Okos megoldásokkal fenntartható módon tör előre az UBM

Az okos és környezettudatos megoldások az állattenyésztésben is jelen vannak. Különösen igaz ez az UBM Feed Zrt.-re, amely a közelmúltban mindkét területen nagy elismerésben részesült egy mezőgazdasági kiállításon. Mindezekről Baranyay Henrikkel, a cégcsoport innovációval, termékfejlesztéssel és fenntarthatósággal foglalkozó szakemberével beszélgettünk.

Mennyire gyakori az okos megoldások alkalmazása az állattenyésztésben?

A takarmányipar már régóta használ olyan lineáris programozásból kiinduló szoftvereket, amik segítik a napi munkát, és ezek egyre inkább átkerülnek a napi használatú, okos eszközökkel kezelhető platformokra.

Létezik, például, egy olyan okos alkalmazás is, amivel a sertéstelepek a működését értékeljük. A Livestocker real-time rendszer lehetővé teszi a telepen történő események és termelési adatok rögzítését, az állatokra vonatkozó lényeges információk (pl. elfogyasztott takarmány) helyszíni nyomon követését. Ezt az UBM több különböző állatfajok esetében is alkalmazza, de legelőször sertésekre fejlesztették ki. Világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztésnek számít.

A 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok termékdíjpályázatán több elismerésben is részesültek. Miért kapták ezeket?

Az egyik díj, amit elnyertünk, az agrárinformatika és tartástechnológia területén elért eredményeinknek köszönhető. A Szegedi Tudományi Egyetem alapkutatásait integráltuk a napi gyakorlatba. Az agrár-informatikai termékcsomag egy olyan komplex non invazív ivarzásmegfigyelést tesz lehetővé, amire alapozva omega-3 zsírokban gazdag takarmányozás kedvező hatásainak értékelése valósítható meg. A simaizomok összehúzódásának mérésére alkalmas műszerből, egy takarmányösszetételt és vizeletből ivarzási állapotot szagok kialakulásával megjelenő molekulák illékony komponenseinek felismerésére képes e-orr vizsgálati módszerből, valamint a szaporodásbiológiai és egészségügyi státuszt javító megnövelt omega-3 zsírsavprofilú (hal, alga, rovar és/vagy növényi olajok és azok kompozíciója) takarmányból áll.

Az állatok bőrére rögzített elektródák továbbítják a jelet egy számítógépbe, így valós időben láthatjuk az istállóban lévő állatok olyan paramétereit, amire szaporodásbiológiai vagy takarmányozási szempontból kíváncsiak vagyunk. A technológia lényege, hogy a méhaktivitással összefüggő simaizom összehúzódása, annak mértéke és ritmusa numerikus adatokat generál, és ezek grafikus formában egy képernyőn nyomon követhetők. Ezzel a sertéstenyésztésben a vemhesítési arány, illetve a megtermékenyítés hatékonysága növelhető. A kapott szinuszgörbék alakulásából tudjuk, hogy az egyes hormonok milyen hatást fejtenek ki a méhre, de az is kiszámolható, hogy az állat éppen a peteérés vagy a magzatbeágyazódási szakaszában van-e. Okszerű takarmányozással elősegíthetjük a magzat beágyazódást.

Detektálhatjuk a különböző zsírsavösszetételű takarmányok hatására kialakuló zsigeri izommozgásokban bekövetkező különbséget, tehát egyfajta in vivo tesztelésnek tudjuk kitenni a takarmányainkat. Az állatok valós fiziológiai mutatói alapján tudjuk értékelni, hogy az számukra hasznos-e. Ezáltal, ha zsírtartalomra vagy mikro- és makroelemekre okszerűen állítjuk össze a takarmányt, csökkenteni tudjuk a korai embrióelhalások arányát. A mintegy 4 évig tartó kísérleti fázis alatt voltak olyan turnusaink, ahol 100 százalékos vemhesülést értünk el, utána pedig a magzatokból egészséges, homogén méretű malacok születtek. Az előre kiszámított, kritikus időben az állatoknak csak pár napig kell viselniük a szenzorokat.

A vemhesség detektálásán kívül hol lehet még eredményesen használni ezt a rendszert?

A berendezés továbbfejlesztésével képessé vált a stressz meghatározására is, így értékelni tudjuk a különböző genetikák stressztűrő képességét. Jelenleg is folynak ilyen irányú kísérletek. Ez azért fontos terület, mert a stressztűrés befolyásolja a húsminőséget, ami egy vágóhíd számára egyáltalán nem másodlagos. Ezen kívül a takarmányaink fiziológiás értékét is tudjuk tesztelni vele, mivel az emésztési hullámokat is mérni tudja, látjuk, milyen hatással vannak az egyes takarmányok a bélflórára.

És mire kapták a kiállítás nagydíját?

Az UBM Feed Zrt. nyerte el a nagydíjat is egy saját magunk által kidolgozott pálmaolajmentes takarmányozási módszerrel, amit tejelő szarvasmarhák esetén lehet használni, és amit korábban egy nemzetközi akkreditációs testület (POFCAP) is elismert. Ezzel mi lettünk a világon az első takarmánygyártó és első magyar cég, aki rendelkezik a tanusító védjegy használati jogával. Laboratóriumukban bevezetünk egy, a bendő telítetlen zsírsav terhelésének rutinszerű mérését lehetővé tevő protokollt. Ennek segítségével egy adott telepen etetett takarmányokra kiszámítják és összeállítják a pálmaolajmentes receptúrát. Ez egy olyan komplex takarmányozási rendszer, természetes alapanyagokkal, amelyben hazai GMO-mentes védett szójabab alapú termékeket, és külön egy nemzetközi receptúrázási módszert alakítottunk ki. A termelő, aki megveszi ezt a terméket, teljes felhasználási javaslatot kap az új takarmányozási rendszer kialakítására, amelynek a hazai GMO-mentes szója, a kiinduló alapanyaga.

Az új módszer kapcsolódik a fenntarthatósághoz is, hiszen a pálmaolaj előállításához szükséges pálmaültetvények kialakítása erdőirtással és az ott élő állatok elűzésével jár.

Az UBM elsőként Magyarországon fölépített egy olyan rendszert, aminek segítségével a saját takarmányainkat fenntarthatósági szempontból értékelni tudjuk. Egyrészt az általunk használt receptúrázási programokban megjelenik, hogy például a szójának vagy búzának mekkora volt a környezeti lábnyoma, másrészt látható, hogy egy kilogramm előállított takarmánynak milyen a teljes környezeti terhelése.

(x)