Összefoglalta a Nébih az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeit

Az engedélyes üzem tevékenységét a növénytermesztési hatóság rendszeresen ellenőrzi. Az üzem a szaporítóanyagokról nyilvántartást vezet, megjelöli a tevékenységének a palánták minőségére hatással bíró kritikus pontjait. Biztosítja a palánták nyomon követhetőségét és a növény-egészségügyi követelmények betartását. Az üzem évente megküldi a Nébih részére az Éves bejelentőlapot és a Zöldségpalánta leltárt, valamint az értékesített palántákat szaporítóanyag-kísérő okmánnyal látja el.

A zöldségpalánta előállítása, felszedése, tárolása, szállítása és forgalomba hozatala során a különböző tételeket mindvégig elkülönítve kell tartani és jól látható, beazonosítható módon jelölni kell. Biztosítani kell a palánta tételek nyomon-követhetőségét - írta a Nébih. Zöldségpalánta csak olyan kellően egynemű tételekben forgalmazható, amelyek rendelkeznek az üzem által az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kiállított okmánnyal. Nem szükséges szaporítóanyag-kísérő okmány, ha a palántát nem árutermelők részére, hanem kiskerti felhasználás céljára, helyi piacokon értékesítik. 

Amennyiben különböző helyekről származó palántákat összekevernek a csomagolás, tárolás vagy a szállítás alatt, az üzem köteles feljegyzést készíteni az összetevőkről és az összetevő tételek származásáról.

Az üzemnek biztosítania kell, hogy az általa forgalomba hozott zöldségpalánta a Törvényben és a Rendeletben foglalt követelményeknek megfeleljen. 

Kritikus pontok, a nyilvántartás vezetése

Az üzem köteles maga vagy más erre alkalmas személy, illetve intézmény útján

• a) az alkalmazott termesztési módszer alapján megállapítani a szaporítóanyag előállítási folyamat kritikus pontjait,
• b) kidolgozni és kivitelezni a kritikus pontok megfigyelési és ellenőrzési módszereit, valamint
• c)  szükség esetén mintát venni és azt a Nébih által megbízott laboratóriumban való vizsgálat céljára elküldeni.

Az üzem köteles írásos vagy más eltávolíthatatlan módon készített, naprakész, a Nébih és a megyei kormányhivatal részére hozzáférhető, teljes körű nyilvántartást vezetni:

• a) a kritikus pontok esetében elvégzett önellenőrzésekről,
• b) azokról a zöldségszaporító alapanyagokról és ültetési anyagokról, amelyeket

1. előállítás, tárolás, kezelés vagy forgalomba hozatal céljából szerzett be,

2. előállított, tárolt, kezelt, vagy

3. mások részére átadott,

• c) a területen előforduló károsítókról, a kár elhárítására tett intézkedésről, a zöldség szaporítóanyagok esetében alkalmazott bármely kezelésről és egyéb eseményről.

A fenti feljegyzéseket az üzem köteles a Nébih, illetve a  megyei kormányhivatal ellenőrzéséig, de legalább 3 évig megőrizni, valamint ellenőrzésre a Nébihnek és a megyei kormányhivatalnak bemutatni.

Az üzemnek biztosítania kell, hogy megfelelő szakképzettségű személy tartsa a kapcsolatot a megyei kormányhivatallal. A Nébih és a megyei kormányhivatal által megbízott személyek - különös tekintettel az ellenőrzés és a mintavétel végzésére, továbbá a nyilvántartás és egyéb bizonylatok ellenőrzésére - az üzem területére beléphetnek. Az üzem minden egyéb módon is köteles együttműködni a Nébihhel, illetve a megyei kormányhivatallal.

A Nébih nyilvántartásában szereplő, engedélyes zöldségpalánta előállító üzem a palánta harmadik országban való forgalomba hozatala esetén igazolást (úgynevezett Tanúsítványt) kérhet a megyei kormányhivataltól a zöldségpalánta minőségének EU-megfeleléséről, ha azt a Rendeletben foglaltaknak megfelelően, nem elkülönítve állították elő.

Növény-egészségügyi kötelezettség

A zöldségpalántának meg kell felelnie a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási jogi aktusaiban az uniós zárlati károsítókra és az uniós vizsgálatköteles nem zárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedéseknek.

Minden olyan zöldségpalántát, amely a látható jelek vagy tünetek alapján nem mentes a fenti bekezdésben meghatározott károsító szervezetektől, a károsítók megjelenését követően haladéktalanul megfelelő kezelésben kell részesíteni, valamint szükség esetén el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

A salottahagyma és a fokhagyma ültetési anyagának közvetlenül olyan alapanyagból kell származnia, amelyet vegetációban megvizsgáltak és a meghatározott kártevőktől, kórokozóktól, valamint ezek bármilyen jelétől vagy tünetétől mentesnek találtak.

Ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek

A növénytermesztési hatóság a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzemben rendszeresen (legalább évente egyszer) ellenőrzi a vonatkozó jogszabályban foglaltak betartását. Az ellenőrzést a  növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalok munkatársai, a forgalmazók által a Nébihnek legkésőbb január 15-ig megküldött Éves bejelentőlap alapján, előzetes időpont-egyeztetés után végzik. A szemle díjköteles, amelyet az ügyfél a mindenkori díjszabás rendelet alapján fizet meg. 

Az ellenőrzés alkalmával a megyei kormányhivatal munkatársa elvégzi a kiszállítás előtt álló palánta tételek minősítését, amennyiben az üzem a minősítendő tételekkel kitöltött Palánta-minősítő lapot az ellenőrzés időpontjára kinyomtatva előkészíti. A Palánta-minősítő lap letölthető innen. A palánták minősítését a megyei kormányhivatal a Nébih által készített, minőségi paraméterekhez tartozó kódszámok adásával végzi el. 

Az éves bejelentőlap megküldése

Az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem minden évben január 15-ig, a Nébih részére megküldi a tárgyévi tevékenységre vonatkozó, a Nébih honlapjáról letöltött, kitöltött Éves bejelentőlapot és a tárgyévet megelőző évről szóló Zöldségpalánta leltárt. Ezek az adatok nélkülözhetetlenek az ellenőrzéshez, be nem küldésük szankciókat vonhat maga után.  

A Nébih az Éves bejelentőlapok és Zöldségpalánta leltárak másolatát – ellenőrzés és feldolgozás után - az éves szemletervvel együtt továbbítja a megyei kormányhivatalok részére, akik a közölt adatokat az ellenőrzésen figyelembe veszik. További információ a Zöldségpalánta előállítói és forgalmazói tevékenység éves bejelentéséről és a zöldségpalánta leltár megküldéséről.

Fajtanév-használat szabályai

A Rendelet 2. számú mellékletében felsorolt zöldségfajokból árutermesztők részére palánta csak a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi fajtajegyzékben bejegyzett fajtanévvel forgalmazható. 

Fajmegjelöléses palánta csak azon zöldségfajok esetében hozható forgalomba, amelyek

a) a 2. számú mellékletben felsorolt fajok csupán díszítő értékű fajtái, illetve

b) nem szerepelnek a 2. számú mellékletben, és a Nemzeti Fajtajegyzék - Zöldségnövények B. és C. fejezetében, valamint a Nemzeti Fajtajegyzék - Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben nincsenek államilag elismert fajtaként bejegyezve.

A Nemzeti Fajtajegyzékből vagy a Közösségi Fajtajegyzékből visszavont zöldségfajták palántája a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalomba hozható.

Fogalommagyarázó:

• Palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset.
• Üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely zöldségpalántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz.
• Zöldségnövény: a Rendelet értelmezésében a zöldségnövény valamint a gyógy- és fűszernövény
• Kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő zöldségpalánta vásárlás.
• Kritikus pont: a zöldségpalánta előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának folyamatában kijelölt lényeges technológiai fázis. (1. a termesztési folyamat megindításához felhasznált szaporító alapanyag minősége, 2. a vetés, valamint a zöldségpalánta tűzdelése, oltása, cserepezése és ültetése, 3. a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak betartása, 4. a termesztési terv és technológia, 5. az általános kultúrállapot, 6. a szaporítási eljárások, 7. a felszedési műveletek, 8. a higiénia, 9. a kezelések, 10. a csomagolás, 11. a tárolás, 12. a szállítás, 13. a nyilvántartás, adminisztráció)
• Közösségi Fajtajegyzék (Common Catalogue of Varieties of Vegetable Species): az Európai Bizottság által közzétett fajtajegyzék, amelyet az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) Nemzeti Fajtajegyzékei alapján állítanak össze.
• Nemzeti Fajtajegyzék: Magyarországon állami elismerésben részesített növényfajták, szőlő klónok, szaporításra egyedileg engedélyezett zöldség-, gyümölcs-szőlő és erdészeti fajták, tájfajták, valamint a hivatalos leírással rendelkező gyümölcsfajták lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék. 
• Szaporítóanyag-kísérő okmány: a Rendeletben meghatározott adattartalmú okmány, amely a palántát kíséri belföldi és az Európai Unión belüli forgalomba hozatal esetén. 
• Harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli bármely ország
• Tétel: meghatározott számú homogén összetételű és azonos származású árut jelölő szaporítóanyag-mennyiség
• Kritikus pont: a dísznövény szaporítóanyag előállítása, tárolása, forgalomba hozatala folyamatában kijelölt lényeges technológiai fázis
• Növénytermesztési hatóság: tevékenység helye szerint illetékes kijelölt megyei kormányhivatal és/vagy Nébih. Lásd még a Dísznövény és zöldségpalánta szaporítóanyag-felügyeleti hatáskörök megoszlása cikket.
• Törvény: A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény.
• Rendelet: A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 
• Díjszabás rendelet: A Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet