Országos Kalászos szakmai nap és fajtabemutató Martonvásáron

A martonvásári nemesítésű búzafajták az elmúlt évtizedekben hazánkban piacvezető pozíciót foglaltak el. A martonvásári minőségjavító búzafajták elterjedése pedig jelentősen hozzájárult a magyar gabonatermesztés minőségi fejlesztéséhez, az exportképesség javításához – egyebek mellett ez kiderült az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának hagyományos rendezvényén. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének széleskörű tudományos-ismeretterjesztő tevékenységét jelzi, hogy minden évben országos, valamint regionális kalászos gabona szakmai rendezvényeket szerveznek saját spin-off cégeikkel (Elitmag Kft, Bázismag Kft.), a Gabonatermesztők Országos Szövetségével, a Vetőmag Szövetséggel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos és regionális szervezeteivel, termelési integrátorokkal közösen, ahol az érdeklődőket tájékoztatják a növénynemesítés és -termesztés legújabb eredményeiről, a vetőmag ellátás helyzetéről. Az idei rendezvényen több száz gazda vett részt. Az érdeklődőket Balázs Ervin főigazgató köszöntötte, majd Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége nemrég megválasztott elnöke beszélt a búzatermesztés versenyképességének alakulásáról. Előadásában a nagy termőképességű és egyben kiváló minőségű fajták vetőmagjának használatára biztatta a gazdákat. Farkas László cégvezető „Szántóföldi növénytermesztés egy kicsit másképp” című előadásában a precíziós növénytermesztés gyakorlati alkalmazását ismertette. Mint mondta, saját gazdaságában már évek óta eredményesen használja e komplex, jövőbe mutató gazdaságos termesztéstechnológiát. Vida Gyula és Marton L. Csaba az MTA ATK Mezőgazdasági Intézetének tudományos osztályvezetői a martonvásári kalászos gabona és kukorica nemesítés legújabb eredményeit ismertették.  Az elmúlt évben két új martonvásári nemesítésű őszi búza, két őszi durumbúza, egy tavaszi zab és egy alakorfajta született. Az őszi búzafajták közül az Mv Uncia malmi minőségű (farinográfos minősége alapján javító kategóriába sorolható), 6%-kal, az Mv Karikás kekszbúza 7,1 %-kal termett többet a standard fajták átlagánál. A durumbúza fajták (Mv Masnidur és Mv Pelsodur) kiváló tésztaipari minőséggel – ezen belül is kimagaslóan nagy sárgapigment-tartalommal – a standard fajtáknál nagyobb terméssel érdemelték ki a minősítést. Az Mv Ménes tavaszi zabfajta az állami fajtakísérlet három évének átlagában 5,4%-kal termett többet a standardoknál, azokat valamennyi évben megelőzve. Új alakorfajta is született 2017-ben, Mv Esztena néven. Az új fajta a hagyományos alakorok csoportjába tartozik, termőképessége meghaladja a korábban elismert fajtákét. A martonvásári kutatások eredményeinek gyakorlati hasznosítása az itt nemesített fajták vetőmagjának használatával valósul meg. Ezek a bemutatók, vagy nyílt napok, jelentős mértékben hozzájárulnak az intézet tevékenységének megismertetéséhez és a fajtáik elterjesztéséhez. Az elmúlt hat év átlagában évente mintegy 400 ezer ha-on termesztettek martonvásári nemesítésű búzafajtákat, 90 ezer ha-on hibridkukoricákat, 15 ezer ha-on martonvásári honosítású és nemesítésű tritikálé, 30 ezer ha-on tavaszi és őszi árpát, valamint mintegy 45 ezer ha-on durum és tönkölybúzát, rozsot és tavaszi zabot. A martonvásári nemesítésű búzafajták az elmúlt évtizedekben hazánkban piacvezető pozíciót foglaltak el. A martonvásári minőségjavító búzafajták elterjedése pedig jelentősen hozzájárult a magyar gabonatermesztés minőségi fejlesztéséhez, az exportképesség javításához. További információért a búza hibridekről kattintson ide.