagy ráfizetés. A 200 ezer forintos árbevétel jó, ha a költségek felét fedezi. Nem csak a termelők csalódottak. Úgy látom, gyorsan csökken az érdeklődés a kereskedők részéről is a hazai kukorica iránt” – mondta egy helyi növényvédelmi szaktanácsadó.

Lesz import, viszont az export a fontosabb

Az UBM nemzetközi gabonakereskedőként átlátja az ország értékesíthető kukoricamennyiségét. Szalontai Szabolcs szerint az etanolgyárak a szezon elején a működésük visszafogására kényszerültek, és ezt az elmaradást már nem is fogják behozni. A takarmánygyártók pedig a végsőkig „elbúzásították” a receptúráikat. Így a magyar kukoricafelhasználás mintegy 3,5 millió tonna lesz ebben a szezonban, ami azt jelenti, hogy legalább 2 millió tonna mehet exportra, vegyes toxinértékkel. 

„A rosszabb tételekből valamennyi eljut teherautóval Románia felé, illetve a Dunán uszállyal elhagyja az országot, de mivel tőlünk délre is rengeteg a toxinos áru, ennek mennyisége korlátos lesz. Volumenében az olasz piac a meghatározó számunkra, ahol elsősorban a legfeljebb 5 ppb, illetve a 15 vagy 20 ppb-t el nem érő toxinértékű szállítmányokra van kereslet, és csak másodsorban a 20 ppb feletti árura. Mivel a legjobb kukoricák ára már kezdte elérni az exportpiacokon érvényesíthető szintet, januárban lendületet vehet ezek kiszállítása” - jósolt a szakember.

A gabonakereskedő emlékeztetett rá, hogy az olasz piacon erős versenyben vagyunk a jó minőségű ukrán áruval. A hazai feldolgozásból hiányzó, toxinmentes volumen pedig Lengyelországból érkezik be megfizethető áron.

A takarmányozás kalászos terményekre váltott

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója is arról beszélt, hogy a több ezer mérés alapján a 2024-es kukorica harmada lehet 20 ppb feletti mennyiségben aflatoxinos. 

„Másrészt a termés felével nincs semmi baj, december elején még 5 ppb alatti értékeket mértünk. Gócokban azonban ezekben is ott lehetett a gomba, ezért a piac kivár a tavaszi kötésekkel.” A szakember szerint a csúcson 88–90 ezer forintot is ért az 5 pbb alatti áru, most 80 ezer körül van az értéke. Az 5 és 20 ppb közötti szennyezettségű kukoricát 60–65 ezer forintért lehet eladni.

„Ezt már csak azok a felhasználók viszik, akiknek állatspecifikusan nem probléma a kisebb, határérték alatti toxinszennyezés. Úgy tudom, a nálunk rosszabb termést arató románok, szerbek is vitték az ilyen tételeket. A leginkább szennyezett terményért viszont csak egy kárenyhítő 40 ezer forintot remélhet a gazdálkodó” – sorolta Kulik Zoltán. A feldolgozás melléktermékében feldúsuló toxin ugyanis eladhatatlanná teszi a CGF-et, ami százmilliós veszteségeket okoz az etanolgyáraknak.

„A tejben folyamatosan mérik a toxinszintet, és az a tapasztalat, hogy ha a kukoricában, a szilázsban és a CGF-ben is van egy kis aflatoxin, a sok kis hatás összeadódik. Takarmánygyártóként teljesen át kellett gondolnunk a receptúrákat. Mivel a szükségesnél nagyjából 300 ezer tonnával kevesebb használható kukorica van az országban, kalászos gabonákkal és olajos energiahordozókkal váltottuk ki. Mivel minden takarmánygyártó hasonlóan gondolkodott, nem csoda, hogy a búza és az árpa is 78–80 ezer forintot ért december elején.” 

A Vitafort kizárólag receptúramódosítással reagált a megváltozott gabonakínálatra, külföldről nem importált kukoricát.

Ágazati becslések szerint a takarmányipar talán a felét fogja felhasználni a megszokott kukoricamennyiségnek, a korábbi 1,6–1,7 millió tonna helyett 800 ezer tonnát. Búzából viszont a korábbi 800 ezer tonnás igény helyett 1,4 millió tonnával lehet kalkulálni. Mivel a kukoricatermés 50–60%-a élelmezésre/takarmányozásra alkalmatlan, nagyon nehéz értékesíteni. Az ipari felhasználók legnagyobb félelme, hogy emiatt a toxinos árumennyiség nem fogy el a piacról, ezért 2025-ben – még ideális időjárás mellett is – kiemelt figyelmet kell majd fordítaniuk az új termésben felbukkanó ó készletekre.

A szemlézett cikk írásakor, december elején leginkább a jó minőségű búzának volt nagyon magas ára – a ritkaságára való tekintettel. Emellett hatalmasat ralizott a napraforgó is az ősz folyamán. A 220 ezer forintot átlépő felvásárlói ajánlatok a legnyereségesebb szántóföldi nagykultúrává tették ezt az olajnövényt. 2025-re már csak 120 ezer hektáron takarítjuk be a repcét, és a helyét könnyen betölti tavasszal a napraforgó. Ha még a kukorica életteréből is kihasít egy kicsit, megtörténhet az is, hogy nagyobb területen lesz napraforgó az országban.

A szerző, Gönczi Krisztina a cikke végén összefoglalta a lényeget:

• 1. A gyorsmérések átlagánál valójában mindig magasabb a betárolt terményben az aflatoxin. A mért számot gondolatban megszorozhatjuk legalább kettővel.
• 2. Normál raktározási körülmények között folyamatosan emelkedik a szennyezettség mértéke.
• 3 Minden egyes kezelés (rostálás, ózon) csak átmeneti eredményt hoz, gyors értékesítés kell hogy kövesse.
• 4. A termés egy része eladhatatlan, és raktáron marad. Ezért a felvásárlók jövőre is keresni fogják az aflatoxint a terményben.
• 5. A kórokozó sokkal nagyobb területet fed, mint ami a korábbi évek adataiból következik, új területeken, sőt, újabb kultúrákban is felbukkanhat, akár búzában is.
• 6. Az Alföldön már csak nagy kockázattal, egy-egy évjáratban hoz nyereséget a kukorica.
• 7. Ukrajna és Lengyelország a kisebb fertőzöttségének és a stabilabb termésszinteknek köszönhetően a hazai feldolgozók állandó ellátója marad.