Nagyobb mennyiségű csapadék várható a Dunántúlon

A hétvége óta tartó meleg időjárás kedvezően hatott az éppen kisorolt kukorica és napraforgó állományok gyors növekedéséhez. A megelőző csapadékos időszak után a talajban még megfelelő mennyiségű nedvességet találnak a növények az optimális fejlődéshez, bár gyorsan száradni kezdett a talaj. Az előttünk álló időszakban azonban ismét nő a hajlam a csapadék iránt, záporok öntöznek előbb az ország délnyugati, majd vasárnap főként az északi felén.

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső. Összességében azonban az ország túlnyomó részén 1 mm alatt alakult az elmúlt egy hét csapadékösszege.

Áprilisban az ország jelentős részén 30 és 60 mm közötti csapadék hullott, ennél kevesebb az Alföld egyes részein és a Dunántúl keleti tájain esett. Ez az északi, északnyugati országrészben meghaladja a sokéves átlagot, a Dunántúl délkeleti tájain és az Alföld túlnyomó részén azonban 10-20 mm-rel kevesebb annál.  A február eleje óta lehullott csapadékmennyiség pedig hazánk délkeleti felén 30-60 mm-es hiányt mutat az ilyenkor szokásos mennyiséghez képest, és csak a nyugati és északi határszélen fordul elő csapadéktöbblet.

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma. A fél méternél mélyebb réteg továbbra is bőven tartalmaz nedvességet - írta meg elemzésében a met.hu.

A hőmérséklet gyorsan emelkedésnek indult a múlt hét második felében. Pénteken volt az utolsó fagyos hajnal, amikor a Duna-Tisza közén és északkeleten még többfelé 0 fok alá hűlt a levegő. A maximumok vasárnap óta jellemzően 25 fok körül alakulnak, a napi középhőmérséklet pedig 15 és 20 fok közöttinek adódik. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is 15 fok fölé emelkedett a hét elejére.   

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok intenzíven növekednek, már a kalászhányás fázisában járnak. Az őszi káposztarepce elvirágzott vagy a virágzás végén jár, a becőképződés a jellemző, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. A frissen kisorolt napraforgó és kukorica intenzíven fejlődik a múlt heti csapadék, és az utána érkezett meleg idő hatására, ugyanakkor az időjárás a gyomok növekedését is segítette.

A gyümölcsfák már elvirágzottak, a terméskezdeményeket és a növekvő termést a nagyszámú kártevő mellett a múlt héten még többször veszélyeztették gyenge éjszakai fagyok.

Az akác már az északi területeken, így Miskolc térségében is virágzik, csaknem egy hónappal korábban, mint 2023-ban, amikor fagykár is érte a növényeket. A fákon sok a virág, a napos, meleg, de nem forró idő kedvező a hordásra. A méhcsaládok a korai tavaszban is kellően meg tudtak erősödni, már január végén a mogyoróról hordták a virágport az enyhe napokon. Délen már elvirágzott, vagy a virágzás végén jár az egyik legfontosabb mézelő növényünk. Békésben nagyon sok volt a virág a fákon, de éppen a hűvös időszakra esett a dandárvirágzás,  Nógrádban pedig többfelé elfagyott a virág.

Az elmúlt öt napban jellemzően teljesen száraz volt a növények levélfelülete, így ez a gombás megbetegedések szempontjából igen kedvező időszak volt. A párás időszakok hossza is alacsonyan alakult, az időszak 10-20%-át sem tette ki.

NDVI

A legfrissebb NDVI vegetációs index értéke meglehetősen magas a korán érkezett tavasz hatására, és az évszaknak megfelelő növekedés jellemzi. Az ország egész területén továbbra is az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetáció.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg ismét gyors növekedésnek indult, jelenleg többnyire 145 és 180 foknap között alakul. Ez az érték jóval magasabb tavalyi évinél és a sokéves átlagnál azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.

A folytatásban

A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, melyekből helyenként nagyobb mennyiségű csapadék is hullhat, majd szombaton átmenetileg csökken a csapadék valószínűsége, vasárnap pedig az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Összességében az előttünk álló egy hétben a Dunántúlon várható nagyobb mennyiségű csapadék, arrafelé területi átlagban is 10-30 mm, míg a Tiszántúlon többfelé alig fog esni, és tovább szárad a talaj. A hőmérséklet nem változik számottevően, jellemzően marad a kora nyárias meleg idő 25 fok körüli csúcsértékekkel, de a tartósabban csapadékos délnyugati tájakon pénteken 20 fok alatt maradnak a maximumok.