Ökorobbanás készül Európában

Hirdetés

A gazdagabb nyugat-európai országokban egyrészt nagyobb a biotermékek iránti kereslet, ami kiváló piaccá teszi őket Magyarország számára, másrészt nagyobb mértékben képesek támogatni a biogazdálkodást, ami hosszú távon veszélyezteti értékesítési lehetőségeinket. Nyugaton és északon ökorobbanás várható, de mi lesz Magyarországon? Magyarország uniós forrásból 64,4 milliárd forintnak megfelelő eurót fordít 5 év alatt ökogazdaságok indítására és fenntartására. A francia kormány ugyanerre a célra 1.1 millárd eurót, azaz 341 milliárd forintnak megfelelő összeget szán az elkövetkező 5 évben, ebből az állami forrás mintegy 83,7 milliárd forinttal egyenlő. Állami forrásból növelnék a biogazdálkodók számát Dániában is. A kormányzat 45,5 milliárd forintnyi dán koronát áldoz arra, hogy minél több gazda átálljon az organikus élelmiszer-termelésre. A rendelkezésre álló összegből idén és 2019-ben segítik a mezőgazdasági termelőket gazdálkodás átalakításában - írta az Agrárszektor.

Nyugaton és északon ökorobbanás várható, de mi lesz Magyarországon?

Minden jel arra mutat, hogy Európa komolyan veszi célkitűzéseit az ökológiai területek növelése terén. A fejlesztések kapcsán magyar szemmel elgondolkodtató, hogy ha a nemzeti kormányok ennyire különböző arányban képesek támogatni a biogazdálkodást, nem maradunk-e le a bioversenyben?

Egyelőre nagy a hiány

Legfőbb biopiacunkon, Németországban – a termény fajtájától függően – 15-90 százalékos importaránnyal tudják kiszolgálni a belföldi vásárlókat. A leginkább önellátó biogabonából, a legkevésbé bioszójából, paprikából, paradicsomból, illetve almából. Ezen mindenképpen érdemes elgondolkodniuk a magyar termelőknek. Franciaországban az elfogyasztott biotermékek átlagosan 30 százalékát importból szerzik be, de ezen változtatni akarnak. A jelenlegi 6,5 százalékról 2022-ig 15 százalékra szeretnék növelni a biológiai termelésbe vont területek arányát. A „Bio ambíció” nevű terv egyrészt a kínálatot kívánja felzárkóztatni az igényekhez, másrészt a biotermékeket 20 százalékos arányban tervezi bevezetni a közétkeztetésbe. Az „Agence bio” (ökológiai gazdálkodás fejlesztésére és népszerűsítésére szolgáló ügynökség) adatai szerint 2017-ben 8 milliárd euró volt a biotermékek piaci forgalma, beleértve a vendéglátást is, ami 2016-hoz képest 850 millió eurós növekedést jelent. Emellett a háztartások biotermék-fogyasztását 7,8 milliárd euróra becsülik, ami (a dohánytermékeket leszámítva) 4 százalékos piaci arányt jelent. A franciáknál a Macron-kormány a már meglévő „Bio ambíció” terv költségvetését szeretné 62 százalékkal megemelni (ez az előző időszakban 700 millió euró volt). Az 1,132 milliárdból 900 milliót a biogazdálkodásra való átállásra szánnak, ennek bő 2/3-a származik uniós forrásból. A termelők szakszervezete ugyanakkor rámutat arra, hogy az ambiciózus terv végrehajtásához nem elég csak az átállást támogatni, hanem a fenntartásra is költeni kell. Magyarországon szokatlan, de a francia biogazda adójóváírásra is számot tarthat, ha a bevételeinek legalább 40 százaléka biotermelésű áruból keletkezik. Eddig ezért évente 2500 eurós adójóváírás járt, amit most a francia kormány 3500 euróra (1 millió 85 ezer forintra) emel.

Növekvő exportpiaci részesedés Dánia útja

Dániában az ökológiai termékek iránt már most is hatalmas a kereslet. Egy svájci intézet 178 országra kiterjedő kutatása szerint a világon Dániában a legmagasabb az ökológiai termékek aránya, a biotermékek 8,4 százalékát teszik ki a dániai élelmiszerpiacnak. A dán kormány ezt még mindig kevesli, ennek oka, hogy a biotermékek fontos exportcikkek. Esben Lunde Larsen élelmiszerügyi és környezetvédelmi miniszter szerint potenciális piacuk lehet Kína, ahol az erősödő és növekvő középosztály miatt egyre nagyobb az igény az ilyen típusú élelmiszerekre. A külföldi értékesítési lehetőségek bővülésével sürgőssé vált, hogy nagy területeket vonjanak be a biogazdálkodásba Dániában.

Témák a cikkben

ökogazdálkodás ökológiai gazdálkodás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek