A precíziós és körforgásos mezőgazdaság ma már nem létezhet a növények és állatok genetikai, genomikai alapjainak ismerete, illetve a biotechnológiai módszerek alkalmazása nélkül. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjában elsősorban növény- és állatgenomikai, valamint biotechnológiai alap-, és agrárinnovációt megalapozó piacorientált kutatásokat végeznek. 

Megalakult a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja. Az új szervezeti egység a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átalakulásának egyik motorja lesz. A központ igazgatója, Dobránszki Judit, az MTA doktora május elején vehette át a megbízólevelét. A kutatások és az eredmények hasznosítására Szilvássy Zoltán rektor támogatásával és Dobránszki Judit tudományos tanácsadó kezdeményezésére április elsejével jött létre a MÉK szervezeti egységeként az AGBK - mondta az Unideb.hu-nak Stündl László.

Új Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kezdte meg munkáját a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán

Itthon és külföldön is cél az eredmények közvetítése

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja arról beszélt, hogy a hazai és nemzetközi vállalkozói szféra számára a tudományos eredmények közvetítésére, továbbá az igények, megrendelések becsatornázására hozták létre az Agrár- és Élelmiszeripari Tudáshasznosítási Központot. Szerinte a kutatóknak ma nem elég kiváló tudományos munkát végezniük, láthatónak is kell lenniük a szakma és a piac számára. A tudás- illetve technológiatranszfer, valamint a projekt együttműködések serkentése az egész debreceni agrárképzés számára kiemelt jelentőségű – közölte Stündl László.

A biotechnológia gyakorlatba ültetése

A központ kutatásai hozzájárulnak a haszonnövények és állatok genomikai és genetikai feltérképezéséhez és biotechnológiai felhasználásához. Továbbá az eredményeik alkalmazhatóak az agrár- és élelmiszeriparban, valamint a gyógyszeriparban – mondta Dobránszki Judit az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője. A centrum Növénygenomikai és Növénybiotechnológiai Kutatócsoportjai a növényi stresszrezisztencia kutatásokhoz kapcsolódó, illetve a növényi fajtaelőállítást támogató genomikai kutatásokat, epigenetikai és génátírást vizsgáló, valamint marker alapú molekuláris kutatásokat folytatnak. További kiemelt feladat a sejt-, és szövettenyésztési kutatások és innovációk végzése. Ez egészül ki a növényi fajtaelőállítást és fajtafenntartást támogató biotechnológiai eljárások, vírusmentesítési kutatások fejlesztésével és alkalmazásával.  

Molekuláris genetika és genomika

Az Állatgenomikai Kutatócsoport irányítója, Kusza Szilvia egyetemi tanár szerint a céljuk, hogy hazai és Európai Uniós források bevonásával megőrizzék jelentős szerepüket a gazdasági és vadon élő állatfajokkal végzett molekuláris genetikai és genomikai vizsgálatok piacán, amelyeket eddig a DE Állatgenetikai Laboratóriumában végeztek több tenyésztőszervezetnek. A nemzetközi és hazai együttműködések nagyban segítik a kutatói tevékenységet. Azonban ez az egység önállóan is képes arra, hogy a hazai állatgenomikai kutatások zászlóshajója legyen – közölte Kusza Szilvia. 

Oktatási és tudományos előrelépés

Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes szerint a szervezet létrejötte újabb óriási minőségi elmozdulást jelent a kar oktatói és tudományos életében.  A DE MÉK képzéseinek átszervezésében, valamint a nemzetköziesítésben fontos szerepet kaphat az AGBK a mezőgazdasági biotechnológia oktatás és kutatás területén. Jávor András rektori főtanácsadó arról beszélt, hogy a karnak lépést kell tartania az egyetem dinamikus fejlődésével. Az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ megalakulásával a debreceni agrárképzés teljesen megújulhat.

Kettős agrárcél

Az agrároktatás feladata, hogy szakemberekkel lássa el a mezőgazdaságot, valamint elit képzést kell biztosítania a hallgatók számára. A kettőnek párhuzamosan kell jelen lennie a DE MÉK-en. A precíziós mezőgazdaság nem létezhet a genomikai és biotechnológiai eredmények felhasználása nélkül. Az AGBK ezt a tudáshátteret biztosítja, valamint egyedi képzések beindítására ad lehetőséget - mondta.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Módosul a tenyészbika tenyésztésbe állítását segítő de minimis támogatás

2024.07.06.

Változnak a szabályok, módosul a tenyészbika tenyésztésbe állítását segítő de minimis támogatás.

Modern feudalizmust hozhat az agráradatok kezelése? 

2024.07.06.

A modernizálódó mezőgazdaságban új ágazatként jelentek meg a precíziós gazdálkodásra és az ennek kiszolgálására létrehozott eszköz- és programrendszerek.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról

2024.07.06.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról és a keszthelyi Georgikon Campus tevékenységéről.

Válaszok kellenek arról, hol tart a magyar agrárdigitalizáció

2024.07.05.

Tanulmány készül annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai pontosabban lássák, hol tart a mezőgazdaság digitalizációja

Sürgősen változtatni kell a magyar mezőgazdaság vízellátásán

2024.07.05.

A jóval a rendszerváltás előtt megépült keleti és nyugati főcsatornán kívül nem nagyon fejlődött az infrastruktúra, pedig az ország bővelkedik felszíni vizekben.

Új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben

2024.07.05.

Javul a termelők helyzete, mert új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Goldoni S 80 plus fülkés traktor

Hitelesített telefonszám

12 000 000 HUF

+ áfa
Hirdetésfeladás