Napi 18 ezer forintért alig akad magyar idénymunkás – jöhetnek a filippínók

Az agrárium egyik legjelentősebb problémája a munkaerőhiány, azon belül is az idénymunkások hiánya. Ez a jelenség még a klímaváltozás hatásainál, a szélsőséges időjárás által okozott károknál is égetőbb probléma. Évente 50-80 millió forintnyi kárt okoz a gazdáknak az, hogy nem tudják kivel és/vagy időben leszedetni, betakaríttatni termékeiket. Egyre több helyzetben szorul az ágazat külföldi, akár távol-keleti, például Fülöp-szigeteki munkavállalók alkalmazására.

A FruitVeB tájékoztatása szerint a kertészeti ágazatban évente két nagy munkacsúcsot, élőmunka-igényes munkaműveletet kell elvégezni. A metszést, ami késő ősztől kora tavaszig tart, illetve a betakarítást, amely a munka csúcsát jelenti.

Az idénymunkák nagy része gyümölcsszüret

Utóbbi gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszakot jelent, és ezért nem lehet csak állandó munkásokkal elvégezni ezeket a munkálatokat, ebben az esetben van szükség a szezonális munkaerőre. A nyári idénymunkák nagy része gyümölcsszüret.

A munkaerő hiánya a hazai kertészeti ágazatban szinte ugyanakkora vagy esetenként még nagyobb gondot okoz, mint az egyre szélsőségesebb időjárás. A gyümölcstermesztésben a jelentős munkaerőigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik, mivel jórészt május-júniusban zajlik a termésritkítás, illetve májustól októberig tart a szüretelés.

A szabadföldi zöldségtermesztés esetében is döntően áprilisban-májusban zajlanak a vetési, palántázási munkálatok, a betakarítás pedig szintén nyáron, illetve ősszel esedékes. Van speciális eset, például a spárgáé, ott már akár április közepén is megkezdődhet a betakarítás. A hajtatott zöldségtermesztésben viszont gyakorlatilag egész éven, vagyis 12 hónapon át folyamatos a munka.

A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerőigényes. Ami azt jelenti, hogy a teljesen gépesíthető művelésű fajok élőmunkaigénye elhanyagolható. A csak kézzel betakaríthatók jelentősége viszont nagy, fajtól függően 500-4000 munkaóra/ha között van (sőt a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti), míg a hajtatott zöldségtermesztésben 10-25 ezer munkaóra/ha a foglalkoztatásigény. 

Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal – közölte a FruitVeB.

Aktuális bérek

Az ország az idénymunkáért kifizetett bérek tekintetében két jelentősebb részre osztható. A FruitVeB szerint az északkeleti országrészben körülbelül 12 ezer forint a napi bér, az ország nyugati, illetve középső részein pedig ugyanez 15-18 ezer forintra tehető. A bejelentett, járulékokkal emelt költség 1800-2000 Ft/óra munkabér esetén a termelő számára 2700-3000 Ft/órás költséget jelent.

Az idénymunka ára folyamatosan, dinamikus növekszik, sokszor még a minimálbérnél és a szakképzett bérminimumnál is magasabb összeget kell százalékos értékben adni a dolgozóknak – mondta az Agrárszektornak Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke. Hozzátette, hogy változtattak az egyszerűsített foglalkozásban a közterhek mértékén. Sokáig nagyon kedvezően, 500 forint volt naponta a közteher összege, ez napjainkban a minimálbérhez viszonyítva 1300 forintra tehető a mezőgazdasági idénymunkások esetében. Ez is jelentősen megnöveli az idénymunkások költségtényezőit.

(Forrás: agrarszektor.hu)