Csökkenő hallgatói létszám, szétaprózodott kutatás és oktatás: többek között ezekkel a komoly gondokkal küzd a mezőgazdasági felsőoktatás Magyarországon. Ennek megoldására kezdődik az agrár-felsőoktatás integrációja, a jövő év elejére Szent István Egyetem név alatt öt kampusszal, 20 ezer hallgatóval és 3500-4000 dolgozóval Magyarország egyik legnagyobb egyeteme jön létre. Az integráció után a kampuszokat főigazgatók vezetik majd.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója Kaposváron beszélt arról, hogy július végén a gödöllői Szent István Egyetembe olvad a veszprémi Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon kara és az egri Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert kampusza. Az integrációt előkészítő bizottság elnökeként is dolgozó főigazgató a Kaposvári Egyetemen a témában tartott dolgozói fórum után sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy első lépésként a Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem augusztus 1-jén összeolvad. Ezután az intézmény január 1-jén alapítványi fenntartásba kerül, és csatlakozik hozzá a hazai agrárkutatást összefogó Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 intézménye és négy gazdasági társasága.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója szerint az innováció feltétlenül szükséges a magyar mezőgazdaság számára - Fotó: Magro.hu - CSZS

Gyuricza Csaba a döntést a hallgatói létszám csökkenésével és a hatékonyabb működés szükségességével indokolta. Elmondta, hogy idén a tavalyinál 18-20 százalékkal kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, a csökkenés az agrárképzésben 30-40, a pedagógiai képzésben 50 százalékos. Az összeolvadás nélkül pár éven belül kritikus helyzetbe kerülhetett volna a kaposvári felsőoktatás - utalt arra, hogy a Kaposvári Egyetem négy kara közül kettő agrár- és pedagógiai képzésekben érdekelt.

Ezekre a külföldi példákra hivatkozott a főigazgató a mezőgazdasági szuperegyetem létrehozatalának indoklásakor

A főigazgató életszerűtlennek nevezte, hogy Magyarországon 11 felsőoktatási intézményben 17 helyen legyen agrárképzés. Szerinte több nyugat-európai államban jellemzően legfeljebb négy helyen képeznek agrárszakembereket, de van olyan ország is, ahol egyetlen intézményben folyik az oktatás. Ahol országonként egy intézménybe koncentrálják a tudást, a forrásokat, ott az ebből adódó innováció és a fejlesztés eredménye a termék-kibocsátásban és a mezőgazdaság versenyképességében mérhető. A Magyarországnál négyszer nagyobb Lengyelországban is csak kilenc agráregyetem van. Nagy probléma az is, hogy a magyar agrár-felsőoktatási intézmények nem reagálják le a valós piaci igényeket - fűzte hozzá.

Így néz ki majd a szakmai és a pénzügyi jövő

Gyuricza Csaba azt is elmondta, hogy az integráció után a kampuszokat főigazgatók vezetik majd, az egységek működéséhez szükséges forrásokat biztosítják. A kampuszok, illetve a Kaposvári Egyetem dolgozói augusztus 1-jével a Szent István Egyetem dolgozói lesznek, a Kaposvári Egyetem mind a négy kara, köztük a gazdaságtudományi és a művészeti kar is tovább működhet. A Szent István Egyetem nem agráregyetemmé, hanem agrárfókuszú egyetemmé válik, ahol más tudományterületeknek is helyük van. Az agrárképzés aránya még a világ vezető agráregyetemein sem éri el az 50 százalékot, ráadásul a Kaposváron jelen lévő gazdaságtudományi képzés kapcsolódik az agráriumhoz, a pedagógiai terület elengedhetetlen szaktanárok képzéséhez, a művészeti oktatás pedig a palettát színesíti - folytatta a NAIK első embere.

Új agrár-felsőoktatás jön, ennek része a mezőgazdasági szuperegyetem

Gyuricza Csaba néhány héttel korábban az M1 aktuális csatornán beszélt arról, hogy a magyar agrár-felsőoktatás a képzési helyek, a képzések szintjei és a szakok számát illetően is rendkívül szétaprózódott. A műsorban elhangzott, hogy a kormány új és modern agrár-felsőoktatást szeretne létrehozni és ennek a folyamatnak az első lépéseként jön létre egy központi agráregyetem.

Megosztás

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 400 hirdetés 89 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás