Nagyot javíthat a takarmányozás hatékonyságán a szarvasmarhák tömegének rendszeres mérése

Hirdetés

A húsmarhatartó telepeken leginkább a hizlalási időszakban, a tejelő tehenészetekben pedig a borjú és növendéknevelés, illetve a laktáció alatt volna szükséges a gyakoribb kontrollmérésekre ahhoz, hogy a gazdák még pontosabban meg tudják határozni a megfelelő takarmányadagokat és azok összetételét. A szarvasmarha tömegmérése sokat megmutat abból, mennyi és milyen takarmányra van szüksége. Az Agrárszektor anyagát szemléztük, ami szerint a jószágok tömegének rendszeres mérésével időben meg lehet állapítani, mikor van szükség takarmányozási beavatkozásokra, és jelentősen csökkenthetők a takarmányozási költségek is.

A szarvasmarha tömegmérése sokat elárul a takarmányozási igényeiről is

Az állattartó telepek többségén évente csak egyszer mérik meg az állatok tömegét, a leltározás idején ugyanis szükség van egy állományfelmérésre. Ilyenkor fülszám szerint azonosítják az állatokat, illetve megmérik a testtömegüket is – tájékoztatta az portált Tóth Attila, a Vitafort Zrt. szarvasmarha üzletágának vezetője. Ilyenkor a borjútól a növendéken keresztül a tehénig rendszerint minden állatot megmérnek. A gyakoribb, vagy rendszeres mérés azonban sok helyen elmarad, pedig év közben is komoly szükség lenne rá.

Növelhető a takarmányozás hatékonysága

Tóth Attila szerint a rendszeres tömegméréssel optimálisabb táplálóanyag-ellátást lehet biztosítani, ami jócskán megnövelheti a takarmányozás hatékonyságát, és segíthet a genetikai potenciál maximális kihasználásában. Az okszerű takarmányozás alkalmazásával ugyanis lényeges a megfelelő összetételű abrak és tömegtakarmány biztosítása. Fontosak tehát a rendszeres kontrollmérések, mivel a takarmány receptúrák összeállításakor nem mindegy, hogy milyen a súlyösszetétel egy állatállományon belül. Egy nagyobb élősúlyú haszonállat létfenntartó szükséglete más, mint egy kisebbé.

Idő, energia - de megéri

A rendszeres mérés azonban a hagyományos módon nem egyszerű feladat; sok időt és munkát igényel. Egyrészt egyenként fel kell hajtani a mérlegre az állatokat, és szükség van megfelelően karbantartott mérőeszközre is. A tejelő tehenészetekben az egyedi méréseknek a növendéknevelésnél van a legnagyobb jelentősége – mondta Tóth Attila. Az első legfontosabb mérés egy borjú életében a születési súly, a legtöbb telepen viszont ezt inkább becsülni szokták. Ezt követően a 60-70 napos választási korban lenne szükség egy mérésre, amikorra az állatnak már meg kellene dupláznia testtömegét, majd kellene egy mérés a 13-14 hónapos tenyészérettség időszakában is, amikor pedig a növendéknek már a 360-380 kilogrammot kellene elérnie. A mérésekkel ellenőrizni lehet a növekedés megfelelő ütemét és ennek függvényében módosítható a táplálóanyag-koncentráció (például a fehérjekoncentráció).

Egy növendék üszőnek az első ellése idejére, vagyis körülbelül 23-24 hónapos korára el kell érnie az 560-580 kilogramm körüli tömeget. Ezt követően az állat még tovább növeli majd a testkapacitását, mivel egy többször ellett tehén súlya általában eléri a 650-700 kilogrammot. A gazdák ilyenkor már nem szoktak súlyt mérni. Tóth Attila szerint viszont fontos lenne, mert a tejelő állományokban a tehenek laktáció elején, élettanilag egy úgynevezett negatív energia egyensúlyi fázisban vannak.

A testtömeg csökkenéséből következtethet a megbetegedésekre is

Ez azt jelenti, hogy ellés után gyorsan nő a tejtermelés, a szárazanyag-felvétel növekedése pedig sokkal lassabb ütemű. Emiatt a táplálóanyagok egy részét ebben az időszakban az állat a testtartalékaiból mobilizálja. Tehát élettanilag is van egy testtömeg-csökkenés, ami nem mindegy, hogy mekkora. Itt lenne jelentősége a rendszeres mérésnek, a gazdáknak ugyanis arra kellene törekedniük, hogy ez a súlyveszteség ne legyen több napi 0,8-1 kilogrammnál, összesen pedig ne veszítsen többet 50-70 kilogrammnál ebben az időszakban az állat. Ha ez a súlyveszteség nagyobb, akkor ezeknél az állatoknál különböző anyagforgalmi megbetegedésekre (például ketózisra) számíthatunk. Ilyen esetekben érdemes a takarmányadagokhoz plusz energia- és májvédő, illetve gyulladáscsökkentő takarmánykiegészítőket adni a megelőzéshez - írja a cikk.

Témák a cikkben

szarvasmarha takarmány takarmányozás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek