Ösztönző pályázatok őszre: sok hírünk van a támogatásokról, érdemes átnézni az írásokat

Októberben is több cikkünk szólt a támogatások és a pályázatok témáiról, ebben a hírösszefoglalóban pedig összegyűjtöttük a legfontosabb kapcsolódó anyagokat az elmúlt hónapból. Írtunk róla, hogy szenzorok és mérések segítenek a magyar húsmarha legeltetésben és hogy összesen 66 milliárd forint célzott támogatást nyertek a fiatal gazdák. Beszámoltunk róla, hogy jelentős támogatási összegeket kaphatnak a hazai baromfitenyésztők, valamint megírtuk, hogy több milliárd euró támogatás érkezik a zöld beruházásba kezdő vállalatoknak. Szeretettel ajánljuk olvasásra novemberi agrártámogatások témájú hírösszefoglalónkat!

Jelentős támogatási összegeket kaphatnak a hazai baromfitenyésztők. A magyar mezőgazdaságban az állattartás továbbra is kiemelt szerepet tölt be, ezen belül különösen a szárnyas feldolgozás az, ahol jelentős hozzáadott érték mellett az exportképesség is folyamatosan nő - mondta dr. Felkai Beáta Olga. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a XXV. Kiskunfélegyházi Libafesztivál keretében megrendezett szakmai konferencián beszélt az ágazat fontos híreiről. A tárca a Vidékfejlesztési Program befejezését követően folyamatosan hirdeti meg a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv szerinti felhívásokat. Az állattartó telepek fejlesztésére és megújítására két jelentős pályázatot is hirdettek. 

A változások nyertese lesz a magyar agrárium - interjú Nagy István agrárminiszterrel

A mezőgazdaság számos kihívással néz szembe Európában, de térségünk helyzete nehezebb, mint a nyugati tagországoké. Ezért aztán különösen jó időben, az uniós intézményrendszer átmeneti időszakában lett Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Egyrészt az elnökség jó lehetőségeket kínál a tagországok együttműködésének megerősítésére, másrészt a gazdaközpontú gondolkodás meghonosítására a szervezet központjában, Brüsszelben. A változásokhoz persze a gazdáknak is alkalmazkodniuk kell. Az agrárium aktuális kihívásairól Nagy István, Magyarország agrárminisztere beszélt.

Könnyítések léptek életbe a gyermekes családok és őstermelők támogatásában 

Október 1-jől fontos változások léptek életbe, amelyek egyszerűsítik az otthonteremtési támogatások igénylését különböző társadalmi csoportok számára, különös tekintettel a gyermekes családokra, az őstermelőkre és a speciálisan adózókra. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleménye szerint ezek az intézkedések megkönnyítik a CSOK Plusz, a falusi CSOK, valamint a Babaváró támogatás igénybevételét olyan önfoglalkoztató vállalkozók számára, akik a KATA vagy átalányadózás szabályai szerint adóznak. A változások közvetlenül azokat az egyéni vállalkozókat érintik, akik saját otthonhoz szeretnének jutni, de eddig nehézségeik adódtak a hiteligénylésnél a jövedelem igazolása miatt.

A minisztérium kiemelte, hogy a legfontosabb módosítások egyike, hogy az eddigi 10-20 százalékos jövedelemfigyelembevétel helyett mostantól a bevételek akár 50 százalékát is elfogadhatják a hitelbírálat során. Ez jelentősen növeli annak az esélyét, hogy ezek az adózási formákban dolgozó vállalkozók nagyobb összegű kölcsönöket is felvehessenek, amelyek lehetővé teszik számukra a saját lakás vagy ház megvásárlását. A CSOK Plusz esetében akár 15, 30 vagy 50 millió forintos kölcsönhöz is hozzájuthatnak, amelyet a kormány kamattámogatással és részleges tartozáselengedéssel kombinál. Emellett a Babaváró hitel és a falusi CSOK feltételei is kedvezőbbé válnak számukra, így az eddigieknél könnyebben élhetnek ezekkel a lehetőségekkel.

Tudáspénzek: kevesebb lett az agrárkutatás támogatása

Eltérő pályán az ágazatok azt nézve, melyik szakterületen nőtt, illetve csökkent a kutatási támogatás. Miközben a mezőgazdaság egyre több életveszélyes kihívással küzd, az űrkutatásban is nőtt a K+F támogatás; arányosan a legkevesebbet az oktatás, a kultúra és a mezőgazdaság kapja.

Nincs Magyarországon mezőgazdasági szakmai rendezvény, ahol ne hangzana el a segélykiáltás a kutatás, a fejlesztési programok hanyatlása miatt. Akár a szántóföldi, akár a zöldség-gyümölcs, az állattenyésztési ágazatot vagy a talajművelést nézve mindenütt égetően hiányoznak a hazai nemesítési, inputanyag-, technika és technológiafejlesztési programok. A legtöbb nagy ágazat legtöbb szegmensében új alapanyagok, új technológiák kellenének ahhoz, hogy a szorongató regionális és globális piaci versenyben megőrizzük egyre instabilabb pozícióinkat - fogalmaztak.

A Nobel-díjas Krausz Ferenc tudománypolitikai főtanácsadóként segíti október 1-től a magyar tudományt és kutatást

Október 1-től Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus professzor tudománypolitikai főtanácsadóként erősíti a magyar tudomány és kutatás ügyét - közölte a tárca az MTI-vel. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerint Krausz professzor munkáját a Nobel-díjas Iroda fogja támogatni. Mivel az új feladatkör összeférhetetlen a Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) elnöki feladatkörével, arról Krausz Ferenc szeptember 30-ával lemond(ott). Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter felkérését elfogadva Krausz Ferenc főtanácsadóként erősíti a magyar tudomány és kutatás ügyét.

Október 1-től utódjaként, azaz a KKT új elnökének Domokos Péter fizikust, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatóját javasolta Krausz Ferenc, aki el is nyerte a KKT elnökét jelölő Hankó Balázs miniszter, Gulyás Balázs HUN-REN-elnök és Freund Tamás MTA-elnök támogatását.

Pénzeső a kisgazdáknak - így igényelhet akár 10 millió forintot

A legkisebb mezőgazdasági vállalkozók is számíthatnak a kormány támogatására, ennek érdekében egyszerűsített pályázati lehetőséget hirdetnek a mezőgazdasági kisüzemek számára – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Facebook közösségi oldalon közzétett videóüzenetében.

Nagy István elmondta, hogy a pályázati felhívás társadalmi egyeztetése már elkezdődött. A mintegy harmincmilliárd forintos keretösszegű támogatásra őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók és szociális szövetkezetek pályázhatnak. A támogatás célja, hogy segítséget nyújtson az állattartáshoz és kertészethez kapcsolódó létesítmények fejlesztéséhez, valamint a szükséges gépek és eszközök beszerzéséhez.

Az agrártámogatási rendszerben az első lépés a gazdákkal való egyeztetés lenne a MAGOSZ főtitkára szerint

A gazdákkal együttműködésben kialakított, a termelőket nem hibáztató, hanem partnerként kezelő agrártámogatási rendszert szeretne látni a közeljövőben Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) főtitkára. A szakember szerint a területalapú megközelítés helyett tervezett jövedelemalapú szemléletmód túlzott mozgásteret adhat az Európai Bizottság számára. Elmondta, hogy a családi gazdaságoknak továbbra is van jövőjük Magyarországon, a velük kialakított partnerség révén pedig a nagy gazdaságoknak is megvan a szerepük.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) jövőbeli alakulása kulcsfontosságú kérdés a magyar mezőgazdaság számára, a jelek szerint ráadásul komoly változások érkezhetnek, amelyek a jövőben teljesen átalakíthatják az agrártámogatási rendszert.

Segítséget kapnak a hazai kis- és középvállalkozások: 400 milliárdos programmal erősödhetnek meg a cégek

2028-ig mintegy 17 ezer hazai kis- és középvállalkozás kaphat összesen 600 milliárd forintnyi hitelt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által most, az InvestEU program keretében elindított közel 400 milliárd forint keretösszegű garanciavállalás segítségével. A közvetlen uniós viszontgaranciával igényelhető termék elsőként a CIB Bank, az MBH Bank és az Oberbank ügyfelei számára lesz elérhető – jelentették be egy sajtótájékoztatón. Az új garancialehetőségnek nagy szerepe lehet az idén visszaesést mutató kkv-hitelezés megtámogatásában.

Egyszerűsített pályázat indul a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatására

A legkisebb gazdálkodók is számíthatnak az államra, ezért is hirdetnek egyszerűsített pályázatot a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatására - közölte Nagy István agárminiszter a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében. A politikus elmondta, a pályázati kiírás társadalmi egyeztetése már meg is kezdődött. A mintegy 30 milliárd forint keretösszegű felhívásra őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók és szociális szövetkezetek is pályázhatnak majd.

A tervezet szerint a forrásokat az állattartáshoz és kertészethez kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, illetve fontosabb gépek, eszközök beszerzésére lehet majd fordítani.

Összesen 66 milliárd forint célzott támogatást nyertek a fiatal gazdák

A generációváltás sikere a magyar mezőgazdaság jövőjének záloga. Az Agrárminisztérium ezért az európai uniós keretek között és hazai eszköztárában is kihasznál minden lehetőséget a fiatal gazdák számára biztosítható többletlehetőségek megteremtése érdekében. 

Ma a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési program megvalósítása zajlik, de ott egyáltalán nem konkurál a kis és nagy termelő, a kicsik és a fiatalok számára elkülönített pályázati felhívások biztosítják az előrelépéshez szükséges fejlesztési forráshoz jutás lehetőségét – nyilatkozta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Több milliárd euró támogatás érkezik a zöld beruházásba kezdő vállalatoknak

Várhatóan idén novemberben több mint 3 milliárd eurós kerettel nyílik meg az Európai Bizottság Innovációs Alapjának (Innovation Fund) következő pályázati köre. Bármely tagállamból, szinte megkötés nélkül jelentkezhetnek készpénztámogatásra a zöld beruházást indító vállalkozások.

Az Innovációs Alap a világ egyik legnagyobb finanszírozási programja, amely innovatív, alacsony vagy zéró szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését és megvalósítását segíti elő. A 2020-ban indított kezdeményezésben már több mint 6 milliárd euró támogatást osztottak szét az Európai Gazdasági Térségben. A következő, 2024. novembere és 2025. márciusa között tartó pályázati időszak során 60 százalékos beruházási költség (CAPEX) támogatásra és 10 évig tartó üzemeltetési és fenntartási költség (OPEX) finanszírozásra lehet pályázni.

Szenzorok és mérések segítenek a magyar húsmarha legeltetésben

A digitális eszközök már a legelőre alapozott húsmarhatartásban is komoly támogatást nyújtanak az állatok egészségi állapotának és jóllétének vizsgálatában. Ezek az új, főként adatgyűjtésen alapuló módszerek a gyepgazdálkodást is segíthetik, támogatva a gazdálkodókat, hogy a védett területeket is a jogszabályi előírásokkal összhangban fenntarthatóan, ugyanakkor gazdaságosan hasznosítsák. Megfelelően tervezett szakaszos legeltetéssel és a szakaszváltások optimális idejének a meghatározásával, akár 40 nappal is meghosszabbítható évente a legeltetési idény, ami jelentős megtakarítást jelenthet a takarmányozási költségekben.