Nagyot kaszálhatnának a magyar ökogazdálkodók

Hirdetés

Az ökológiai gyümölcsültetvények részesedése a teljes ökológiai területből mindössze 1,2 százalékra tehető Európában. Az EU-28 ökológiai gyümölcstermő területe az elmúlt években nagyságrendileg 110 ezer hektár körül alakult. A zöldségtermesztéshez hasonlóan az ökológiai gyümölcsültetvények esetében is első Lengyelország. Olaszország áll a második helyen, ahol az utóbbi évek átlagában nagyjából 20,5 ezer hektárra tehető az ökológiai ültetvények összes területe. Európa harmadik legnagyobb biogyümölcs-termesztője pedig Törökország. Ami hazánkat illeti, az ökológiai zöldség- és gyümölcstermeléshez kedvezőek a külső gazdasági környezeti elemek. A II. Bio Alma Napok tanácskozáson közel 80 gazdálkodó és az ökológiai gazdálkodás több képviselő szervezete vett részt. A tanácskozás főbb tapasztalatait a hazai biogazdálkodás kilátásaival összefüggésben a FruitVeb foglalta össze bővebben.

A magyar ökogazdálkodás fejlődését segíti a folyamatos kereslet

A biogyümölcsök közül az almatermésűek és a csonthéjasok a legjelentősebbek. Az almatermésűek területe az EU-ban az elmúlt évek átlagában megközelítette az 59 ezer hektárt. Az ökológiai termesztésű almatermésűek Uniós termőterületében meghatározó a lengyel termelés. A lengyelországi terület több, mint felét teszi ki az EU-s területnek. A lengyel bioültetvények legnagyobb részén az almatermésűeket termesztik. Az EU-ban az almatermésűeken kívül nagy jelentőséggel bír az ökológiai termesztésű csonthéjasok termőterülete, de közel 20 ezer hektárral elmarad az almatermésűektől. A legnagyobb területen termelő ország Olaszország, ahol az ökológiailag termesztett csonthéjasok területe a 11 ezer hektárt is meghaladja. Lengyelország ugyanakkor előkelő helyen áll a csonthéjasok esetében is, igaz itt már csak a második helyen van. Azonban a 6,5 ezer hektárt meghaladó termőterületük még így is jelentős.

Ilyen a magyar ökogazdálkodás termelési állapota

Magyarországon a statisztikai adatok alapján 2005 és 2015 között mintegy 1 400-2 000 termelő foglalkozott ökológiai gazdálkodással. Az ökológiai terület mérete ebben a 10 évben gyakorlatilag stagnál és nagyjából 125-130 ezer hektárra tehető. Az ökológiai gazdálkodás termelési szerkezete hasonlóan alakult, mint az EU-átlag, a terület felét (65 640 hektárt) a gyepterületek teszik ki, 40 százalék körül van a szántóföldi növénytermesztés részaránya (52 070 ha), és nem éri el az 5 százalékot (5 475 ha) a gyümölcsültetvények részesedése. A fennmaradó mintegy 5 ezer hektár pedig a zöld ugar.

A hazai ökológiai zöldség-gyümölcs termelés fejlődési lehetőségei

A FruitVeb anyaga szerint az ökológiai zöldség- és gyümölcstermelés vonatkozásában megállapítható, hogy a külső gazdasági környezeti elemek között alapvetően fejlődést segítő tényezőket lehet találni.

Ezek a következők:

Folyamatosan növekedő vásárlói igény az európai, illetve a világpiacon. Általában keresleti piac alakul ki. A piaci részesedésünk az európai termelésből 1 százalék alatti, így a bővülés lehetőségei a piac oldaláról adottak.

Közepes időtávon (kb. 5 év) a versenytársak sem feltétlenül jelentenek korlátot a fejlődésben, mert a biotermékek piaca a minőség oldaláról egzaktul szabályozott. Ezért a minőség tekintetében nehéz versenyelőnyhöz jutni. A piaci igények folyamatos növekedésével pedig a piacon általában túlkereslet uralkodik. Ez jelentősen tompítja a versenytársak hatását, ugyanis a piac jelenleg a hazai termelés többszörösét is fel bírná venni. Vagyis a problémát nem a versenytársak és az általuk generált (ár)verseny, hanem a hazai árualap hiánya jelenti.

A biotermékek kedvező jövedelmezősége, magasabb profittartalma a nagy szállítási távolságokat is elviseli (főképpen a feldolgozott termékek vonatkozásában, akár Európán kívüli piacokra is), így még tágabbak a piaci lehetőségek, mint a konvencionális termelésben.

Témák a cikkben

ökogazdálkodás ökológiai gazdálkodás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek