Nincs elég dolgos kéz, pedig napi 15 ezret is kereshetnek az idénymunkások Magyarországon

Mintegy 100 ezer munkás hiányzik Magyarországon a földekről, pedig óriási szükség lenne rájuk a különböző gyümölcsök és zöldségek betakarításánál. Csakhogy egyre kevesebb ilyen munkaerő van az országban, sokan ugyanis inkább külföldre mennek dolgozni, és tőlünk keletebbről sem hozzánk, hanem tőlünk nyugatabbra igyekeznek a dolgozók. Pedig már olyan régió is van az országban, ahol 15 ezer forintos bér alatt szinte senki sem megy el napszámba. Az, hogy nincs elég munkaerő, évről évre milliárdos károkat okoz a magyar zöldség- és gyümölcs ágazatnak.

A hazai agrárágazat egészen elképesztő munkaerőhiánnyal küzd. Akkorával, hogy a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakmai szervezet szerint a munkaerőhiány ma már csaknem akkora gondot okoz a zöldség- és gyümölcstermesztésben, mint az időjárási szélsőségek. Hogy romlott idáig a helyzet? Egyáltalán mekkora keresetre számíthat az, aki Magyarországon vállalna idénymunkát? A portál többek között ezekre a kérdésekre is kereste a választ a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) segítségével.

Milyen kereseti lehetőségeket kínál a piac az idénymunkások számára?

A cikk szerint az északkeleti országrészben még csak 8 ezer forint körül van a napi bér. Ehhez képest az ország középső és nyugati részein napi 10-10 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba. Sőt, a FruitVeB szerint ezekben a régiókban inkább a 12-15 forint a jellemző. Ha 22 napra vetítve számolja az ember a kereseteket, akkor

• az északkeleti országrészben 166 ezer forint bérezés érhető el nettóban,
• az ország középső és nyugati részein viszont már 260 ezer forintos nettóról lehet beszélni.

Az idénymunkások helyzete 2022-ben

A gyümölcstermesztésben két nagy munkacsúcs, azaz élőmunka-igényes munkaművelet van: a metszés, ami késő ősztől kora tavaszig tart, és amit a gazdák jellemzően igyekeznek állandó vagy családi munkaerővel megoldani, illetve a betakarítás, ami gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszak, és ezért szinte csak idénymunkások alkalmazásával lehet megoldani.

Az élőmunkáért folytatott verseny rendkívül kiélezett. Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani az embereknek. Ezért aztán az előrelátóbbak sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, és például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az igénymunkásokat - írta a FruitVeB.

Ezzel párhuzamosan azt is látni kell, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatok többsége kifejezetten munkaerőigényes tevékenységet takar. Csak összehasonlításképpen, a teljesen gépesíthető művelésű fajok (beleértve a betakarítás gépesítését) munkaerőigénye 200-500 munkaóra/hektár, a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtól függően 500-4000 munkaóra/hektár között van (sőt, a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti), míg a hajtatott zöldségtermesztésben 10-25 ezer munkaóra/hektár a foglalkoztatás-igény. Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70%-ban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal.

Rengeteg munkaóra kellene az idénymunkások részéről

A különbségekre egy példa: az egyik legnagyobb kézi munkaidő szükségletű gyümölcsfaj a (szabadföldi termesztésű) szamóca, ennek az összes ilyen szükséglete 3500-6300 óra/hektár, ehhez képest a bodzáé csupán 300-550. Rendkívül kézi munkaidőigényes még a szeder, a málna vagy éppen a cseresznye betakarítása is. A szilváé vagy a ribiszkéé kevéssé ilyen. Összességében a FruitVeB számításai alapján arra lehet következtetni, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik. Számolva azzal, hogy sok a részmunkaidős vagy szezonális foglalkoztatott, ez a munkamennyiség mintegy 200-250 ezer ember részbeni vagy teljes foglalkoztatását jelenti - írták.

Amennyiben tehát a zöldség-gyümölcs ágazati stratégiában foglalt célt meg akarjuk valósítani (a termelés 1,5-szeresére bővítése), akkor 20-40%-kal több munkaerőre van szükség - abban az estben, ha a növekedés egy jelentős részét a kézimunka igényes zöldségfajok termelésével érjük el, nem pedig az erősen gépesített szántóföldi zöldségfajokkal (csemegekukorica, zöldborsó, hagyma, stb.). Ez tehát adott esetben akár 100 ezer munkást is jelentene - közölte a FruitVeB.

Mivel lehet a legtöbbet keresni?

Jelentős keresetbeli különbségek nincsenek a munka jellegétől függően. Maximum a hűtőházban végzett, áruvá készítési feladatok, illetve a magas áruértékű termékek szedése lehet az, ami enyhén magasabb bérezést érdemel. Jó hír lehet viszont, hogy igazán jelentős jövedelemre a betakarítás során, teljesítménybérezés esetén van lehetőség, ahol bizonyos szedők kiemelkedő teljesítményük miatt jutnak nagyobb jövedelemhez.

Idénymunka Magyarországon - óriási a baj

A Pénzcentrum információi szerint bármennyire is meglepő, a munkaerőhiány ma már csaknem akkora gondot okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben, mint az időjárási anomáliák. Nemhogy szakképzett dolgozókat, de idénymunkásokat is alig találni az egész országban, de a probléma Európa-szerte fennáll. A vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben, miközben kénytelenek tudomásul venni, hogy a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolja, jut-e éppen elegendő munkáskéz az ültetvényekre. Ez pedig odáig fajult, hogy a kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerőhiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik.

Odáig jutottunk, hogy már azt sem nagyon zavarjuk el, aki nem végzi rendesen a munkáját, még megfeddni sem nagyon merjük, nehogy odébb álljon - írta helyzetértékelésében a FruitVeB.

És ha mindez nem lenne elég, a munkaerőhiány területi visszaesést is okozott elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. A legnagyobb munkaerőigénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-40%-ot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. Stagnálásra vagy esetleg enyhe növekedésre csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint például a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek.

Ez lehet az egyik megoldás

A szakmai szervezet szerint a helyzetre megoldás lehetne, hogy olyan, a nyugat-európai szinthez közelítő munkabéreket fizetnek a vállalkozások a munkavállalóknak, amellyel a hazai kertészetekbe csábítható lenne a külföldön dolgozó magyar vagy kelet-európai munkaerő. Sőt, a FruitVeB meglátása szerint a munkaerő árának jelentős növekedése már 5-8 éves távlatban sem elkerülhető tényező. A hazai kertészeti vállalkozások azonban jelenleg képtelenek kigazdálkodni ezeket a bérterheket. Ehhez a termelési színvonal - és ezzel a realizálható nyereség - nagyon jelentős emelése kellene, amihez azonban együttesen jelentős állami és termelői akarat szükséges.