Növényvédőszer összefoglaló a jelölésekről és a hatásukról

Hirdetés

Kiemelten fontos feladat, hogy körültekintően válassza ki az adott problémára legjobban megfelelő növényvédő szert. Növényvédőszer összefoglaló anyagunkban könnyen és gyorsan áttekintheti, hogy milyen adatok szereplenek az egyes készítményeken, és így megalapozottabb döntést tudjon hozni a készítmény kiválasztásakor. A növényvédő szer rendeltetésének megfelelően egy vagy több növényvédőszer-hatóanyagot tartalmaz. A hatóanyag lehet természetes eredetű, illetve kémiai, biológiai vagy biotechnológiai úton előállított anyag, továbbá élő szervezet, amely a növényeken, vagy a növény részein a károsítók jelenlétének szabályozására alkalmas. A hatóanyagokat a kémiai szerkezetük szerint hatóanyag-csoportokba, hatásmódjuk szerint különböző hatásmechanizmusú szerek csoportjába lehet osztani. Ez utóbbi tulajdonságok – a kémiai szerkezet és a hatásmechanizmus – a legfontosabb paraméterek a megoldandó növényvédelmi feladat szempontjából. Egyrészt meghatározzák, melyik szerekkel kombinálható az adott készítmény, másrészt, meghatározzák a célszervezetét és a termék környezetre gyakorolt hatását. Ebből következően azt is, melyik kártevő vagy kórokozó szervezet ellen lesz hatástalan. Anyagunkat Krausz Dóra Agrofórumon megjelent szakcikke alapján közöljük.

A jelölésekről és a hatásukról szól a növényvédőszer összefoglaló anyagunk

Ezenkívül a növényvédő szereket felhasználásuk, kiszerelésük, nem-célszervezetekre és környezetre gyakorolt hatásuk alapján is különböző kategóriákba sorolhatjuk.

Összefoglalónkban az alábbiakról lesz szó:

Hatóanyag és növény kapcsolata szerinti csoportosítás
Hatásspektrum szerint
Hatása szerint (kórokozó és növény kapcsolata szerint)
Bejutás szerint (állati kártevők és növény kapcsolata szerint)
Alkalmazás és kijuttatás módja
Formuláció
Méhveszélyesség
Veszélyesség vízi szervezetekre

Csoportosítás

Hatóanyag és növény kapcsolata szerint

Felületen ható (kontakt):

a növény felületén (annak levelén, szárán, gyümölcsén, stb.) hat növényi szövetekbe nem jut be preventív (megelőző) készítmények Lemosás, csapadék eltávolítja : herbicidek esetén: perzselő hatású gyomirtó szerek

Felszívódó (szisztemikus)

A hatóanyag bejut a növénybe, a szállítórendszerben halad tovább, eljutva fiatal hajtásokba is (transzlokáció). A transzlokáció iránya szerint lehet: Bazipetális: gyökér felé terjedő Transzlamináris: sejtről sejtre terjedő Akropetális: hajtáscsúcs felé terjedő a hatóanyag a növényt belülről védi csapadékos időben a hatóanyag felhígulhat rezisztencia kialakulása gyakori (hatóanyag-csoport váltása – szerrotáció – vagy kombináció szükséges) : herbicidek esetén a felszívódás helye szerint: levél-, gyökér-, valamint levél- és gyökérherbicidek

Mélyhatású (lokoszisztemikus)

A hatóanyag az epidermiszbe (a növény felületének felső sejtrétegeibe) hatol be, felszívódik, és a felszívódás helyén marad (nem szállítódik) a növénybe jutásának helye: gyökér, levél, szár

Hatása szerint – kórokozó és növény kapcsolata szerint

Preventív

megelőző hatású fertőzés előtti kijuttatás a kórokozó által okozott betegség megelőzésére alkalmas hatóanyag

Kuratív

gyógyító hatású (fertőzés után hat) a kórokozó által okozott betegség gyógyítására alkalmas hatóanyag főleg szisztemikus (felszívódó) készítmények hatóanyagai csapadék hatására nem mosódik le rezisztencia kialakulása gyakori (hatóanyag-csoport váltása – szerrotáció – vagy kombináció szükséges) : a hatóanyag képes a növény szövetei között kialakult micéliumot elpusztítani

Eradikatív

pusztító hatású a kórokozó elpusztítására alkalmas hatóanyag : a hatóanyag képes a gombák szaporodásának gátlására

Antisporuláns

a hatóanyag spórák képződését vagy spórák kiszóródását képes gátolni (számos szakirodalomban ezt az eradikatív hatású szerekhez sorolják)

Bejutás szerint – állati kártevők és növény kapcsolata szerint

Légzéssel:

az állat szervezetébe a légzőszerveken keresztül jut légzési mérgek

Táplálkozással:

az állati kártevő gyomrába jut az elfogyasztott táplálékkal együtt gyomormérgek

Érintéssel:

az állati kártevő szervezetébe az idegvégződéseken keresztül jut érintő mérgek

Alkalmazás és kijuttatás módja

Gyomirtó szerek esetén:

PP (preplant)

vetés vagy ültetés előtti kijuttatás
talajba dolgozás nélkül

PPI (preplant incorporated)

vetés vagy ültetés előtti kijuttatás
talajba dolgozással
illékony, fényre bomló szerek

PRE (preemergens)

vetés és kelés közötti időszakban
a kultúrnövény csírái jellemzően 1,5-2 centiméterrel vannak a talajfelszín alatt

POST (posztemergens)

a kultúrnövény kelése utáni kijuttatás (állománykezelés)
a kultúrnövény fenofázisa, a gyomnövény fejlettségi állapota és a környezeti feltételek meghatározóak

Beöntözés: oldott formájú hatóanyag kijuttatása öntözéssel

Kiszórás: szilárd halmazállapotú hatóanyag kijuttatása

Gázosítás: gáz halmazállapotú hatóanyag kijuttatása zárt térben

Talajfertőtlenítés: hatóanyagok bedolgozása a talajba

Csávázás: hatóanyag kijuttatása a vetőmag felületére

Formuláció

A nemzetközileg elfogadott formulációkat kétjegyű betűkóddal jelölik, ezt rendszerint a növényvédő szer nevében is feltüntetik. Ez mutatja meg, hogy a hatóanyagokat a növényvédőszer formálása eredményeként milyen formulára alakították a termék előállítása során. A készítmény-formulációk kialakításánál a hatékonyság, a biztonság és a gazdaságosság elveit tartják szem előtt.

AB Gabona csalétek
AE Légterítő gáz
AL Bármely egyéb folyadék
AP Bármely egyéb por
BB Tömb csalétek
BR Brikett
CB Koncentrált csalétek
CF Kapszulázott szuszpenzió – csávázásra
CG Kapszulázott granulátum
CL Kontakt folyadék v. gél
CP Kontakt por
CS Kapszulázott szuszpenzió
DC Diszpergálható koncentrátum
DP Finom por
DS Por száraz csávázásra
DT Tabletta közvetlen alkalmazásra
EC Emulgeálható koncentrátum
ED Elektromosan feltölthető folyadék
EG Emulgeálható granulátum
EO Emulzió, víz az olajban
EP Emulgeálható por
ES Csávázó emulzió
EW Emulzió, olaj a vízben
FD Ónozott füst
FG Finom szemcse
FK Füstgyertya
FP Füstpatron
FR Füstkapszula
FS Folyékony koncentrátum csávázásra
FT Füsttabletta
FU Ködfejlesztő
FW Füst pellet
GA Gáz
GB Szemcsés csalétek
GE Gázfejlesztő termék
GF Gél csávázásra
GG Makrogranulátum
GL Emulgeálható gél
GP Szálló por
GR Granulátum
GS Zsíradék
GW Vízben oldható gél
HN Forró ködképző koncentrátum
KK Csomagban: szilárd/folyadék
KL Csomagban: folyadék/szilárd
KN Hideg ködképző koncentrátum
KP Csomagban: szilárd/szilárd
LA Lakk
LS Csávázó oldat
LV Folyékony párologtató
MC Szúnyog tekercs
ME Mikro-emulzió
MG Mikrogranulátum
MV Elpárolgó
OD Olaj diszperzió
OF Keverhető folyékony olaj-koncentrátum
OL Keverhető olaj-folyadék
OP Olajban diszpergálható por
PA Paszta
PB Lemezes csalétek
PC Gél vagy paszta koncentrátum
PO Ráöntés
PR Növényi őrlemény
PS Csávázott vetőmag
RB Felhasználásra kész csalétek
SA Sebkezelő
SB Darabos csali
SC Folyékony koncentrátum
SD Szuszpenzió koncentrátum közvetlen alkalmazásra
SE Szuszpenziós emulgeáló
SG Vízben oldódó granulátum
SL Oldható granulátum
SO Terjedő olaj
SP Vízben oldódó por
SS Vízben oldódó por csávázásra
ST Vízben oldódó tabletta
SU ULV (Ultra-low-volume) szuszpenzió
TB Tabletta
TC Technikai anyag
TK Technikai koncentrátum
UL ULV folyadék
VP Gőzt felszabadító készítmény
WG Vízben diszpergálható granulátum
WP Nedvesíthető por
WS Vízben diszpergálható iszapos csávázásra
WT Vízben diszpergálható tabletta
XX Egyéb
ZC Kevert formulációban: CS és SC
ZE Kevert formulációban: CS és SE
ZW Kevert formulációban: CS és EW

