Ahogy a Föld más nyersanyagaiból, a termőtalaj mennyiségéből is évről évre kevesebb van. Az elmúlt 40 évben a mezőgazdasági területek harmadát kellett kivonni a művelésből, mert annyira leromlott az állapotuk. Egyre több olyan kutatási eredmény születik, amely azt igazolja, hogy a termőtalaj fennmaradása veszélybe került. Eközben a Föld népessége egyre nő, több élelmiszerre van szükség, ám azok tápértéke a talaj mennyiségének csökkenése és minőségének romlása miatt drasztikusan csökken.

Az Agrárágazat oldalon a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók
Szakmai Szervezetének képviseletében Daoda Zoltán írta meg, hogy több hatás okozza a talaj termékeny felszíni rétegének vékonyodását, fogyását és terméketlenné válását. Ilyen például a talajerózió, az elsavasodás, az elszikesedés, a lemosódás és az elsivatagosodás. A jelenlegi talajpusztulási folyamatokról készített felmérések azt mutatják, hogy éves szinten mintegy 75 milliárd tonna termőtalaj tűnik el a földfelszínről.

Egyre fogy a termőtalaj, ami sokkal nehezebbé és drágábbá teszi a földművelést - Fotó: Magro.hu - CSZS

Ilyen ütemben pusztul a talaj

A helyzet a talaj pusztulása szempontjából Kínában a legrosszabb. Ott 57-szer gyorsabban pusztulnak a talajok, mint ahogyan újratermelődnének. Európában ez az arány 17-szeres, Észak-Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös. A talajpusztulás egyik eredménye, hogy kevesebb ásványi anyag tud felszívódni a növényekbe. Ezáltal azok terméseinek, gyökereinek egyre kevesebb lesz az ásványianyag- és tápanyagtartalma. Az elsősorban a bizonyos talajtípusoknál nem indokolt szántásra és rossz menedzsmentmódszerekre visszavezethető erózió miatt eltűnő termőföld egyébként valójában nem tűnik el. A levegőbe kerülve porviharokat kavar, a vízbe jutva pedig folyók és tengeröblök élővilágát teszi tönkre. Ám a legnagyobb baj az, hogy a földre is nagyon kedvezőtlen hatással van. A hozamok nem csökkennek ugyan, de a hozamra vetített műtrágyaköltség egyre magasabb. Az alig pislákoló talajélettel rendelkező föld pedig csak veszít a termőképességéből és a szerves anyagából.

Szervesanyag a talajban

Pedig a talaj termékenységének egyik legmeghatározóbb tényezője a benne található szerves anyag, azon belül is a humusz mennyisége és minősége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a talajszerkezetet, valamint az ásványi alkotókkal együtt kolloidokat képez. A Szent István Egyetem által végzett kutatás kimutatja, hogy a talaj termékenységének csökkenése miatt a takarmány- és élelmiszernövények ásványi anyag-tartalma számottevően csökkent az elmúlt 30 év során. Amennyiben az 1975-ös adatokat vesszük 100 százaléknak, akkor az árpa 2005-re 35,4 százalékos, a búza 50 százalékos, a kukorica 31 százalékos, a burgonya mindössze 9,52 százalékos, a sárgarépa pedig csak 4 százalékos ásványi anyag-tartalommal rendelkezett az 1975-ös értékekhez képest.

A gyökérhegyeken a növény leadja a fotoszintézis során nyert energiából a felesleget cukrok formájában a különféle mikrobák felé. Ezáltal a jó termőképességű talajhoz az kell, hogy a lehető legtöbb ideig növény fejlődjön benne. Ehhez folyamatosan érdemes szinten tartani, lehetőség szerint pedig észszerű mértékben növelni a termőtalajok szervesanyag-tartalmát. Amennyiben lehetséges, szervestrágyázással. Továbbá a szemtermésen kívüli valamennyi növényi részt (levél, szár, gyökér stb.) szétzúzást követően ajánlott bekeverni a talajba, hogy a gazdák ne okozzanak veszteséget önmaguknak a tápanyagok elengedésével. Érdemes a talaj tápanyag-szolgáltató, vízmegtartó képességét növelni. Mindennek irányított hatékonyságát szervesanyag-lebontó talajbaktériumokkal lehet jelentősen megtámogatni - írta Daoda Zoltán.

További híreink

Rendkívül kártékony rovar, az őszi sereghernyó lehetséges megjelenéséről jött figyelmeztetés

2024.12.03.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinens melegigényes őshonos faja, amely kiemelten veszélyes zárlati károsítóként szerepel az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1-es karanténlistáján.

13 éve nem volt ilyen hideg Magyarországon

2024.12.03.

Az idei november középhőmérséklete a legalacsonyabb volt 2011 óta. Emellett ez volt az első hónap 2023 májusa óta, amelynek középhőmérséklete országos átlagban az éghajlati normál alatt maradt.

Az aszály hatásai ellenére is lesz elég magyar karácsonyfa az idén

2024.12.03.

Az aszály ugyan megviselte a fiatal ültetvényeket, mégsem kell hiányra számítani fenyőfából a karácsonyi időszakban.

Több változás lép életbe az adótörvényekben

2024.12.03.

Az Országgyűlés elfogadta és kihirdette a 2024. évi LV. törvényt, amely számos adótörvény módosítását tartalmazza.

Tudja, mióta nem érkezett uniós forrás Magyarországra?

2024.12.03.

Június 26-a óta Magyarország nem kapott újabb európai uniós támogatást, bár a 2021–2027-es pénzügyi ciklusban hazánknak járó 21,8 milliárd eurós keret 56 százaléka jelenleg hozzáférhető.

Karácsony közeledtével nem haszontalan tudni, melyek lettek az Év Szaloncukra 2024 díj legjobbjai

2024.12.03.

Az idei fődíjat a maklári Stühmer Körtezselés-muskotályos szaloncukor érdemelte ki.

Partnerhírek
Partner

Védjük a gyökereket az Agrováció termékével

2024.12.03.

A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.

Partner

AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?

2024.11.29.

Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 1.100 hirdetés 102 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás