Nem elég kipipálni a locsolást, jól és időben kell öntözni – a gyep meghálálja

Legyen strapabíró, ne kelljen állandóan öntözni, viszont egész nyáron át maradjon buja és zöld. Nőjön lassan, legyen könnyen kezelhető, ne kelljen folyton nyírni, és véletlenül se dugja fel a fejét semmilyen haszontalan kóró… Csak pár elvárás, aminek minden gyepnek meg kéne felelnie. Egy valami azonban biztos: ahhoz, hogy füvünk valóban kertünk dísze lehessen, folyamatos törődésre és munkára van szükség. Jó hír viszont, hogy nem kell mesterséges műtrágyát, gyomirtókat vagy növényvédő szereket bevetnünk ahhoz, hogy egész nyáron át üde méregzöld pázsitunk lehessen.

Nincs is kellemesebb, mint kilépve a házból, buja, zöld pázsitra lépni. De hogyan maradhat egész nyáron át üde és szép a füvünk? A nyári meleg okozta stressz elkerüléséhez kiváló gyepgondozási munkálatok léteznek, amikkel edzeni lehet a gyepet, illetve ezek elvégzése mellett csökkenteni lehet az öntözési mennyiséget is. Ilyenek a rendszeres levegőztetés, gyeplazítás.

Ehhez a hellovidek.hu szolgál néhány olyan tanáccsal, amelyre ajánlatos nagyon odafigyelni!

1. Szellőztessük a gyepet! Ha túlságosan tömör a gyep alatt a talaj, akkor nem képes jól hasznosítani a tápanyagokat. A talajban lévő hasznos organizmusok, például a földigiliszták a túl kemény, tömörített talajban nem tudnak megtelepedni. Ha igazán zöld fűre vágyunk, akkor rendszeresen szellőztetni kell a gyepet.

Ennek többféle módja lehet, amihez lehet speciális gépet is vásárolni vagy bérelni. Ha nagyobb területről van szó, és gyorsabban akarunk haladni, akkor a késes gyepszellőztetőt ajánljuk.

Ha kisebb a kertünk, nem kell csodaeszközökre gondolni, a ház körül megtalálható kerti szerszámokkal is el lehet végezni a feladatot, legfeljebb kicsit lassabban haladunk. Egy hegyesebb végű gereblyével erősen át kell fésülni a gyepet. Így a lerakódott, elhalt növények maradványait fellazítjuk, majd összegyűjtjük. Ha már nagyon le van tömörödve a föld, és a gereblyézést kevésnek érezzük, akkor célszerű még vasvillával átszurkálni a gyepet. 10-15 centiméterenként, ha van egy villanyom, az már jó lesz.

Fontos, hogy amit fellazítunk, azt gyűjtsük is össze. Ezzel a mohásodást is megelőzhetjük.

2. Ritkábban, de alaposabban öntözzünk! Az egészségesebb gyep érdekében tanuljunk meg mélyebben és ritkábban öntözni! Elég hetente egyszer vagy kétszer, de akkor alaposan! A mennyiség természetesen változhat a helyi időjárási viszonyoktól, a talajtípustól, a fűfajtól is. Ha ritkán és mélyen öntözzük, akkor a fű gyökerei mélyebben kezdenek el nőni a talajban. Ez segíthet abban, hogy a pázsit aszályos időszakokban is egészséges maradhasson.

Fontos szabály, hogy csak kánikulában, akkor is a legnagyobb hőségben (35 fok környékén) szabad naponta locsolni a gyepet, de ilyenkor is inkább csak a homokos talajon!

A néhány perces „kutyafuttában” locsolás nem öntözés, de a másik végletbe sem szabad esni, hogy vízben álljon a kert. Figyeljünk arra, hogy csak annyi vizet öntözzünk ki, amit elbír a talaj, és ami fel tud száradni a következő locsolás előtt. Számos gyom kedveli az állandó, nedves környezetet. Ilyen az egynyári perje és a muharfélék is, amelyek augusztusban rendre elfertőzik a kert.

Tilos a füvet nyári időszakban este öntözni!

A felmelegedett talaj a vizet nagy intenzitással elkezdi kipárologtatni, és ezzel a gombás fertőzéseknek teremt ideális körülményeket.

3. Nem mindegy, mire állítjuk be az automata öntözőrendszert. A tavaszi indítását követően a kerttulajdonosok gyakran nem változtatnak az öntözési programon, holott az okos vezérlőegységek legtöbbjében már egy úgynevezett százalékoló funkció is van, amivel nincs szükség a teljes program átírására. Emiatt könnyen előfordul, hogy a tavaszi és őszi időszakban túlöntözzük, míg a nyári időszakban alulöntözzük a gyepet. Ez nem csak a gyep számára káros, de meglehetősen vízpazarló megoldás is. Ha öntözőberendezésünk van, olvassunk kicsit utána, hogyan kell azt helyesen használni!

