Nincs elég halliszt, jöhet a rovarfehérje a takarmányokba

Hirdetés

Várhatóan már jövőre rábólintanak az unióban a rovarfehérje baromfi-takarmányozásban való használatára, ami hatalmas változásokat hozhat. Ez a gyorsan előállítható, alternatív fehérjeforrás akkor érhet el áttörést, amikor a teljes tartási-takarmányozási technológia kiépül majd rá. Az Agrárszektor írt bővebben az új fehérjeforrásról, szakcikkükben a témát Mézes Miklóssal, a Szent István Egyetem Takarmányozástani tanszékének vezetőjével, a Magyar Tudományos Akadémia doktorával, a terület egyik hazai szakértőjével járták körül. A világ növekvő népessége egyre több tojást és húst szeretne fogyasztani, ám ezek előállításához sok fehérjére van szükség. Világszerte egyre nagyobb a fehérjehiány, ezért a piaci szereplők és a kutatók is keresik az alternatív lehetőségeket. A fehérjehiányhoz az is hozzájárult, hogy a piacokon elérhető halliszt jelentősen visszaesett. Ma már csak a 10 évvel ezelőtt megtermelt mennyiség 48 százaléka áll rendelkezésre, mivel a lehalászás miatt jelentősen csökkent az óceánok halállománya. Az édesvízi akvakultúra pedig képtelen előállítani ezt a sok ezer tonnás nagyságrendet.

Nagy kihívással küzd a takarmányozás: nincs elég halliszt, ezért jöhet a rovarfehérje

A rovarfehérjének – mint lehetséges alternatív fehérjeforrásnak – a globális felmelegedés, az időjárás változása és a föld népességének dinamikus növekedése miatt van létjogosultsága – mondta Mézes Miklós akadémikus az Agrárszektornak. A professzor szerint egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi időt vesz igénybe, hogy ez az új alternatív takarmány-összetevő elterjedjen a gyakorlatban, ám úgy tűnik, hogy a hazai viszonyok között is van rá gyártási kapacitás.

Hamarabb kerülhet a tányérra, mint a takarmányba?

Az Európai Unió furcsán áll a rovarfehérje kérdéséhez. Használata ugyanis nem tiltott, de nem is engedélyezett. A hobbiból tartott társállatok és a halak takarmányozásában mértékben engedi az unió. Sőt, néhány országban humán élelmiszerként is megvásárolható, a gazdasági állatok takarmányozására viszont eddig nem engedélyezték. Mézes Miklós uniós forrásokból viszont úgy értesült, hogy 2019-ben a baromfi-takarmányozásban már engedélyezett lesz a rovarfehérje használata. Továbbá 2020-21-ben a sertésnél is engedélyt kaphat az alternatív fehérjeforrás. A professzor szerint logikus indok nincs a tiltására, és az nagy valószínűséggel a szójalobbinak köszönhető, hogy eddig nem engedélyezték a rovarfehérjéket.

A legvalószínűbb, hogy a rovarfehérje, vagyis a rovarlárva liszt formájában, zsírkivonással vagy anélkül kerül majd forgalomba. Így lehet a legkönnyebben a takarmányba keverni. Léteznek olyan eljárások is, amikor kivonják a fehérjét az alapanyagból, úgynezezett fehérje-hidrolizátumot készítenek. Ez pedig már szabadon, bármilyen célra felhasználható. A folyamat azonban drága, ezért a takarmánygyártásban egészen biztosan nem lesz rentábilis eljárás. Ellenben a sportolók és a fitneszipar képes lehet megfizetni az így előállított táplálék-kiegészítőket is.

A nagy agrárlehetőségekkel rendelkező országok, mint Hollandia vagy Franciaország, a közelmúltban komoly mennyiségben hoztak létre ilyen jellegű termelőüzemeket. Az új lehetőség Magyarországra is bejött már. Hazánkban is belefogott néhány hazai vállalkozó a rovarbizniszbe. A magyar cégek egyelőre várakozó állásponton vannak, mert az engedélyezés esetén éves szinten akár 10 ezer tonnás igény is mutatkozhat a rovarfehérje iránt a haszonállat-piacon.

