Hirdetés
Össze kell hangolni a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság fejlesztését az aszály elleni küzdelemhez
A vízgazdálkodás és a mezőgazdaság egymással összhangban kell, hogy fejlődjön - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy szakmai konferencián, Budapesten. Feldman Zsolt a sivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson kiemelte, hogy a mezőgazdaság szempontjából kulcskérdés a felszín alatti és feletti vízkészletek megőrzése és fejlesztése. Idén új intézkedést vezetnének be a Vidékfejlesztési programban az öntözési közösségek létrehozásának támogatására, és a tervek szerint július 1-jével feláll a Nemzeti Öntözési Központ.
Az Agrárminisztérium híre számolt be arról, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben (mkr) 2012. és 2018. között kifizetett kárenyhítő juttatás 43,3 százalékát aszálykárra fizették ki. A kárenyhítési rendszerben eddig mintegy 130 ezer hektár területet jelentettek aszálykárosnak, 8200 hektárt pedig belvízkárosultnak. Továbbá közel 2300 hektárra jeleztek felhőszakadás kárt a termelők.
![](/public/agronews/an_article_inner/8419/28bbcc3b0f0351a27bf1f9fba6bec76a_1.jpeg)
Ezek a magyar vízgazdálkodás számai
Kling Zoltán, a Belügyminisztérium főosztályvezetője előadásában arról beszélt, hogy az éves felszíni vízkivétel mintegy 4600 millió köbméter, ennek 5,7 százaléka öntözési célú. A felszín alatti vízkivétel évente 950 millió köbméter, amelynek csak 1 százalékát használják öntözésre. Az országban ma 111 ezer hektárt öntöznek, jelenleg a művelt mezőgazdasági területek 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Az öntözött területek 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll. A mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészlet kihasználása az országban 30 százalék, ez az unióban 80 százalékra tehető. Hazánkban jelenleg 69 öntözőrendszer működik, az állami kezelésű öntözőcsatorna hossza több, mint 4300 kilométer. A szakember emlékeztetett arra is, hogy a gazdálkodók számára elérhető öntözővíz mennyiségének növelése érdekében a kormány tavalyi döntése szerint 2020. és 2030. között évi 17 milliárd forint, vagyis összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére. Ebből 2019-2024 között 34,8 milliárd forint jut az öntözési célt szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra működtetésére.
Hirdetés
A támogatás is adott a vízgazdálkodás fejlesztéséhez
A vízügyi ágazatnak idén infrastrukturális hiányok fejlesztésére, eszközbeszerzésre és létszámfejlesztésre 3,7 milliárd forintot biztosít az állam. Ezen felül csaknem 600 millió forintot fordítanak a 2020. évi öntözésfejlesztések előkészítési és tervezési feladataira a beruházás előkészítési alap terhére. Továbbá közel 100 milliárd forinttal támogatják a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) a térségi vízvisszatartáshoz, valamint a vízszétosztó hálózatok fejlesztésére és rekonstrukciójához kapcsolható projekteket - mondta Kling Zoltán.
Korábbi anyagaink öntözés témában itt olvashatók:
Hiába esik, mert megnyúlik a szezon és idén is öntözni kell
Nem tudni, belefér-e a gazdáknak még egy ilyen száraz nyár
Pénzeső hullik az öntözésre: egyszerűbb eljárás, pályázati pénzek és sokkal jobb termésátlag
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMultiva DiscMaster 400H+ tárcsa, félig függesztett, acéllemez hengerrel
10 675 000 HUF
Multiva DiscMaster 400+ tárcsa, függesztett, csőpálcás hengerrel
7 400 000 HUF
Hirdetés
Hirdetés