Nagyon sokat dolgoznak azért, hogy fügét mutathassanak

2009 környékén, amikor Utassy Luca elsőéves kertészmérnök hallgató volt, édesapjával együtt kezdtek el azon gondolkodni, hogy milyen lenne egy közös mezőgazdasági vállalkozást indítani. Édesapja agrármérnökként korábban már kereste azokat a mediterrán növényfajokat, amelyek sikeresen meghonosíthatók Magyarországon. Bár felmerült a datolyaszilva és a kivi termesztése is, végül ezek különböző megfontolások miatt kikerültek a tervből. Az elmúlt 15 év során azonban Dél-Zalában, Tormaföldén, a Szent János-hegyen létrehozták Magyarország legnagyobb fügeültetvényét, amely ma már mintegy 5 hektáron terül el, közel 500 fügefával. Ebben az interjúban Utassy Luca az idei termésről, a kártevők elleni védekezésről és az árakról is beszélt.

10–15 éve, amikor elkezdtek Tormaföldén fügével foglalkozni, még ritkaságszámba ment, ha valakinek a kertjében egyáltalán beérett ez a mediterrán gyümölcs. Azóta nagyot fordult a világ, a füge ma már itthon sem számít kuriózumnak.

Valóban így van – mondja Utassy Luca –, de az ilyen nagyságrendű, sokhektáros ültetvény továbbra is különlegességnek számít. Egész Európában ritkán termesztik a fügét ültetvényes formában. De míg korábban, ha volt is a kiskertekben füge, pár évente biztos visszafagyott. Az elmúlt pár évben viszont nem volt olyan hideg tél, ami komolyan károsította volna a bokrokat.

Korábban a füge olyan különlegességnek számított, ami csak a mediterrán térségben terem. Most, hogy elterjedtebb lett, az emberek jobban elkezdték itthon is keresni. Majdhogynem egy magyar gyümölcs lett a füge! Van a kertekben, az emberek ismerik a fügelekvárt, és mivel a magyarok jó része nem kertes házban lakik, a boltban és a piacon is egyre inkább keresik a megvásárolható fügét. A hátránya pedig nyilván az, hogy egyre többeknek terem otthon is. Tehát egy kicsit növelte is a piacot, meg egy kicsit csökkentette is.

Az egyfajtaság hátránya

Abban bíznak Utassyék, hogy az elterjedtség révén az éttermekben is jobban tudatosul, hogy ez egy Magyarországon is kapható gyümölcs, és még inkább betervezik a menüjükbe.

A kiskertekben jellemzően azért csak egy-egy fügebokor van, és az egyfajtaság hátránya, hogy tart, ameddig tart, meg olyan, amilyen. Akad példa arra, hogy a tulajdonos épp akkor volt nyaralni, amikor beérett, vagy a fa minden gyümölcsét lehullajtotta, vagy megették a hangyák. Persze ha nagyon jó év van, előfordul, hogy nem tudnak mit kezdeni a fogyasztáshoz túlzottan bőséges terméssel, ami egy bokron megterem. Így a következő évekre is – bár ez még mindig kevésbé jellemző – megvan a lekvár alapanyaga.

Az elmúlt pár évben mennyiségi ugrás nem nagyon történt, főleg azért, mert tavaly megszületett Utassy Luca gyermeke. Kevesebb idő jutott a fejlesztésekre, még magának az ültetvénynek a megművelése, a szüretelés és a szállítás is hatalmas kihívás volt. De közben elkezdtek nagy lelkesedéssel új fajtákat szaporítani.

Színek, formák

A megnövekedett érdeklődés és versenyhelyzet miatt egyre nagyobb az igény a piacosabb, érdekesebb fajtákra, bizonyos színűekre, formájúakra.

Elkezdtek mindenfelől gyűjteni, szaporítani, ezek egyelőre faiskolában vannak, a következő években szeretnék kiültetni őket egy újabb nagyobb telepítési hullámban. Abban bíznak, hogy ez segít nekik a szakma élén maradni. Tavaly volt együttműködésük a Pesten elég népszerű Vakvarjú éttermekkel, ők készítettek nagyobb mennyiségű fügepálinkát, ami most ősztől elérhető lesz náluk.

