Napra pontos tervezéssel termeszti a kápiát egy „autószerelő” a fiával, aki meg „bútorasztalos”

A kápia nem őshonos Magyarországon, a balkáni háború miatt az onnan elköltöző emberek terjesztették el, a sütés módszerével együtt. Segítette a folyamatot, hogy hazánkban is jól megtermelhető ez a típus. Az utóbbi években új spanyol és olasz paprikatípusok is megjelentek, ezek is növelhetik a fogyasztást.

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron adható el.

Szunyogh András szakmája autószerelő, korábban személy- és árufuvarozással is foglalkozott, ám mellette mindig termesztett zöldségeket: paradicsomot, brokkolit, karfiolt, majd körülbelül húsz éve ráállt a paprikára. Fia, Szunyog András eredetileg bútorasztalos, ám első és eddig egyetlen munkahelye édesapja kertészete, ahol ma is együtt termesztenek kápiapap­rikát. A nevében a „h” hiánya nem elírás, véletlenül elveszett a bürokráciában az évek alatt.

Fóliasátrakban termesztenek

A Tiszától nem messze, Vasmegyeren található kertészetükben évek óta az Alfa Lucullus Kft. forgalmazásában lévő Feraro F1 fajtát ültetik.

A koraiság náluk nagyon lényeges szempont – írja a Kertészet és Szőlészet nyomán a magyarmezogazdasag.hu –, ezért fóliasátrakban termesztenek, ami az időjárási kockázatokat is mérsékli. Az első szedésből, augusztus közepéig tövenként körülbelül 1,2-1,4 kilogramm termést, azaz 15-20 paprikát szednek. A növény kiváló megújuló képessége a tenyészidő több szakaszában is hasznos. Amikor a tőről az első érett termést leszedik, a kisebb terhelés hatására látványosan megindul a többi bogyó fejlődése. A tetejezés augusztus 20. körül esedékes, akkor visszavágják a hajtást a legfelső kis paprika fölött, hogy ne a lombozatot, hanem a bogyókat fejlessze a növény, így lesz két szedési hullám.

A fekete síkfólia emeli a talajhőmérsékletet, a kiültetett fiatal növényeket azonban fátyolfóliával is védik a nagy légterű fóliában. Ezzel éjszaka körülbelül 3-4 °C-kal magasabb a hőmérséklet bent. A fóliapalást későbbi, június 15-i fehérre meszelése pedig 8-10 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet eredményez, amellett, hogy árnyékol is. A meszelés nem kis munka, de szerencsére a bevonat eltávolításáról a csapadék gondoskodik, amikorra már nincs szükség az árnyékolásra. A fólia alatti alacsonyabb hőmérséklet és szűrt fény nemcsak a növényeknek kedvez, hanem a dolgozóknak is komfortosabb, így jobban haladnak.

A meszelésnek köszönhető az is, hogy egyes sátrakon tízéves a fólia, igaz, ehhez rendszeresen javítják a lyukakat és cserélik a feszítőzsinórokat, még mielőtt elszakadnának.

Bármennyi elfogyna

A Garten Kft. jászberényi telephelyéről az első osztályú kápiapaprika exportra kerül Németországba. A kertészetben szedéskor csak a görbe bogyókat válogatják ki, a termést a cég csomagolja. A korábbi papírtálcás csomagolásnál sokszor hátrány volt a túl hosszú paprika, zacskózásnál azonban ez nem gond. Naponta egy kamionnyi (7 tonna) első osztályú bogyót szednek és válogatnak, augusztus 10-ig tizenhat kamiont raktak meg.

Szerencsére az eladással nincs gond, a további bővítésnek a munkaerő hiánya és minősége szab határokat, említette Szunyogh András.

Kisebb a kockázat

A termelő szerint a síkfóliás szabadföldi paprikának sem kisebb az évenkénti beruházási igénye, mint a fóliásnak, sőt akár több is lehet. Ugyanis a szabadföldi termesztéshez is kell talajtakaró fólia, fátyolfólia és támrendszer, növényvédelemre pedig akár többet is kell költeni, hiszen oda nem lehet biológiai védelmet telepíteni.

Korábban nekik is volt szabadföldi állományuk, így tudják, hogy mekkora kár keletkezhet, ha a 80 centiméteres paprikatövet lefekteti a 120 kilométer/órás szél, vagy fél óra alatt 50-60 milliméter eső hull, az erős napsugárzás pedig megégeti a növényeket. Akkor tértek át a fóliás termesztésre, amikor a szedés előtt érkezett félórás jégeső szétverte a 7 hektáros állományt. A biztosító a 20 milliós kárra 2 milliót fizetett azzal az indokkal, hogy amelyik paprikát nem lyukasztotta át a jég, azt még el lehet adni.

Nincs összhangban

Ha vásárolnák a palántákat, akkor az 4 millió forint lenne hektáronként, az ültetés 400 ezer, a fátyol 500 ezer, minden egyébbel együtt 7-8 millió körül van egy hektár paprika éves termesztési költsége. Ezt csökkenti, hogy a fátyolfóliát például elég csak ötévente cserélni. Ellenben igen jelentős mennyiségű és árú műtrágya kell ahhoz, hogy a növény annyit teremjen, amire képes, tette hozzá Fehér Tibor, az Alfa Lucullus Kft. ügyvezetője, a Ferraro F1 fajta nemesítője.

Sokan feladják

A kisebb kertészetek tönkremenetele nagy veszteség az országnak, több szempontból is, hangsúlyozza Fehér Tibor. A gépek, termesztőberendezések ugyanis ilyenkor többnyire nem egy másik kertészethez kerülnek, hanem ócskavasként végzik.

Morauszki Tibor 12 éve dolgozik az Alfa Lucullus Kft.-nél, ő a kelet-magyarországi régió területi képviselője. Tapasztalatai szerint is csökken a termelők száma, főleg a kisebb felületen gazdálkodók fejezik be a termesztést, ám a stabilabb gazdaságok nem bővítenek ugyanilyen ütemben, így a zöldségtermesztő felület csökken. A kisebbek főleg gazdasági okokból és a termesztés kockázata miatt hagynak fel a zöldségtermesztéssel.

Életerős növények

Az Alfa Lucullus Kft. több nemesítőcég zöldségfajtáinak kizárólagos forgalmazója, de van néhány saját nemesítésű paprikahibridjük is, közülük a Feraro F1 paprika tett szert nemzetközi sikerre.

Hazánkon kívül Bulgáriában, Szerbiában, Macedóniában, Horvátországban, Oroszországban és Ukrajnában is termesztik.

A hibrid vetőmagját Magyarországon termesztik kézi munkával, izolált körülmények között.

A Feraro F1 idén hétéves, ami szép kor egy paprikafajta esetében. Fő erőssége a koraisága, bőtermősége. Emellett arra törekedett a nemesítő a fejlesztésénél, hogy kevésbé ideális feltételek között is jó eredményeket érhessenek el vele a kertészek. A rezisztenciák segítenek abban, hogy kevesebb növényvédő szerre legyen szükség a termesztésben

Kell a változatosság

A nemesítésben a termesztést könnyítő rezisztenciák mellett mind nagyobb hangsúlyt kapnak a beltartalmi értékek. Az egyik nemesítési irány a zöldségkínálat színesítése, bővítése. Ha a kínálat változatos, akkor a fogyasztás fönntartható, sőt növelhető. Igaz ez más zöldségfajokra is.

A többféle színű, ízű és méretű paprikából összességében nagyobb a fogyasztás, mint ha csak két-három típust kínálnának.