Méhveszélyesség

Mielőtt egy készítmény a meghatározott hatóanyagokkal forgalomba kerülne, ellenőrzik a méhekre, mint legfontosabb beporzó rovarokra és nem-célszervezetekre kifejtett hatását. Ehhez három tényezőt vesznek figyelembe:

Patkány LD50 per os (mg/kg)

A növényvédő szernek a kísérleti állatok (patkány) testtömeg-kilogrammjára számított és milligrammban megadott mennyisége, amelynek szájon át történő adagolása után a tesztállatok 50 százaléka elpusztul. A hím és nőstény tesztállatoknál az érték eltérő lehet, általában a nőstényre vonatkozó érték van feltüntetve.

Közvetlen kontakt toxicitás (KKT)

közvetlen kontaktus során a méhek hány százalékban pusztulnak el

Kontakt hatóanyag-maradék toxicitás (KHMT)

mennyi ideig őrzi meg a hatóanyag a toxicitását (a méheket ebben az esetben óránként telepítik)

Ezen mutatók alapján a három méhveszélyességi kategória a következő:

Méhekre kifejezetten veszélyesek

Ha LD50 értéke <1 μg/méh és/vagy káros a fiasításra
Ha KKT = 90 – 100
Ha KHMT 12 óránál hosszabb ideig tart

Ezeket a hatóanyagokat tartalmazó szerek a közvetlen kontaktus során 90-100 százalékos méhpusztulást okoznak, és körülbelül 12 óráig megőrzik a toxicitásukat. Virágzó növényállományban a használatuk tilos, továbbá akkor, ha a kultúrát vagy annak környékét tömegesen borítják virágzó mézelő növények, illetve a kultúrát a méhek egyéb okból látogatják.

Méhekre mérsékelten veszélyes

Ha LD50 értéke 1-100 μg/méh
Ha KKT = 60 – 100
Ha KHMT 8 óránál rövidebb ideig tart

Ezeket a hatóanyagokat tartalmazó szerek a közvetlen kontaktus során 60-100 százalékos méhpusztulást okoznak, és körülbelül 8 órán át megőrzik a toxicitásukat. Alkalmazásuk virágzás idején a méhek napi repülésének lezárulása után, naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni, és azt a 23:00-ig terjedő időszakban kell befejezni.

Méhekre nem veszélyes

Ha LD50 értéke> 100 μg/méh
KKT és KHMT nincs, vagy elenyésző

A hatóanyag rendeltetésszerű felhasználása egyáltalán nem veszélyezteti a méheket. Virágzó növényállományban, méhek közelében egyaránt alkalmazható, de az engedélyokiratban feltüntetett korlátozó intézkedéseket – amennyiben vannak – be kell tartani.

Veszélyesség vízi szervezetekre

Ahogy a méhveszélyesség esetén is, úgy a vízi szervezetekre való veszélyességet is ellenőrzi a hatóság a forgalomba hozatal előtt. A vízveszélyességi kategóriák elkülönítésére a letális koncentráció (LC50) mértékegységét (mg/l) és a mért biztonsági távolságot (m) használják. A letális koncentráció megmutatja, mekkora az a szermennyiség, amelyet belélegezve, ill. a halaknál a vízbe keverve a halak 50 százaléka elpusztul. A különböző vízi élőlényeknél ez az érték eltérő lehet. A tesztszervezetek között vannak halak (pl.: zebradánió, szivárványos pisztráng), gerincesek (vízibolhák), üledéklakók (árvaszúnyog), vízinövények (békalencse) és algák (zöld algák).

Az engedélyezett, lejárt hatályú és visszavont növényvédő szerek jegyzéke a NÉBIH honlapján megtalálható, valamint minden évben megvásárolható a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok című kiadvány, melyben tájékozódhat a kereskedelmi forgalomban lévő készítményekről és hatóanyagokról.

Témák a cikkben

növényvédő szer peszticid