Gondolkodnak különleges  fajták ültetésében is, a csíkos héjú fügék között vannak zöld-sárga és lila-vörös csíkosak is. Mindig vegyesen szállítják a fajtákat, minden adag úgy néz ki, mint egy bonbon, ehhez jó kiegészítést jelentenének ezek az érdekességek. A legismertebb csíkos fajta a Panaché, de van martinique-i füge is.

Az idei fügetermés egyelőre nagyon jónak ígérkezik, úgy látszik, szereti a kánikulát. A tavalyi nyári szezonra ez nem volt elmondható, kicsit megfagyott tavasszal, másrészt elvitték az esők is, aztán a második termés már jól alakult, mivel nagyon hosszú, száraz ősz volt. Novemberben, amikor elkezdett esni a hó, még a zöld levelekre esett. Persze most még nem lehet kiszámítani, hogy idén milyen lesz a terméshozam, de van bőven a fákon, remélhetően az ősz is nagyon jól alakul majd.

Milyen árakra készülhetünk?

Idén nem emeltek árat, úgy érezték, hogy a tavalyi 3000 forintos kilónkénti ár egy olyan lélektani határ, amit egy darabig tartani kell. Részben azért, mert nem csak ebből élnek, eddig sem csináltak ebből hű, de nagy profitot! Másrészt most lettek a bokrok akkorák, hogy rettentően sok termés van. Természetesen ennek nagy része nem értékesíthető frissen, mert megcsípi a madár, a rovar, ráesik az eső, és amit lehet frissen értékesíteni, annak is a nagy része nagyon rövid idő alatt érik le. Tehát egyre több termést kellene eladniuk ugyanolyan rövid idő alatt, mivel gyorsan romlik, szinte azonnal. Keresniük kell új eladóhelyeket, felvevőpiacokat, Vannak ilyenek, csak nagyon munkaigényes ennek a logisztikáját kitapasztalni és menedzselni.

Egyre emelkedő árakkal ezt nem tudnák tartani. Úgyhogy pont az ellenkezőjét csinálják, pl. ha valaki nagy mennyiséget vesz, vagy cefrének viszi, vagy eljön érte, leszedi, ezt már akciózzák is. Nekik megéri, ha kevesebbért elviszik, de legalább valaki elviszi.

Pár évvel ezelőtt ezt még nem kellett megcsinálni, mert nagyjából annyi volt, amennyit az akkori áron el lehetett adni. De a termés mennyisége ugrásszerűen nő, és ehhez igazodniuk kell árban is, meg mindenben.

A Szedd magad és a kártevők

Tavaly jól működött a szedd magad akció, és idén is tervezik, hogy meghirdetnek egy ilyen hetet. A tavalyi héten nagyon sokan voltak, de gyanítható, hogy más ültetvények, amelyek közelebb vannak Budapesthez, elvonják azok jó részét, akik jönnének.

A madárkár mellett a klímaváltozással más kártevők is megjelentek. Eddig nem volt sok poloska, de tavaly már nagyon megnőtt a számuk, és úgy néz ki, hogy ez az év is eléggé poloskás lesz.

A poloska pedig megcsipegeti a gyümölcsöt, és ez semminek nem tesz jót. Utassy Lucáék nem szoktak permetezni, nincs is értelme, mert érő gyümölcsöt nem lehet. A poloskák esetében azt várják, hogy összeomoljon a populáció, és ne legyen ilyen kártékony.

Amit meg addig csinálnak, hogy a lehető legalaposabban próbálják válogatni a szemeket, hogy ne kerüljön friss eladásra olyan, ami csípett.

 Gumicukor, szörp, chutney

Vannak, akik megpróbálják aszalni, de a magyarországi fajták nem feltétlenül alkalmasak erre. Az Utassy családban nagyon népszerű megoldás, hogy leturmixolva aszalják meg a gyümölcsöt, sütőpapírra kiterítve. Ezt utána fel lehet darabolni, és olyasmi lesz belőle, mint egy gumicukor. Remek szörp is készíthető fügéből (a leveléből és a gyümölcséből is), de grillezett húsokhoz, chutney-ként vagy sajtokhoz (kecskesajthoz különösképp) is kiváló.

(Forrás: hellovidek.hu)