Nem csak értékesít és szolgáltat, hanem drónok üzemeltetésében is segít a PlantaDrone

A Kukorica Kör Egyesület dunapataji Szakmai Napján Gyovai Szabolcs, a PlantaDrone Kft. ügyvezetője, a dróntechnológia lehetséges felhasználási módozatairól tartott előadást. Az elhangzottak szerint az értékesítésen túl már az üzemeltetésükben is segíti a dróntulajdonosokat a cég, az általuk létrehozott Drón műveleti központ által.

„A drónokhoz sokan azért állnak szkeptikusan, mert nem értik, hogy a viszonylag kis tartályaikkal és az alacsony lémennyiséggel hogyan lehet hektárnyi felületeket kezelni. Valamint a permetcseppek sodródása is tévesen sokszor merül fel a drónokkal kapcsolatban. A fenntartások információhiányból fakadnak, ezért ezeket szeretném eloszlatni néhány kísérlet eredményünk bemutatásával” – kezdte mondandóját az előadó.

Mint megtudtuk, a legmodernebb drónok már nem 10, hanem akár 40-50 literes tartállyal rendelkeznek, ami már lehetővé teszi, hogy hektárokban gondolkozzanak a gazdák. Ennek tudatában viszont azonnal felmerülhet a kérdés, hogy ennek a mennyiségnek mekkora részét képes egy ilyen eszköz a célfelületre juttatni, különös tekintettel arra, hogy a Green Deal a növényvédő szerek felhasználásának 50%-os csökkentését irányozza elő az évtized végéig.

A PlantaDrone törekvése: Csak oda és annyit juttassunk ki, ahová és amennyit szükséges

A szakirodalom szerint egy jól beállított permetezőgép esetén a növényvédőszer talajra hullási aránya 40 és 60 százalék közé tehető az állománysűrűség, a talajfedettség függvényében. „Egyik kísérletünkben melyet Szalma Elemér végzett egy JD 4730-as hidas permetező teljesítményét hasonlítottuk össze, egy DJI Agras T20-as permetező drón munkájával. Azt láttuk, hogy míg a permetőzénél a lémennyiség közel 43%-a, a drónnál alig több mint 10%-a került a talajra. A kijuttatási technológia megváltoztatásával 32 százalékos hatékonyságjavulást értünk el az adott táblán” – hangsúlyozta ki Gyovai Szabolcs.

Mindez annak volt köszönhető, hogy míg a szántóföldi permetező fúvókájából kilépő csepp jellemzően föntről lefelé halad. A drón esetében a keletkező légörvény irányítja annak mozgását és hatására a permetcsepp körkörösen haladva nagyobb utat tesz meg és így nagyobb valószínűséggel fog az állományon landolni. Ez az úgynevezett vortex gyűrű, mely a drón repülése során alakul ki, csakúgy, mint a nagyobb forgószárnyas gépek esetében is.

Egy drón nagy segítséget jelenthet azokban az esetekben, amikor differenciált kijuttatás a feladat.

A PlantaDrone Kft. egyik ilyen kísérletében deszikkálást végeztek. Drónnal felmérték az állományt, a kapott NDVI-értékek alapján meghatározták, hol életerős a napraforgó és hol elszáradt, és létrehoztak egy ennek megfelelő kijuttatási térképet. Oda, ahol a napraforgó magától elszáradt nem juttattak ki deszikkáló szert. A változó arányú kijuttatás azt eredményezte, hogy hektáronként 2,16 literes dózissal elvégezték a feladatot, szemben a földi gépes teljes terület kezelésére szánt 5 liter/hektáros mennyiséggel. Mindezt úgy, hogy a hatékonyságban nem volt különbség.

Az érdeklődők egy növényvédelmi példát is láthattak a precíz gazdálkodás témaköréből, amikor is a mezei acat foltszerű kezelése volt a feladat. Itt is drónnal történt a felmérés és a vegyszer kijuttatása is. Ez a munkájuk olyan jól sikerült, hogy a kínai gyártó, a DJI, esettanulmányként azóta is használja a prezentációiban.

A drónos rendszer alkalmas volt mind a foltszerű detektálásra, mind a foltszerű kezelésre. A repülési útvonal pontos megtervezésével az eszköz mindent automatikusan elvégzett. Mivel a fúvókák költségtakarékosan csak a foltok felett kapcsoltak be, így ebben az esetben hektáronként 67,8%, hozzávetőlegesen 50 eurónyi összeget tudtak megtakarítani. Ez a szám az adott évben ezen az adott táblán, az adott gyomborítottság mellett jött ki.

Hasonlóan a nem egységesen kikelt repce regulátorozásakor is jó szolgálatot tehet egy ilyen drónos megoldás.

Mint hallhattuk, egy szőlőültetvényben is jól vizsgázott az eszköz. Az egyik legnagyobb magyarországi szőlészeti-borászati gazdaságban (Hilltop) végeztek hivatalos kísérletet. Ugyanazt a növényvédelmi hatóanyagsort juttatták ki drónnal, mint a földi kijuttatás keretében, és hatékonyságban nem volt különbség a két technológia között. noha a vizsgált terület diónyi méretű jégverést is kapott.

A kijuttatásnál mindig fontos a borítottság kérdése. Nos, ebben a szőlős kísérletben a drón fúvókái megfelelő borítottságot biztosítottak a leveleken és fürtökön egyaránt. „Egy jó beállítás mellett a fedettség is megfelelő lesz, az arra alkalmas növényvédőszereket figyelembe véve, ami a drónnál kulcskérdés” – emelte ki a cég ügyvezetője.

