Nem mindenki örül az étkezési alma feldolgozására nyújtott rendkívüli támogatásnak

A lengyel kormány hozzávetőleg 23 Ft/kg rendkívüli támogatást vezetett be a legalább II. osztályú étkezési alma feldolgozóüzemekbe történő értékesítésére 2022. április 22-én. A 0,3 PLN/kg (körülbelül 0,06 EUR/kg) rendkívüli támogatási keret azoknak az almatermesztőknek jut, akik feldolgozóknak értékesítik terményüket. A minisztérium által kiadott rendelet szerint a teljes támogatási keret 12 millió euró, a támogatható árumennyiség legfeljebb 200 ezer tonna. 

A FruitVeB írta meg, hogy a támogatható áruk körébe a legalább II. osztályú étkezési alma tartozik, és a támogatásra pályázó termelővel szemben is vannak feltételek. Ilyen például, hogy bizonyítottan legalább 1 hektár földterülettel kell rendelkeznie, amelyből legalább 0,1 hektáron almát termeszt. A gazdálkodásának továbbá meg kell felelnie a környezetvédelmi előírásoknak, az integrált növényvédelmi követelményeknek, és Global GAP tanúsítvánnyal is kell rendelkeznie. A támogatási keretből származó összegekre június 30-ig pályázhatnak a TÉSZ-ek (tagjaik számára) vagy az egyéni termelők.

Árstabilitási kérdések

Lengyelországban április végén 0,65-0,7 groszy, azaz 52-56 Ft/kg között alakult a feldolgozásra szánt alma ára, és már megjelentek olyan aggodalmak, miszerint a feldolgozók esetleg a támogatást maguknak tartva beépítik azt a felvásárlási árba. A most feldolgozásra küldött étkezési alma minden bizonnyal a belarusz (majd az orosz) piacon került volna értékesítésre, azonban az embargó miatt ez nem lehetséges. Egyiptom piaca sem tudja levezetni a lengyel almakészleteket. Nyugat-Európa ugyanezzel a problémával küzd, oda most nem lehet almát eladni (különben is inkább az újabb fajtákat vennék szívesen), és bár a Közel-Kelet felvesz valamennyi árut, olyan szűk specifikációkat adnak, amiknek csak a lengyel alma töredéke felel meg. A raktárakban levő gyümölcs mennyisége egyelőre akkora, hogy úgy néz ki, nem is lesz szünet a mostani és a következő szezon között. Különösen sok a tárolókban levő Royal Gala, Red Jonaprince, Golden és Champion, ezeknél a fajtáknál valószínűleg júliusban és augusztusban is lesznek még értékesíthető mennyiségek - írták.

Az alkalmazkodási támogatási keret részletei

Az összesen 12 millió eurós támogatási keret forrásául az Európai Bizottság 2022/467 (2022. március 23.) felhatalmazáson alapuló rendelete (Commission delegated regulation) szolgál, mely az Ukrajna elleni orosz invázió miatt lehetővé teszi a mezőgazdasági ágazatok termelőinek nyújtott kivételes alkalmazkodási támogatás folyósítását. Ezt nem a nemzeti költségvetés, hanem az EU által a tagállamok részére folyósított összesen 500 millió eurós keret terhére folyósítja a lengyel kormány. Az alkalmazkodási támogatási keretből Lengyelország 44,8 millió, Magyarország 16,94 millió, Ausztria 9 millió euróval részesült. Az egyes tagállamok támogatási keretei ide kattintva érhetők el.

A kivonás lehetséges piaci hatásairól a Sady Ogrody lengyel szaklap Sebastian Szymanowskit, a Grupa Producentów Owoców Galster igazgatóját, valamint Zbigniew Chołykot, a Stryjno-Sad csoport elnökét kérdezte, ezeket az interjúkat szemléztük ugyancsak a FruitVeB cikke alapján.

