A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarország gabonaexportja csökkent 2018. január és október között 2017 azonos időszakához képest. Ez elsősorban a bázisidőszak (2017. január–október) szokatlanul magas volumenének tudható be, ugyanis 2017-ben került sor a bőséges 2016. évi gabonatermés kivitelére is.
A Magyarországon megtermelt búza elsődleges célpiacai 2015–2017 között Olaszország, Románia és Ausztria voltak, és a KSH külkereskedelmi adatai alapján 2018 első 10 hónapjában is ez volt a három fő irány. Noha a romániai reláció fajsúlya csökkent, a Strategie Grains elemzői a 2018/2019. gazdasági évre vonatkozóan mégis arra számítanak, hogy a Romániába irányuló magyarországi búzaexport volumene 58 százalékkal meg fogja haladni a 2017/2018. gazdasági évit. Ezzel párhuzamosan csökkenhet az Olaszországba és az Ausztriába, és kissé nőhet a Németországba irányuló kivitel a szezon végéig. A két gazdasági évet összehasonlítva hazánk EU-ba irányuló búzaexportja nem változik érdemben, 2,1-2,2 millió tonna találhat vevőre (miközben az EU búzakivitele 1,5 millió tonnával 19 millió tonnára mérséklődik).
2018-ban nagyot zuhant az EU búzakivitele (Fotó: Pixabay, KleineKiwi)
A magyarországi kukorica fő felvevőpiacai Olaszország, Ausztria és Németország voltak 2015–2017 között, és 2018 első 10 hónapjában sem változott a helyzet. A magyarországi kukorica EU-n belüli kivitele 3,1 millió tonna lehet a 2018/2019. gazdasági évben, szemben az egy évvel korábbi 2,3 millió tonnával (Strategie Grains). Elsősorban Németország, Románia és Olaszország irányába várható a kivitel élénkülése annak ellenére, hogy Romániába egyelőre a töredéke érkezett a korábbi években kiszállított volumennek 2018. január–október között. A kivitel fellendülésének egyik feltétele a dunai fuvarozás javulása, amely az alacsony vízállás miatt komolyan akadozott az elmúlt hónapokban. A kukorica magyarországi kivitelére ugyanakkor ösztönzőleg hat, hogy Romániából az előző szezon azonos időszakában kiszállítottnál már 50 százalékkal több tengerit exportáltak harmadik országok felé a 2018. július 1. és 2019. január 13. közötti időszakban (búza esetében ez az arány 75 százalék, árpa esetében 74 százalék). Mindeközben az EU harmadik országokból származó importja rekordszintet, 21,6 millió tonnát érhet el, amely főleg Ukrajnából és Brazíliából érkezhet.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az unió búzakivitele 26 százalékkal 8,6 millió tonnára esett (TOP 3: Algéria, Szaúd-Arábia, Egyiptom) és behozatala 64 százalékkal 2,7 millió tonnára nőtt (Oroszország, Kanada, USA) 2018. július 1. – 2019. január 13. között az előző szezon azonos időszakához képest. Mindeközben az unió kukoricaimportja 48 százalékkal 12,7 millió tonnára (Ukrajna, Brazília, Kanada), exportja 46 százalékkal 1 millió tonnára ugrott (Libanon, Törökország, Dél-Korea).
Ukrajna 24,1 millió tonna gabonát (az előző szezon azonos időszakához képest +13 százalék) exportált 2018. július 1. és 2019. január 9. között. Ebből 10,6 millió tonna a búza (–7 százalék), 3,1 millió tonna az árpa (–18 százalék) és 9,9 millió tonna a kukorica (+65 százalék). Az ukrán agrártárca a szezon végéig összesen 47 millió tonna ukrán gabona kivitelével számol (+18 százalék), de egyes hírek 50 millió tonnáról szólnak. Ebből legfeljebb 16 millió tonna lesz búza (APK-Inform).
Oroszország – az agrártárca tájékoztatása szerint – 26,8 millió tonna gabonát exportált a 2018/2019. gazda-sági év első felében (2018. július 1. – december 20.), ez 4,1 százalékos növekedés az előző szezon azonos időszakához képest. A kiszállított volumenből 22,6 millió tonna volt a búza (+12,4 százalék), 2,8 millió tonna az árpa (–14,2 százalék) és 1,1 millió tonna a kukorica (–50 százalék). Az ország folyó gazdasági évi búzakivitele 36,5 millió tonnára (–36 százalék), kukoricakivitele 3 millió tonnára (–45 százalék), árpakivitele 4,7 millió tonnára (–19 százalék) tehető (APK-Inform, USDA).
Forrás: AKI