Ezek a biztonságos rovarok és lárvák az EFSA szerint

A fehérjekinyerés céljából tartott rovarok és azok lárváinak toxikológiai vizsgálata alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) az alombogár, a házi légy, a fekete katonalégy, a közönséges lisztbogár, a házi, a csíkos és a földi tücsök fajokat minősítette biztonságosnak.

A világon évente mintegy 400 ezer tonna rovart állítanak elő, ebből Kína részesedése 150 ezer tonnát tesz ki. Európában már 17 üzem működik, ezek kapacitása pár száz tonnától pár ezer tonnáig terjed. Magyarországon 3 működő telep van, ám ezek nem nagyüzemi méretűek - írja az Agrárszektor.

Témák a cikkben

rovar alapú élelmiszer takarmány

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Miért veszítette el pozícióját a cukorrépa a jövedelmező növények között?

2024.11.24.

A cukorrépa a szántóföldi növénytermesztésben a legnagyobb befektetést, szakmai tudást és hozzáértést igénylő növény, amelynek az elmúlt években erősen ingadozó volt a jövedelmezősége. Míg 2022-ben, de főleg 2023-ban a jövedelmezőbb növények közé tartozott, az idei év termesztési, időjárási és piaci nehézségei miatt elvesztette ezt a jobb pozíciót.

Klímaváltozás és vízhiány: A talaj alatti tározókban rejlik a jövő?

2024.11.24.

Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási minták – a gyakori aszályok és heves esőzések – új vízgazdálkodási megközelítéseket igényelnek. Az egyik legígéretesebb javaslat a felszín alatti tározók tudatos kihasználása, amely új utakat nyithat az árvizek és aszályok elleni küzdelemben.

Gasztronómiai különlegesség vagy egészségbomba? A fekete paradicsom, amit ki kell próbálnia!

2024.11.24.

A fekete paradicsom különleges megjelenésével és egyedi ízvilágával egyre nagyobb érdeklődést vált ki a kertészkedők és gasztronómia iránt érdeklődők körében. Az egzotikus szín és a tápanyagdús beltartalom miatt sokan kíváncsiak erre az egyedülálló növényre. Nézzük meg, milyen kérdések merülnek fel leggyakrabban a fekete paradicsommal kapcsolatban, és miért érdemes esetleg otthon is megpróbálkozni a termesztésével!

Takarmányelemzés valós időben – a hatékonyság növeléséért

2024.11.24.

A modern tejtermelésben a pontosság és a valós idejű adatok elengedhetetlenek a jövedelmezőség és a fenntarthatóság szempontjából. A Dinamica Generale NIR On Tank fejlett megoldást kínál. A rendszer közvetlenül a takarmánykeverő kádra telepítve a takarmányozás irányítása és a tejtermelés optimalizálása érdekében biztosítja az egyenletes táplálkozási minőséget és a működési hatékonyságot.

Miért létfontosságú a szelén a sertések számára, és hogyan javíthat a hozamokon?

2024.11.24.

A szelénhiány a sertések csökkent növekedésével és szaporodási teljesítményével függ össze. Ezért az állatok szelénigényének kielégítése az optimális termelési hatékonyság, a termelői jövedelmezőség és a fogyasztók tápláló fehérjeforrással való ellátásának egyik kulcstényezője.

A NitroVolt zöld technológiája új korszakot nyit a műtrágyatermelésben

2024.11.24.

A NitroVolt nevű dán startup a magvető tőkebevonás révén a jövőbe ugrik a kibocsátásmentes ammóniatechnológiával, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy közvetlenül hozzáférjenek a fenntartható műtrágyaforráshoz.

További hírek