Sebastian Szymanowski így nyilatkozott:

Jelenleg több kérdés van ezzel a programmal kapcsolatban, mint ahány válasz. Az egyik ilyen a minőség ellenőrzése, ezt ugyanis az üzemben kell ellenőrizni, mégpedig az ARMA állami ügynökség megbízottjainak (a feldolgozóüzemeknek az ügynökséggel kell szerződniük, mint kifizetővel). A másik kérdés a feldolgozók kapacitása, bár ezen sokat segít, hogy az üzemek önként vesznek részt a programban. Eddig 47 feldolgozó jelentkezett (az üzemek listája IDE KATTINTVA érhető el.) A harmadik ilyen kérdés a programban részt vevők körének nagysága: a minisztérium által nyújtott tájékoztatás tartalmazza az arra vonatkozó iránymutatásokat, hogy ki vonhatja ki az almát a piacról, ezek a gyümölcstermesztők és szervezetek, azaz elismert termelői csoportok. A gyümölcstermesztőkkel szembeni követelmény, hogy a gazdaságban környezetkímélő tevékenységet folytassanak, azaz a gyümölcstermesztők ilyenek, és azok, akik integrált termeléssel, azaz tanúsítvánnyal rendelkeznek. A kérdés az, hogy az összes termelőn belül mekkora a feltételeknek megfelelő termelők aránya? Itt is vannak korlátaink. Ezenkívül hektáronként legfeljebb 10 tonna lesz kivonható, ami egy újabb korlátozó elem azok számára, akik még nem adtak el almát.

Szymanowski szerint létezik olyan forgatókönyv, melyben a visszahívás összességében nézve többet árthat, mint használ. Amennyiben az üzemek úgy döntenek, hogy csökkentik az áraikat, a pénz nem a termelőkhöz, hanem a feldolgozókhoz kerül. Az ilyen intézkedéseknek akkor lenne értelme, ha ezek a gyümölcsök Lengyelországon kívülre, még inkább az Európai Unión kívülre kerülnének, hogy ne rontsák a helyi piacot. Sajnálatos, hogy nincs is olyan elképzelés, hogy kivonjuk az almát a hazai piacról. Jobban is felhasználhattuk volna a segítségre szánt pénzeszközöket, például a határon átnyúló szállítások támogatására vagy finanszírozására. Az áru kifelé áramlana tőlünk, kifizetnék, az almánk pedig árban is vonzó lenne. Így jó minőségű almát tudnánk eladni, és egyúttal népszerűsítenénk a gyümölcsünket.

Zbigniew Chołyk meglátása az étkezési alma feldolgozására nyújtott rendkívüli támogatásról:

Véleményem szerint az étkezési alma feldolgozásának ösztönzése jobb megoldás, mintha a kivonást osztogatással hajtanánk végre ingyenes szociális vagy iskolagyümölcs programok keretében. Azonban két alapvető feltételnek is teljesülnie kell a kívánt piaci hatás eléréséhez. Először is a feldolgozásnak valóban az étkezési almára és azon belül is azokra a fajtákra kell irányulnia, amelyekből felesleg van. Nem szabad valamilyen módon az ipari almára kifutnia, amelynek egyébként is a feldolgozóüzemekben lenne a helye (erre célzott Szymanowski a minőség-ellenőrzés problémájának felvetésével). A második feltétel az, hogy a feldolgozóüzemeknek tartaniuk kell a piaci árat anélkül, hogy mesterségesen csökkentenék azt, és a támogatás összegének (30 groszy kilogrammonként) valóban a termelőkhöz kell jutnia, nem pedig a feldolgozókhoz vagy a közvetítőkhöz.

Csoportom, mint termelői szervezet, szintén tervezi, hogy kisebb mennyiségű étkezési almát nyújt be feldolgozásra ebben az intézkedésben. A jelenleg rendelkezésünkre álló mintegy 4,2 ezer tonna készletből legfeljebb 400-500 tonna feldolgozásra való küldésében gondolkodunk. Olyan fajtákra gondolunk, mint a Gloster vagy a hagyományos Jonagold. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy több almát vonjunk ki a feldolgozásra, mert olyan kereskedelmi megállapodásokat kötöttünk, amelyek arra köteleznek, hogy augusztusig, azaz az új termésből származó alma megjelenéséig rendszeresen szállítsunk meghatározott áron és mennyiségben. Még ha kiderülne is, hogy előnyösebb lenne az almát a feldolgozóüzembe önteni, akkor is teljesítenünk kell a megkötött szerződéseket, elsősorban a hazai átvevőkkel. Ezek a szerződések sokkal fontosabbak számunkra, mint az egyszeri támogatási akciók, és egyelőre valamivel kedvezőbbek termelőink számára, mint az ipari alma ára, még támogatással együtt is. Természetesen jó minőségű étkezési almáról beszélünk, és nem minden olyan almáról, amelyet a hűtőházainkban találunk, amely “véletlenül” került oda, és ősszel a feldolgozóüzembe kell vinni – célzott az interjú végén a „lengyel realitásra” Chołyk.