Mivel jelenleg csak a Mospilan 20 SG rovarölő szer kapott engedélyt drónos kijuttatásra, néhány gyümölcsös kútúrában és csak csalogató anyaggal egymenetben egy szűkebb időablakban, így az erdészet egy jó irány, ahol az élelmiszerláncot nem érintve lehetne több teret engedni a drónos tapasztalatok gyűjtésére a földi gépek által nehezen vagy egyáltalán nem járható területeken. Erre már vannak törekvések az állami erdészetek és a hatóságok részéről is. Kísérletek alapján kijelenthetjük, hogy sem földi gép, sem ember nem tud olyan könnyen munkát végezni az erdőkben, mint a drónok a nem kívánt növények visszaszorításában, a növények táplálásában és a károsítók elleni védekezésben.

Idén, ahogy az elmúlt években is nagy problémát okoz a pockok kártétele. A drón a gyérítésükben is nagy segítséget jelent. Egy általunk elsőként 2021-ben kifejlesztett megoldással monitoring drónnal felülről, RTK-pontosan lehet detektálni a kártételi helyet és akár egy munkadrón a kártételi helyekre pontosan ki tudja szórni a szükséges hatóanyagot – hallhattuk.

A kukorica tőszámlálásra szintén nagyon alkalmas a dróntechnológia. Ha gyommentes az állomány, pár százalékos hibahatárral fel lehet mérni egy táblát.

De kiváló eszköz ezen túl akkor is, amikor a talaj járhatatlan, illetve a fenológiai fázis nem teszi lehetővé egy hagyományos, földi eszköz alkalmazását. 2,5-3 méteres kukoricában, például, csak a drón az opció a növényvédelemben.

A biológiai védekezésben is vannak eredményeik. A Bioconttal közös kísérletük közben kiderült, hogy az aszály nemcsak a növényeket gyilkolja, hanem a hasznos élő szervezeteket is, ezért a drónnal kapszulákban juttatták ki a mikrobiológiai készítményeket, amit egy kapszula dobáló berendezés általuk történő kifejlesztése előzött meg. A PlantaDrone terméke azért tud többet, mint a piacon már eddig elérhető eszközök, mivel ők magát a permetező drón szórórendszerét alakították át a feladatra, így nem kell megvásárolni hozzá egy külön eszközt.

A drónos permetezés kapcsán ellenérvként a laikusokban gyakran felmerül, hogy a drón által kiszórt szer elsodródik, de a PlantaDrone Kft. munkatársainak tapasztalatai szerint nagyon pontosan szabályozható, hogy hova kerüljön a szer.

„Sok drónos vállalkozó azt állítja, hogy a drónnal 70-80-90%-os szermennyiségez lehet megspórolni, ami általánosságban nem igaz, azonban vannak olyan esetek, amikor ezt el lehet érni – figyelmeztetett Gyovai Szabolcs.

A drónnak is megvan a helye a mezőgazdaságban, csak tudni kell beilleszteni. Egy drónnal nem lehet nagy lémennyiséget igénylő munkákat elvégezni, becőt ragasztani, lemosó permetezést végezni, kontakt gombaölő szeres kezelést alkalmazni, mert ezeket a műveleteket nem lehet 10-20-30-40 literrel elvégezni. És nem alkalmas egyéb kiegészítő vizsgálatok nélkül a pontos nitrogénellátottság detektálására sem. A drón, kiegészítő technológiaként döntéselőkészítéshez és bizonyos munkák elvégzéséhez viszont kiváló. Például, a már említett Mospilant SG-t kijuttatva a dióburokfúró-légy vagy a cseresznyelégy ellen hatékony lehet a megfelelő időablakban.

Az előadó kihangsúlyozta, hogy az új rendszerek már szabályozható cseppmérettel működnek. Ez azt jelenti, hogy művelet közben lehet változtatni, hogy a kijuttatott csepp hány mikron nagyságú legyen.

A legújabb drónok már alkalmasak nagyüzemi technológiára is, mert már tudnak akkora lémennyiséggel dolgozni, tudják azt a munkaminőséget produkálni, amire szükség van.

Ha jól van beállítva a drón, a kijuttatott hatóanyag nem sodródik el. A probléma ott kezdődik, hogy ehhez nagyon sok ismeretanyagra, és tapasztalatra van szükség.

Az ismeret átadására és a dróntechnológia elterjedésének támogatására a PlantaDrone Kft. egyedülálló módon létrehozott egy drónműveleti központot. Számos ügyfelüknek van szüksége ugyanis drónos felvételezési munkára, de a monitoring drónos szolgáltatók nem mindig a megfelelő időjárási körülmények vagy fenológiai állapotnál érnek oda munkát végezni. Főleg, ha egyszerre sok helyen kell egy rövid időintervalluban elvégezni a feladatot. Ezért ügyfeleik számára saját drónokat értékesítenek és távoli asztal jelleggel velük együtt üzemeltetik azokat. Így a monitoring és adatfeldolgozási munkákat átvállalják ügyfeleiktől, akik idő vagy megfelelő informatikai szaktudás hiányában nem tudnak ezekkel a folyamatokkal foglalkozni. Számukra a kész kijuttatási terv átadásával egyszerűsítik a monitoring alapú kijuttatási munkákat legyen szó traktoros vagy drónos foltszerű, differenciált vagy teljes állományra vonatkozó munkafolyamatokról.

Sőt, a konkurenciájuktól vásárlókat is várják, nekik is segítenek az üzemeltetésben.

„A legmagasabb szintű szakmai supportot, azt gondolom, jelenleg tőlünk lehet megkapni az országban” – zárta le az előadását Gyovai Szabolcs.

(x)