Nem tudni, belefér-e a gazdáknak még egy ilyen száraz nyár

„Víz és energiatakarékosság. Lehet-e valami gazdaságos, ha környezetkímélő?” címmel tart előadást a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán Tóth Éva, a Bauer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Előadásában a helyi adottságoknak leginkább megfelelő, ezzel a fenntarthatóságot szolgáló öntözési technológia kiválasztásáról lesz szó, gyakorlati példákat bemutatva. Vele beszélgettünk. A konferencia részleteiről a linkre kattintva tájékozódhat: https://www.magro.hu/konferencia/ Hogy áll ma Magyarországon az öntözésfejlesztés? Nagyon sok újságcikk szól arról, hogy mennyire fontos lenne az öntözés egyre szélesebb körben való alkalmazása, az öntözési stratégia kidolgozása is ebbe az irányba mutat. Szinte minden kormányzati fórumon elhangzik az öntözés fontossága, a gazdálkodók is szívesen öntöznének. Reméljük, sikeres lesz ez a program, mert ez mindenki érdeke. Ugyanakkor azt látni, hogy az öntözésfejlesztésre rendelkezésre álló 49 milliárd forintos keretből eddig 7,5 milliárdról született döntés, pedig sokan még 2016-ban beadták a pályázatukat. Ennek tükrében ez egy meglehetősen hosszadalmas és bonyolult folyamat, mire valóban eljut oda egy gazdálkodó, hogy öntözni tudjon. Ez azért van, mert nagyon költséges az öntözés kialakítása a szántóföldi kultúrákban, vagy mert akadozik a döntéshozás? Mindkettő. Valamint egy jó öntözésfejlesztési terv kidolgozása is nagyon fontos, ami szintén időbe telik. A következő lépés pedig a szükséges engedélyek beszerzése. Ráadásul ehhez jöhet még egy újabb engedélyezéssel és ügyintézéssel járó lépés: ha elektromos csatlakozási pontot kell kiépíteni a területen vagy át kell helyezni egy légvezetéket, akkor az legalább egy évig tart. Mi a legnagyobb kihívás a nehézkes ügyintézésen kívül? Ha már megvan az üzemi öntözési szándék, rendelkezésre állnak a források a beruházáshoz, áram is van, víz is van, akkor a legfontosabb kérdés, hogy milyen öntözési technológiát használjon a gazda. Az egyéb agrotechnikai megoldásokhoz hasonlóan az öntözésnél is érdemes a termőhelyhez igazodó termesztéstechnológiát választani. Amivel pedig egyre gyakrabban találkozunk a partnereinknél, az a munkaerőhiány, ezért automatizálható rendszerekre van szükségük.

Hogyan lehet a leghatékonyabb az öntözés a szántóföldi kultúráknál? A cél itt a víztakarékosság, az energiafelhasználás csökkentése, ezáltal a minél nagyobb hatékonyság elérése. Mindenképpen törekedni kell a túlöntözés elkerülésére: annyi vizet és csak oda juttassunk, ahova kell. Ezzel jóval gazdaságosabbá tehetjük a termelést. A pontos vízkijuttatással, a meteorológiai állomással, talajnedvességmérő szondákkal kombinált öntözésvezérlés lehetőséget ad erre. Ehhez kapcsolódóan egy alkalmazás segítségével követni és módosítani lehet az öntözési terveket. Térképen látni, hol tart a gép, mennyit öntözött, és mikor kell az adott területre menni. A rendszer ugyanakkor csak adatot szolgáltat, a döntés meghozatala minden esetben a szakember, a gazda felelőssége. Milyen jó példákat tud említeni a partnereik közül? Erről részletesebben beszélek majd a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozaton. Szerencsére több olyan gazdálkodó van, akinek nagyon fontos, hogy a helyi igényekhez igazodva öntözze a növényeit. Itt lép be a képbe az egyedi szórófejszabályozási rendszer a VRI, amivel felszereljük a center öntözőgépeinket. A VRI rendszerünk előnye, hogy minden egyes fúvóka kiadott vízmennyisége külön szabályozható egy táblatérkép alapján. Ez utóbbi segítségével meg lehet határozni, hogy az adott területen mennyi víz kijuttatása szükséges. Vagy haa például egy út keresztezi a táblát, a gép automatikusan kikapcsol vagy a beékelődött idegen területeket kihagyja az öntözésből. Több olyan partnerünk is van, akik csévélődobos öntözőgépekkel kezdett öntözni, de a fent említett okok miatt ma már a center, illetve corner karos center berendezésekkel fejleszti az öntözést. Ugyanezt az az egyedi szórófej-vezérlésű öntözési technikát egy dunántúli partnerünk például hígtrágya kiöntözésre használja. Milyen öntözőgéptípusok a jellemzőek a szántóföldi kultúráknál? Főként esőztető öntözőberendezésekkel, ezen belül mobil csévélődobos gépekkel és a fix telepítésű lineár illetve center öntözőgépekkel találkozhatunk, ezek közül legnépszerűbbek a jól automatizálható körforgó öntözőberendezések. Az esőszerű öntözés mellett szól, hogy a kukorica megtermékenyülése, kötése során nagyon fontos a levegő megfelelő páratartalma, ilyenkor a vízpótláson kívül a megfelelő mikroklíma biztosításában is fontos szerepet játszik az öntözés. A kukorica virágporának élettartama a címerből való kikerüléstől számítva nagyon rövid, és elsősorban a levegő hőmérséklete valamint páratartalma befolyásolja. Forróság és légköri aszály esetén pár percre is csökkenhet. Ezért fontos a megfelelő időpontban történő öntözés, hogy ez által a levegő páratartalma elég magas legyen, mivel ez segíti elő a pollenek bibeszálon történő megtapadását, ez pedig jelentősen befolyásolja a termésátlagot. Milyen megtérüléssel lehet számolni? 100 hektárnyi csemegekukorica esetében 4 szezon alatt megtérülhet a befektetés. Mégis sokan halogatják a döntést, pedig ez nem biztos, hogy jó taktika. Aki például 2016-ban beadta a pályázatát, és azóta vár, annak volt 2 szezonja, amit nem öntözött végig. Ha pedig kiszámoljuk, ennyi idő alatt a beruházás banki finanszírozással egy megfelelő területméret esetén akár meg is térült volna. Szóval nem mindig érdemes a támogatásra várni. De az 50 százalékos intenzitás akkora, ami miatt az is érthető, hogy inkább várnak a gazdák. Ugyanakkor több példa is van arra, hogy önerőből létesítettek öntözőrendszert. Érdemes kiépíteni, mert nem lehet tudni, hogy a gazdák költségvetésébe belefér-e még egy ilyen száraz nyár, mint amilyen most volt.