Ősi DNS-titkok tárják fel a jövő élelmiszernövényeinek titkát: Így válhatnak a modern növények szuperellenállóvá

A múlt megfejtése a jövőbiztos növények kifejlesztéséhez. Dióhéjban ezt jelenti az Ancient Environmental Genomics Initiative for Sustainability (AEGIS) nemzetközi kutatási projekt. A Wageningen University & Research az egyik résztvevője ennek a nemzetközi projektnek, amely 78 millió eurós kutatási támogatásban részesült.

Hogyan alkalmazkodtak az ökoszisztémák és a növények a múltban az éghajlatváltozáshoz? Az AEGIS tudósai remélik, hogy megtalálják a választ erre a kérdésre. Ez a történelmi tudás felhasználható a jelenlegi mezőgazdasági módszerek javítására és ellenállóbb növények fejlesztésére.

Felhasználható történelmi tudás

Az AEGIS kulcsfontosságú eleme egy globális környezeti genomkutatási központ létrehozása a Koppenhágai Egyetemen. Az ottani tudósok az üledékmagokból származó ősi eDNS-t elemzik. Ez több ismerethez vezet a mezőgazdaság történetéről és az ökoszisztémáknak a változó éghajlati viszonyokra adott válaszairól az évezredek során.

„A projekt részeként Wageningenben DNS-információkat fogunk elemezni új bioinformatikai eszközökkel. Ez segít felfedezni, hogy a növények és a mikrobák mely molekuláit termelték a múltban, és mi volt a funkciójuk” – magyarázza Marnix Medema, a Wageningeni Egyetem és Kutatási Egyetem bioinformatikai professzora. „A fontos termények ’őseinek’ DNS-ében és az ezekkel a növényekkel együtt élő mikrobák DNS-ében azt várjuk, hogy olyan géneket találjunk, amelyek segítettek megvédeni a növényeket a kórokozóktól és a változó éghajlattól.”

Növénykutatás Wageningenben

Ezek közl az ősi gének közül sok valószínűleg már nincs jelen vagy nem aktív a modern növényekben, de nagyon értékesek lehetnek a növények ellenálló képességének javításában. „Az elveszett tulajdonságok némelyikének a modern növényekbe való visszahelyezésével azt reméljük, hogy a növények kevésbé lesznek fogékonyak a betegségekre, és jobban ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak, például a hőségnek és a szárazságnak” – teszi hozzá Medema.

A projekt többi kutatója a múltbeli ökoszisztémák modellezésére fog összpontosítani. „A cél annak feltárása, hogy a növényfajok és mikroorganizmusok mely kombinációi alkották a legfenntarthatóbb ökoszisztémákat a múltban. Ez a tudás segíthet az éghajlatváltozással szemben ellenálló élelmiszerrendszerek létrehozásában, és javíthatja mind a növényeket, mind a termesztési környezetet” – magyarázza Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem professzora.

Az AEGIS 78 millió eurós támogatását a Novo Nordisk Alapítvány és a Wellcome Trust ítélte oda.

(Forrás: futurefarming.com)