Okostelefon és számítógép helyett ásó és gereblye: átadták a Zöldség-Gyümölcs Hős díjat

Összesen 100 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt, vetőmagcsomagot, illetve foglalkoztatófüzeteket kapott Magyarország idei Zöldség-Gyümölcs Hőse, Petrilla Csaba, a Gloriett Sportiskolai Általános Iskola történelem-földrajz szakos tanára. A pedagógus a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat képviselőitől vette át a díjakat.

„A Zöldség-Gyümölcs Hős pályázat célja, hogy ilyen példaértékű projekteket és elkötelezett embereket kutasson fel és mutasson be, mint amilyen a Gloriett Zöld Közösség program és vezetője, Petrilla Csaba”– fogalmazott köszöntőjében dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítói Osztályának elnöke.

A gyermekek egészségét javítja a program

A szakember hozzátette, külön öröm látni, hogy az iskolakert gondozásában a gyerekek mellett az iskola pedagógusai és a szülők is aktívan részt vesznek. Így egész családok ismerkedhetnek meg a zöldségek és gyümölcsök termelésének folyamataival, külső-belső tulajdonságaikkal, fogyasztásuk pozitív hatásaival. Ez pedig nagyon fontos, mert hazánkban az átlagos napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás nem éri el az Egészségügyi Világszervezet ajánlott napi átlagos 40 dekagramm minimum értéket és az éves uniós átlagtól is elmarad, különösen a 6-18 éves korosztály és a gyermeket nevelő családok tekintetében.

A gyerekek figyelmét Mártonffy Béla arra hívta fel az átadón, hogy az egészség megőrzésében, a betegségek elkerülésében az immunrendszernek hatalmas szerepe van, aminek optimális működését zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztásával tudják leginkább segíteni. A zöldségek és a gyümölcsök ugyanis tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal, rostokkal – ráadásul nagyon finomak is.

Budapesten is lehet kertészkedni az iskolákban

„A veteményeskert és a gyümölcsös is nagyszerű lehetőség a fővárosi gyerekek számára, hogy felfedezzék a különböző zöldségeket, gyümölcsöket és azok legfontosabb ismérveit. A fiúk megtanulják az ásást, a kapálást, a karózást, vagyis a nehezebb kerti munkákat, míg a lányok inkább az ültetéssel foglalkoznak, vagy megismerik a zöldségek, gyümölcsök tárolhatóságát és felhasználhatóságát. A kerteknek köszönhetően diákjaink a természettudományos órákon megfoghatják, megszagolhatják. Sőt, meg is kóstolhatják az aktuális tananyagot: a saját maguk termelte zöldségeket és a gyümölcsöket” – mesélte a tanár úr, aki hangsúlyozta, mindez nem valósulhatna meg az iskola, a kollégák és a szülők együttműködése nélkül.

A tanár úr meggyőződése, hogy mobiltelefonnal a kézben, a számítógép mögött ülve ezek a dolgok nem megtanulhatók. A gyerekek nem élik át a sikerélményt: hogy az általuk ültetett, gondozott növények teremni kezdenek, hogy mennyire fárasztó az ásás vagy mikor szedhető a paradicsom. Ezeket az élményeket adja meg nekik az iskolai kert és gyümölcsös, ami egyénileg fejleszti, és felnőttkorukat is meghatározó szemléletmódra neveli őket.