Pénzeső hullik az öntözésre: egyszerűbb eljárás, pályázati pénzek és sokkal jobb termésátlag 

Néhány hónapja még a döcögős adminisztráció és a pályázatok évekig tartó elbírálása tette nehézkessé a magyar öntözésfejlesztési tervek megvalósítását, de azóta nagyot fordult a világ. Ömlik a pénz az öntözésfejlesztésre: január 1-től egyszerűsödött a vízügyi szabályozás, az illegális kutakat 2020 decemberéig lehet legálisan bejelenteni. A magyar mezőgazdaság egyik legaktuálisabb témájában az öntözőrendszereket forgalmazó Bauer Hungária Kft. ügyvezetője, Tóth Éva válaszolt a Magro.hu kérdéseire. A legutóbbi beszélgetésünkkor azt mondta, hogy meglehetősen hosszadalmas és bonyolult folyamat, mire valóban eljut oda egy gazdálkodó, hogy öntözni tudjon. Az öntözésfejlesztésre rendelkezésre álló 49 milliárd forintos keretből addig 7,5 milliárdról született döntés, pedig sokan még 2016-ban beadták a pályázatukat. Azóta kiderült, hogy a kormány 34,8 milliárd forint többletforrást nyújt 2024-ig a vízügynek az öntözési infrastruktúra működtetésére, illetve 2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint jut az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére. Hogyan hat ez az itthoni öntözéses gazdálkodásra?  Fellendült az érdeklődés az öntözőrendszerek iránt, ami számunkra nagyon kellemes változás. Például volt olyan partnerünk, aki alig egy hónapja adta be a pályázatát, és már kapott is értesítést hiánypótlás szükségességéről. Ez azt jelenti, hogy foglalkoztak az ügyével, felgyorsult a folyamat. A kormányhatározatban a kérelem beadásától számított 20 napra csökkent az a határidő, ami alatt a hatóság kiadja a vízügyi engedélyt, ami jelentős javulás. Azt azonban szeretném hozzátenni, hogy számos partnerünk, aki még 2016-ban beadta a pályázatát még mindig nem kapott határozatot, vagy éppen kétszeri hiánypótlás után elutasították. Úgy látjuk az egész tervezési, engedélyezési, pályázati procedúra inkább a kisebb gazdálkodóknak okoz gondot, nekik jelent nehézséget az induláshoz szükséges pénz előteremtése és a lebonyolítás. Erre lehet megoldás az a NAK-javaslat, miszerint az egyes öntözőfürtökre, vonatkozó elvi vízjogi engedélyt a Nemzeti Öntözési Központ váltaná ki és adná tovább a gazdálkodóknak. Mit várnak az idei évtől a vízgazdálkodást érintő kedvező változások ismeretében? Mi lesz a bejelentések és a megnövekedett támogatások hosszú távú hatása?  Azt tapasztaljuk, hogy azok is elkezdtek öntözési beruházáson gondolkodni, akik eddig még nem tudtak róla, esetleg nem volt szabad keretük vagy távol tartották a témától őket az adminisztrációs nehézségek. De most sorban jönnek az érdeklődők. Viszont bármennyire siettetik, ebben a szezonban ebből még nem lesz működő öntözőrendszerük. Jövőre viszont biztosan igen, és mi magunk 2020-ban is megnövekedett keresletre számítunk. Szerencsére nem csak új ügyfelek, de a már meglévő rendszerüket fejleszteni akaró gazdák is jönnek. Milyen öntözéses megoldásokat kínál a cégük a gazdáknak?  