Az Egyesült Királyság mezőgazdasági ágazatában évente 1,5 millió tonna CO2-egyenérték csökkentésére irányuló lépések vannak folyamatban egy új kutatási program keretében, amelyben 17 ipari és kutatási partner és több mint 200 szántóföldi gazdálkodó vesz részt. A program fő céljai közé tartozik a CO2-egyenérték 54%-os csökkentése, az importált szójaliszt mennyiségének 50%-os csökkentése a takarmányadagokban.

A szójaliszt kiváltására a hazai termesztésű hüvelyesek szolgálnak majd. Termesztésük a jelenlegi 5%-ról 20%-ra (1 millió hektár) növekszik a szántóföldi vetésforgóban az egyesült királyságbeli gazdaságokban.

Dr. Pete Berry, az ADAS munkatársa azt a hipotézist fogja tesztelni, hogy a hüvelyesek termesztésének növelése jelentősen csökkentheti a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátását. Ehhez a korábbi mezőgazdasági üzemek adatait, valamint az új mezőgazdasági kísérletekből és a hüvelyesek terméshozam-növelő hálózatából (YEN) származó információkat használja fel (Fotó: Pixabay)

Ez 233 000 tonnával csökkentené a nitrogéntrágya-felhasználást, ami 0,55 millió tonna CO2-egyenérték-csökkenést eredményezne. Az ezt követő termékek állati takarmányban való felhasználása további 0,7 millió tonna CO2-egyenérték-csökkenést eredményezne. A talaj dúsításán keresztül a következő kultúrákban maradó nitrogén haszna szintén további 0,25 millió tonna CO2-egyenérték-csökkenést eredményezne.

Több mint 1 milliárd font/év költségmegtakarítás

Ezeket a célokat a tudomány és a valós mezőgazdasági üzemek által bizonyítottan megvalósított, a növénytermesztés és az állattenyésztés termelékenységére nézve egyaránt jelentős előnyökkel járó, több mint 1 milliárd font/év költségmegtakarítást is magában foglaló intézkedések irányítják. Közel 6 millió fontot biztosítanak kormányzati támogatással 4 éven keresztül.

A kezdeményezés részeként egy új PulsePEP (Performing Enhancing Platform) közösséget hoznak létre – egy platformot és tudáscsere-központot az olyan gazdálkodók számára, akik arra törekszenek, hogy a legtöbbet hozzák ki a hüvelyes növényekből, és csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat.

A szója

A szója sokoldalú növény, de nem ellentmondásmentes. A szójalisztet sokat használják, és nagyszerű fehérjeforrásként szolgál az állati takarmányokban. A (főként) dél-amerikai szója felhasználása azonban környezetvédelmi okok miatt megkérdőjeleződik, annak ellenére, hogy a szójatermesztés fenntarthatóvá tételére irányuló erőfeszítéseket tesznek. Itt mélyebben meg kell vizsgálni a fenntartható termény létrehozására vonatkozó előírásokat és az alternatívákat.

A projekt részeként számos munkacsomagot vezetnek be

- A James Hutton Intézet Dr. Pietro Iannetta vezetésével olyan munkacsomagot vezet, amely az összes többi programból gyűjti össze az adatokat és a meglátásokat, hogy azok beépülhessenek az Egyesült Királyság első átfogó életciklus-értékelésébe a szántóföldi növénytermesztési rendszerekről. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy összehasonlítsák és szembeállítsák a különböző értékelési eszközöket és agronómiai megközelítéseket, amelyek a gazdaságok szén-dioxid-kibocsátását alátámasztják, és amelyek a vetésforgók földhasználati kockázatértékelését szolgálják.

- Dr. Pete Berry, az ADAS munkatársa azt a hipotézist fogja tesztelni, hogy a hüvelyesek termesztésének növelése jelentősen csökkentheti a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátását. Ehhez a korábbi mezőgazdasági üzemek adatait, valamint az új mezőgazdasági kísérletekből és a hüvelyesek terméshozam-növelő hálózatából (YEN) származó információkat használja fel. A projekt részeként a Farm Carbon Toolkit segítségével értékelik a hüvelyes növények nitrogénfelhasználásra, terméshozamra, költségekre, fenntarthatóságra, környezeti hatásokra és vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó bizonyítékokat.

- A PGRO Roger Vickers munkafolyamatának célja a talaj üvegházhatásúgáz-kibocsátásának az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének azonosítása és számszerűsítése, amely a Cranfieldi Egyetem, a Game and Wildlife Conservation Trust és a James Hutton Intézet munkáját fogja össze. Az egyik legfontosabb platform a Cranfieldben található Plant Phenotyping and Soil Health Facility. Ez a hatalmas üvegház lehetővé teszi a teljes növénytermesztési ciklus pontos és precíz mérését nagy, egyedi építésű talajkonténerekben.

Amit még soha nem mértek pontosan

Egyértelmű volt, hogy a hüvelyesek jelentős előnyökkel járnak az Egyesült Királyság mezőgazdasági rendszerei számára, de ezeket még soha nem mérték pontosan.

- A McArthur Agriculture a Scottish Rural College, az Agri, a First Milk és az LC Beef Nutrition cégekkel együttműködve megvizsgálja, hogy az importált szójalisztet hogyan lehet hazai hüvelyesekkel helyettesíteni az állati takarmányokban. A tudományos és kereskedelmi kísérletek során a babok hőkezelését és hántolását, a teljes takarmány optimalizálását és más technikákat is alkalmaznak majd. Ezeket számos állattenyésztési ágazatban fogják alkalmazni annak felmérésére, hogy miként lehet a takarmányokat hazai termesztésű fehérjékre alapozva átalakítani.

- A PGRO által vezetett utolsó munkacsomag a legjobb forgatókönyveket fogja meghatározni a hüvelyes növények optimális környezeti és pénzügyi megtérülésének biztosítására a gazdálkodók számára.

Roger Vickers, a PGRO vezérigazgatója szerint egyértelmű, hogy a hüvelyesek jelentős előnyökkel járnak az Egyesült Királyság mezőgazdasági rendszerei számára, de ezeket még soha nem mérték fel pontosan: „Így értéküket alábecsülték, és nem ismerték fel az éghajlati válság kezelésében rejlő lehetőségeiket.”

Továbbfejleszthető a potenciál

„Közösen változtathatunk ezen. Most már rendelkezünk a tudományos ismeretekkel, az eszközökkel és a know-how-val a brit gazdálkodók körében, nemcsak hogy kihasználjuk ezt a potenciált, hanem tovább is fejleszthetjük.”

A nitrogénhatékony tervek az intelligens éghajlatváltozást elősegítő szántóföldi növénytermesztési rendszerekhez (NCS) a Defra mezőgazdasági innovációs programjának finanszírozásával valósulnak meg.

(Forrás: allaboutfeed.net)

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás