Növényvédő szerek: vannak bajok, nem minden magyar gazda ártatlan

A világ több országához hasonlóan Magyarországon is széles körben elterjedt a glifozát tartalmú növényvédő szerek használata, amiket a WHO nemrégiben rákkeltőnek és környezetkárosítónak minősített. Itthon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan ellenőrzi a növényvédő szerek felhasználását, 10 hektár felett a gazdálkodóknak elektronikusan is adatot kell szolgáltatniuk erről a hivatalnak. Szűcs Csaba, a Nébih Növényvédelmi és Borászati Igazgatóság igazgatója beszélt a részletekről.

Az Infostart anyagát szemléztük. Eszerint Magyarországon a növényvédő szerek felhasználását nem kell bejelenteni, ellenben mind a 2008. évi XLVI. élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény, mind pedig a 43/2010. (IV. 23.) növényvédelmi tevékenységről szóló FVM rendelet foglalkozik a növényvédő szerek felhasználásával. A jogszabályi előírás alapján az értékesítésre szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédőszeres kezelésekről permetezési naplót, vagy annak tartalmával megegyező gazdálkodási naplót kell vezetni – ismertette Szűcs Csaba.

A növényvédőszer-felhasználást a vármegyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzi, valamit a már említett FVM rendelet tartalmaz egy olyan előírást is, miszerint a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelőnek a rovarölő szeres kezelésekről a Nébih elektronikus felületén permetezési naplót kell vezetnie. Fontos továbbá, hogy a termelőnek – a fentebb említett – gazdálkodási naplót is fel kell töltenie a Nébih elektronikus felületére (a már rögzített adatok kivételével) minden naptári év január 31-éig – tette hozzá a szakértő.

Az engedélyezés és a forgalmazás

Arra a kérdésre, hogy egy növényvédő szerrel kezelt zöldség vagy gyümölcs mikor hozható forgalomba, Szűcs Csaba jelezte: minden szer rendelkezik engedélyokirattal – forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel –, amit az engedélyező hatóság, tehát a Nébih állít ki. Ez tartalmazza az élelmezésügyi várakozási időt is, vagyis hogy egy növényvédőszeres kezelés után mi az az idő, aminek el kell telnie, hogy a termény betakarítható, illetve fogyasztható legyen.

Magyarországon közel ötvenféle glifozát tartalmú készítmény rendelkezik engedéllyel, de miután ezeknek eltérő a felhasználási kultúrája, nincs egzakt válasz arra, hogy esetükben mennyi az élelmezésügyi várakozási idő – jegyezte meg a Nébih Növényvédelmi és Borászati Igazgatóság igazgatója, hozzátéve, hogy a fontosabb tudnivalók a termékek címkéjén szerepelnek, és a hivatal oldalán is lehet tájékozódni.

A munkaegészségügyi várakozási idő, illetve élelmezési várakozási idő betartását a Nébih egy integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv keretében ellenőrzi, ezen felül olykor szezonálisan és szúrópróbaszerűen is. Tapasztalataik azt mutatják, hogy a magyarországi termelők betartják a várakozási időket, de azért előfordulhatnak olyan esetek, ahol ezeket figyelmen kívül hagyják – fogalmazott Szűcs Csaba. A tilosban járó vállalkozásokról a Nébih jogsértések oldalán lehet tájékozódni.

Használat

A glifozátot 2015-ben az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC "valószínűleg rákkeltő az emberek esetében" címke alá sorolta. A rákkutatók felhívták a figyelmet arra is, hogy a gyomirtó kimutatható a kismamák szervezetében: a méhlepényben, illetve az embrionális sejtekben apoptózist és nekrózist, azaz programozott és nem programozott sejthalált válthat ki. Emellett ártalmasnak mondták a méhekre nézve, és egyes vizsgálatok szerint a mézben is felhalmozódhat.

A növényvédő-gyomirtó hatóanyag státuszának megújítására vonatkozó EU-s kérelem szakmai értékelését négy tagállam (Franciaország, Hollandia, Magyarország és Svédország) közösen végezte el 2021-re. Eredménye az volt, hogy a glifozátos szerek használata kockázatmentes. Ennek nyomán hosszabbították meg az engedélyt 2023 december végéig. Ausztria betiltotta a glifozátot, Németország annak kivezetését tervezte 2023 végéig. Luxemburgban 2023 áprilisában ismét engedélyezték az ilyen szerek használatát. Luxemburg volt az első EU-tagállam, amely megtiltotta a glifozát tartalmú növényvédő szerek használatát, 2021. januárjában - írták.