Nemzetközi biovásáron jártak a magyar szakemberek: tanulságok a 33. BIOFACH szakkiállításról

Tizedik alkalommal szervezett Kelet-Közép Európa szekciót a világ vezető bio vásárán az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). A szervezet szerint Magyarországot régiós zászlóvivőként jegyzik a világ legnagyobb bio témájú seregszemléjén, és évente egyszer, az esemény részeként, magas szintű szakpolitikai képviselők vitatják meg a kelet-közép-európai országok ökológiai mezőgazdaságának aktuális helyzetét. A Nürnbergben tartott 33. BIOFACH Nemzetközi Bio-Élelmiszer és Bio-Áru Szakkiállítás fő témája ezúttal a klímaváltozás volt. 

2022. július 25-28. között tartották a 33. BIOFACH programsorozatot, az ökológiai termékek legnagyobb európai vásárát, ahol az ágazatban érdekelt összes szereplő képviselteti magát a világ minden tájáról, a kutatóktól a bioélelmiszerlánc szereplőin át az európai uniós szakpolitika magas szintű képviselőiig. A kiállítást és a hozzá kapcsolódó kongresszust tavaly a pandémia miatt online eSPECIAL kiadásban szervezték. Ezért két év után óriási volt a várakozás, hogy ismét egy nagyszabású, személyes találkozásokat biztosító kiállítói és konferenciatérben nyíljon lehetőség a bio termékek bemutatására és az eszmecserére - írta az ÖMKi.

Háború és biogazdálkodás a BIOFACH szekciójában

A kongresszus részeként „Ökológiai célkitűzések a háború árnyékában – Hogyan hat a katonai konfliktus a kelet-közép-európai régió agrárpolitikájára?” címmel, tizedik alkalommal szervezett szakpolitikai szekciót az ÖMKi. A fórumon elsősorban arról tanácskoztak a szakemberek, hogyan hat a háborús konfliktus a kelet-közép-európai régió agrárpolitikájára. Magyarország mellett ezúttal Ukrajna, Csehország, Szerbia és Albánia képviselői adtak elő. A szekcióban zajló tanácskozások kiindulópontja az EU Ökogazdálkodási Cselekvési Terve volt, amely ambiciózus célokat tűz ki 2030-ig. 

• Hogyan jelennek meg a közös célkitűzések a kelet-közép-európai országok KAP-stratégiai terveiben? 
• Hogyan befolyásolja ezeket az irányelveket az orosz-ukrán konfliktus, valamint hogyan reagálnak erre a szomszédos, nem uniós országok kapcsolódó irányelvei?

 A magas szintű szakpolitikai ülésen a régió döntéshozói mutatták be válaszaikat. Hazánkat dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára képviselte.

Ukrán és kelet-közép-európai helyzet

Ukrajnában a háborús helyzet hatására – becslések szerint – a mezőgazdasági területek legalább egyötöde esett ki a termelésből, a lakossági kereslet csökkenése miatt pedig az ukrán vállalatok az exportot tekintik fő prioritásuknak. Egy 2022. júliusi felmérés szerint a biopiaci szereplők 68%-a működik vagy részlegesen működik, 23%-uk újraindította a működést vagy éppen tervezi a munka folytatását a károkat követően. Nemzetközi segítséggel elindult egy rendkívüli öko-támogatási kezdeményezés, amely a bioszektor kulcsszereplőit, az invázió által érintett termelőket támogatja első lépésben, majd a bioszektor kapacitásait is erősíti az ukrajnai biopiac fejlesztésével. A háborús helyzetre tekintettel az Európai Unió eltörölte az ukrán terményekre vonatkozó importvámokat és kvótákat, valamint felfüggesztette az ukrán biotermékek további hatósági ellenőrzését, hogy ezzel is megkönnyítse az áruforgalmat.

A kelet-közép-európai régióban Csehországban folyamatosan növekednek az ökológiai művelés alá vont területek, a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó öko cselekvési tervük szerint, a jelenlegi 15%-ról 22%-ra kívánják emelni az ökotermelésre átállított területek nagyságát, ezen belül növelve a szántók részarányát és 5%-ra emelve a közétkeztetésben felhasznált öko élelmiszerek mennyiségét. Középtávon a gazdálkodók gazdasági életképességének növelése a legfontosabb cél. A közelmúltban az orosz-ukrán konfliktus hatására jelentősen csökkent a fehérjetakarmányok és gabonafélék elérhetősége, mivel Csehország piacain is Ukrajna volt a biotakarmányok (gabona és fehérje takarmányok) legnagyobb beszállítója.

Albán, szerb és magyar helyzetértékelés

Albániában a mezőgazdaság állítja elő az ország GDP-jének 19%-át, és az albán munkavállalók 36%-át az agrárium foglalkoztatja. Jellemző a kisgazdaságok túlsúlya: 300 000 kisgazdaság művel átlagosan 1,2 hektáron földet. A minősített ökológiai termelők és exportőrök száma még igen csekély, ezért jelentős kihívások előtt állnak a szabályozási, támogatási és kutatás-fejlesztési rendszerek kialakításában. A turizmus fejlődésével ugyanakkor jelentős potenciált látnak a biotermékek belföldi piacában.

Szerbiában jelenleg a teljes mezőgazdasági terület csupán 1%-a állt át ökológiai termelésre (ezen belül 33% gyümölcs, 26% gabona, 18% takarmány, 12% ipari növények a megoszlás). A biotermesztés alatt álló teljes terület 2021 óta ugyanakkor 12%-kal nőtt, a biotermelők száma jelenleg 6408. Az ökológiai termelés támogatása mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés esetében jelentősen magasabb, mint a konvencionális termelés esetében, és a termelők további támogatást kapnak az ellenőrzési és tanúsítási folyamat során felmerülő költségekhez. Szerbiában jelenleg a fő feladat a hatályos nemzeti szabályozás harmonizációja az új EU direktívákkal és az export mellett a belföldi piac fejlesztése.

Magyarországon az energiaválság mellett az aszály okozza a legnagyobb problémát

Hazánkban a 2022 január 1-jén indult új öko támogatási programban az EU-s és hazai forrásokból összesen 290 millió eurós keret áll a biogazdák rendelkezésére. Ezzel együtt a 2019-2023 között futó öko támogatási programokban összesen 5300 termelő részesül, 251.000 hektár területen. A teljes hazai öko terület ennél is nagyobb, a 2022-es új belépőkkel együtt minden bizonnyal már 350.000 hektár körül jár.

A magyarországi öko területek mintegy 60%-a gyepterület, 35%-a szántóföldi kultúra és 5% az ültetvények aránya. A 2022-től támogatott területek aránya ettől eltér: az új programba behozott földek esetén 50% szántó, 10% ültetvény (szőlő és gyümölcs) és csak 40% a gyep aránya. Ebből az is következik, hogy az újonnan támogatott ökológiai termelők magasabb hozzáadott értékű termékeket állítanak elő.

Tudás, fejlődés és digitalizáció

A tanácskozáson a szakemberek egyetértettek abban, hogy az öko területek hazai bővülésében meghatározó szerepet játszik a támogatási rendszer, ugyanakkor ez önmagában nem elegendő a sikerhez. Mivel az ökológiai gazdálkodás az agrárágazat tudásintenzív műfaja, a képzési, tanácsadási és innovációs rendszereknek különösen fontos szerep jut a hosszú távú fenntartásban - írták. Ezek biztosítására a minisztérium az új KAP ciklusban a tervek szerint külön Zöld Támogatási Központot létesít. A központ feladata az agrár-tudásátadási és innovációs rendszeren (ATIR) belül a fenntartható gazdálkodási módokat elősegítő szakmai tanácsadás, képzés, tudásátadás biztosítása és a digitalizáció előmozdítása. 

A “Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért” című stratégiai dokumentum Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba vont területek 300.000 hektárról 500.000 hektárra való növelését tűzte ki célul 2027-ig, ami a mezőgazdasági területek 10%-a. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a rendelkezésre álló támogatásokkal és a tervezett tudásátadással megvalósítható ez a célszám, de párhuzamosan dinamikus piacfejlesztésre van szükség. Nehezítő körülmény a hazánkat is fenyegető energiaválság. Az orosz-ukrán konfliktus következményeként természetesen a bio ágazatot is jelentősen érinti az üzemanyagok és a gáz árának emelkedése.

Így nyilatkozott Drexler Dóra és Juhász Anikó a BIOFACH magyar szekciójában

„A nehézségek ellenére a jelenlegi krízishelyzet mégis erősítheti a biogazdálkodás fejlődését, mivel az ökológiai gazdálkodás rezilienciája, vagyis rugalmas ellenállóképessége sokkal nagyobb a kémiai inputanyagokra alapozott gazdálkodáshoz képest – mondta dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, aki egyben az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöki tisztét is betölti. „Az ökológiai termelési mód kevésbé függ az olyan külső tényezőktől, mint a dráguló műtrágya és kémiai növényvédőszerek, valamint a rövidebb ellátási láncok miatt kevésbé kitett a globális piac hektikusságának” – tette hozzá a szakember.

Az energiaválság mellett azonban a hazai mezőgazdaságot idén soha nem látott aszály is sújtja. Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár elmondta: “Magyarország nagyrészt gabonatermelő ország, legalább kétszer annyi gabonát termelünk, mint amennyit elfogyasztunk. Idén azonban a várakozások szerint örülhetünk, ha a saját fogyasztásunkra és az állatok tartására jut elég gabona.” 

Az ÖMKi összegzése

Június vége óta az aszály által érintett kárigények folyamatosan emelkednek, hetente mintegy 100.000 hektárra adnak be a gazdálkodók aszálykár enyhítési kérelmet. Ilyen mértékű aszálykár soha nem volt korábban az Alföldön. Körülöttünk is aggasztó a helyzet, az orosz-ukrán háború miatt Európa és a világ más országai jelentős gabona- és egyéb terményfelvásárlásába kezdtek - írták.

A szakmai fórum és BIOFACH szervezői egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás okozta terméskiesés és a globális élelmiszerellátás háborús nehézségeinek megoldására nem jó válasz a környezetvédelmi és fenntarthatósági előírások fellazítása. Dr. Drexler Dóra, a kelet-közép-európai szekció levezető elnökeként arra szólította fel a döntéshozókat, tartsák továbbra is szem előtt a fenntarthatósági célokat, hiszen azok fontossága független a háborútól. Az idei aszálykárok is arra mutatnak rá, hogy minden korábbinál nagyobb szükség van a mezőgazdaság rugalmas ellenállóképességének és fenntarthatóságának fokozására - számolt be róla az intézet cikke.