Tavasszal és ősszel elég 2-szer, 3-szor

Tehát: összességében a tavaszi és az őszi időszakokban a gyepet elegendő 2-3 naponta egyszer megöntözni. Természetesen az aktuális hónap hőmérsékleti és csapadékossági sajátosságát megfigyelve.

4. Legyen éles a fűnyírókés. Az életlen kések a fűszálakat könnyezésre készteti, nem vágja vissza őket, aminek az az eredménye, hogy pár nap alatt bebarnul a fűszál csúcsa. Sokan összekeverik a jelenséget a szárazság okozta stresszel, és azt hiszik, hogy növelni kell az öntözővíz mennyiségét, az öntözés gyakoriságát. Havonta egyszer ezért is élesítsük ki a fűnyíró késeit!

5. Nyírjuk helyesen! Sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl nagyra hagyják nőni a füvet, és utána egyszerre nagy mennyiséget vágnak le belőle, vagy épp ellenkezőleg, túl rövidre nyírják. Jó tudni, hogy az ideális hossza a fűnek tavasszal és ősszel 4-5 cm, nyáron 5-6 cm, egyszerre az 1/3-át lehet probléma nélkül eltávolítani.

6. A fű mulcsozása. Nyírjuk gyakran a gyepet, viszont hagyjuk a helyén a lenyesett füvet, ami hamar lebomlik, és ellátja a talajt a szükséges makro- és mikroelemekkel.

Filcesedés, tömörödés, levegőtlenség

A nagy tömegben ottmaradó, hagyományos géppel levágott fűmaradék viszont kárt okozhat, mert filcesedést, tömörödést, levegőtlenséget, a gyomok és a moha terjedését – általában a gyep leromlását – okozhatja. A mulcsozás ellenben hasznos lehet, de ehhez jó fűnyíróra van szükség. Ilyenek lehetnek a kis önjáró, ügyes, de igen drága akkumulátoros gépek. Kaphatók mulcsozni is képes fűnyírók, ezek azonban jóval drágábbak hasonló teljesítményű klasszikus társaiknál.

Egy biztos, minél kisebbre aprítja a fűnyíró a levágott füvet, annál gyorsabban lebomlik a helyben hagyott fűnyesedék. A fűnyíró eloszlatja a levágott fűszálakat és azok lassan elszáradnak, elkorhadnak és beépülnek a talajba.

7. Sose nyírjuk nedvesen! Ez nemcsak a csapadékos időjárás utáni fűnyírásra vonatkozik, hanem a harmatos fűre is. A nedves fűszálak magát a fűnyírást is nehézzé teszik, hiszen a fűszálak összetapadnak, és igen nehézzé válik a levágás. Arról nem beszélve, hogy a fűnyíróból kiszóródó fű összetapadt rétege nem kívánt fedőréteget képez a gyepen.

8. Vizsgáljuk meg, nem beteg-e a füvünk! Ha halványabb, sárgás foltok jelennek meg a gyepen, akkor valószínűleg tápanyaghiányos a pázsit. Jellemzően a vas és a nitrogén hiányzik a talajból. Enyhe vashiány esetén a gyep megsárgul, de súlyos vasklorózis miatt a gyep el is halhat.

A moha feltűnése savasságot jelezhet. A gyepnek a semleges pH a hasznos, így ebben az esetben ajánlott a talaj meszezése.

Természetes trágyázás

9. Használjunk természetes gyeptrágyákat! A gyepet kétféleképpen is trágyázhatjuk. Évente egy-két alkalommal természetes trágyákat juttathatunk ki, először kora tavasszal, esetleg nyár elején még egyszer. Aki a műtrágyához hasonló gyors kizöldülést vár, használhat magas nitrogéntartalmú istállótrágyából készített trágyalevet.

Ehhez töltsünk meg egy hordót vízzel. Tegyünk fél zsák istállótrágyát jutazsákba, fektessünk egy lécet keresztbe a hordó peremére, és akasszuk rá a trágyával teli zsákot. 14 napig hagyjuk ázni a hordóban, majd a trágyalevet, friss vizes öntözés után juttassuk ki a talajra.

10. Gyomlálás. Ha a gyepet jól ápoljuk, és rendszeresen nyírjuk, nem sok bosszúságunk lesz a gyomokkal. Ha mégis valami nem tetsző üti fel a fejét, gyomirtó helyett késsel kiszurkálhatjuk őket vagy tőlevélrózsájuk közepére konyhasót szórhatunk.

10+1. Csúnya foltok javítása. A pázsiton néha durva, csomós növekedésű füvekből foltok jelennek meg. Ilyenkor a töveket késsel kanyarintsuk ki, majd emeljük ki, helyükre pedig fűmag, nedves tőzeg és jó minőségű talaj azonos arányú keverékét vessük.