Ahogy egyre többen jönnek, egyre többféle az igény is. A kézi áttelepítésű szórófejektől kezdve a csévélődobos megoldásokon át a legmodernebb rendszerekig mindent keresnek a gazdák. Természetesen az igények és a lehetőségek is nagyon eltérőek. Néhány gazdaság elvárását az határozza meg, hogy a konzervgyárak nem szívesen szerződnek le olyan termelővel, akinél csak csévélődobos mobil öntözőrendszer üzemel, az öntözés egyenletesebb a center és lineár berendezésekkel, és a cseppméret is közelebb áll a természetes csapadékhoz, ezért inkább a center vagy a lineár berendezéseket használó gazdákat részesítik előnyben. Ezek az üzemek magas hozzáadott értékű kultúrákat termelnek, berendezkednek a folyamatos, intenzív öntözéses gazdálkodásra. Azoknak a gazdálkodóknak pedig, akik az aszály mérséklése miatt a csapadékhiányos időszakokban öntöznek, az öntözőgépek tekintetében is mások az igényeik. Az egyes öntözési technikák jól kiegészítik egymást. Hogyan használják a gazdák az új technikákat? Milyen jó példák vannak a partnereiknél?  Vannak az újdonságokra nagyon fogékony gazdák, akiknek fontos, hogy náluk mindenképpen ott legyen a modern technika. Ők nem csak az újra nyitottak, hanem értenek is a rendszerekhez. Nagyon sok hasznos visszajelzést kapunk tőlük az öntözőrendszereknél tapasztaltakról. A módosítási javaslataikat már több alkalommal be is építettük a rendszereinkbe. Aki pedig ezt egyszer elkezdte, a következő vásárlásnál is így jár el. Együtt fejleszt és fejlődik velünk. Hogyan történik egy öntözőrendszer üzembe helyezése?  Az összetettségétől függően 1,5 - 2 hét alatt megépítjük a rendszert, amit az üzembe helyezés és üzempróba követ. Ekkor tanítjuk meg a gazdát a használatra, bemutatjuk neki a rendszer fortélyait és hasznos funkcióit. A modernebb távvezérelhető gépek vásárlása esetén a partnereink sokszor kérik, hogy nekünk is legyen hozzáférésünk a rendszerhez, így sok beállítással kapcsolatos javítást tudunk a távolból elintézni, és javaslatokat is teszünk. Persze a végső döntést a helyben lévő szaktanácsadó és a gazda hozza meg, de az elmúlt években sok tapasztalatot szereztünk, amivel segíthetünk a rendszer és az öntözés tökéletesítésén. Milyen öntözőrendszereket használnak a szántóföldi zöldségtermesztő gazdák?  A szántóföldi zöldségtermesztő kultúrákban az esőszerű öntözés az ideális. Az idén több paradicsomtermesztő gazda is partnerünk lett, akik általában csévélődobos gépekkel, konzolos megoldással öntöznek. Náluk szintén nem csak a vízpótlás a fontos: meleg, nyári napokon, homoktalajokon a kedvező mikroklíma megteremtésére, hűtésre is használják az öntözőrendszereket. Erre azért van szükség, mert 38 fokos léghőmérséklet esetén nem ritka, hogy a homok 50 fokra is felmelegszik és a növény alulról ég meg. A partnereink többek között sárgarépát, zöldborsót, levélzöldséget is öntöznek, de ezeket inkább center és lineár gépekkel. Mik a túlöntözés veszélyei és hogyan lehet elkerülni azt?  Sokan úgy gondolják, hogy mivel a szárazságnak több kedvezőtlen hatása van, ezért a túlöntözés nem veszélyes. De ez nem igaz. A túl sok csapadék a gyökérzóna alá mossa a bejuttatott tápanyagot, így az nem hasznosul, tehát az ablakon kidobott pénz. Sőt, a túlöntözés még a talajszerkezet romlásához is vezet. Továbbá, ha a talajban nem megfelelő a levegő és a víz aránya, az a gyökérfejlődést is károsan befolyásolja. Ezért a túlöntözést meg kell előzni. Célszerűbb inkább annyi vizet kijuttatni, amennyire az adott kultúrának szüksége van.

Ismerje meg a céget!