Hirdetés
Okosan tanuljunk a lengyelek kárán, amit a sertéspestis miatt szenvedtek
Hirdetés
Kicsiktől ment át a nagyokhoz a sertéspestis
A szakember szerint a kis állatszámú, az előírásokat nem mindig betartó háztáji gazdaságok a legproblémásabbak, az ASP ezekből is könnyen átterjedhet a nagyobb gazdaságokba. Lengyelországban ezeket zárták be legelőször védekezésként. A másik védekezési feladat az intenzív vadászat, mert a lengyelországi vaddisznók jelentős százaléka fertőzött. Pejsak megjegyezte, míg Csehországban ilyen módszerrel néhány hét alatt komoly gyérítést végeztek az ottani vaddisznó-állományban, Lengyelországban ez nem igazán lehetséges, mert a lengyel vadászok többsége csak hobbiból űzi ezt a tevékenységet, és nem szeretnek napokat tölteni egy ilyen komoly feladattal.A lakosság hozzáállása is enyhült
Az egyik legnagyobb lengyelországi vágóhidat üzemeltető cég, a podgórzei Robert Rytel (RR) ügyvezető igazgatója, Miroslaw Mozdzen az ASP sertéshúspiaci hatásairól mesélt. Mint mondta, a 40 napos zárlat egyrészt hasznos, másfelől beindítja a feketekereskedelmet. Mivel ez idő alatt hivatalosan nincs vágás és forgalmazás sem, így bevétel sem keletkezett. Emiatt az illegális – a hatóságilag nem regisztrált – telepekről azonnal megkezdődött a törvénytelen kereskedés. Mint az igazgató elmondta, még mindig sok, ebben az időszakban átvett és feldolgozott húst tárolnak lefagyasztva. Mozdzen szerint mára nagyjából rendeződött a helyzet. Az intenzív vágások miatt a sertésállomány átmenetileg csökkent, ezért szűkült a sertéshúskínálat. Ez emelni kezdte az árakat, ami pedig újra növelte a sertéstartási kedvet, így a sertéslétszám lassan újra elkezdett emelkedni. Ezzel párhuzamosan a sertéstenyésztés széttagolt maradt, míg a feldolgozóipar koncentrálódott. Az áruházláncok már bevizsgált és tanúsított húsokat, készítményeket is forgalmaznak, a lakosság pedig hozzászokott a betegség jelenlétéhez. Miroslaw Mozdzen megjegyezte, hogy a kezdeti közöny után a lengyel kormány is komolyan vette az ügyet: 2017-ben közel 14 millió eurót (kb. 4,3 milliárd forint) költött a sertéságazat és a feldolgozóipar támogatására. Emellett több, a vágóhidakat és a gazdákat támogató programot is elindítottak – anyagilag segítik például azokat a gazdákat, akik a sertéstenyésztés leállítása és új, ettől eltérő üzletág elindítása mellett döntenek.Az ügyvezető igazgató saját tapasztalatai alapján több tanácsot is megfogalmazott a magyarországi illetékeseknek.
Szükséges
- az azonnali kormányzati segítség;
- a vaddisznó-állományok mihamarabbi gyérítése célzott vadászatokkal;
- a rendőrség mellett az állategészségügyi hatóság megerősítése – non-stop elérhetővé tétele –, ezzel együtt a sertésleöléseket végző speciális, mobil csapatok létrehozása;
- és nem utolsósorban mindehhez megfelelő tárgyi eszközök és elegendő anyagi forrás biztosítása.
Nem meglepő: összefogás kell a sertéspestis megzabolázásához
A külföldi előadók mellett hazai szakértők is elemezték a lehetőségeket. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója makro- és mikroökonómiai szempontból is bemutatta az állatbetegség hatásait az ASP-fertőzéssel érintett EU-tagállamok (Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország és Spanyolország) példáin. Mint mondta, a betegség következményeként Észtországban például a sertéstartók 53 százaléka adta fel a termelést, a sertésszám 23 százalékkal csökkent. Litvániában koncentrálódott az állattartók száma, és valamennyi érintett területen (vadászok, erdészetek, állattenyésztők, feldolgozók, kereskedők, hatóságok) tevékenykedő között rendszeres egyeztetés folyik. Továbbá komoly információs kampányokat végeznek saját ágazatukon belül és a lakosság körében is. Spanyolországban pedig ugyancsak komoly edukációs kampánnyal, sikeres ágazati összefogással és kooperációval, speciális programokkal állították meg a betegséget.Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés