A magyar lovaskultúra éltetése nemzeti ügy, amiért Cseri Dávid, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság vezetője minden követ képes megmozgatni. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán végzett gazdász szerint felemelő megtapasztalni, hogy a lovas fajtamentés olyan érték, amely összeköti az embereket és a nemzeteket is. A fiatal szakember a ménesgazdaság élén egyfajta nagyköveti szerepet is betölt: járja a világot, népszerűsíti a magyar lófajtákat és az országot is.

Cseri Dávid a Széchenyi István Egyetem interjúja kedvéért tért haza Szilvásváradról Győrzámolyra családjához és lovához, hiszen mint mondja, nélkülük nem lenne teljes a róla szóló portré. Radó nyergében már kisbabaként is ügetett édesapjával, 5 évesen egyedül lovagolt tereplovaglásokon, később pedig hű hátasával, a ma is istállójukban álló 25 éves Nárcisszal érte el versenysikereit. Úgy érzi, mosonmagyaróvári gazdásztanulmányai mellett ez a kapcsolat alapozta meg, hogy mára közel 2 éve vezeti sikerrel az ország legifjabb ménesigazgatójaként a szilvásváradi Állami Ménesgazdaságot. 

Cseri Dávidot Nárciszban és általában a lovakban lenyűgözi saját személyiségük - Fotó: Májer Csaba József

Óvár és a lovak tisztelete

A történelemrajongó ménesgazdaság-vezetőt már középiskolásként is lenyűgözte a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi kara, ahol a gazdászok olyannyira összetartók, hogy – a generációs különbségeket figyelmen kívül hagyva – bárhol járjanak is a világban, testvérként fogadják egymást. 

Amikor azt kérdezték tőle, hogy fiatal kora ellenére honnan ered benne az elköteleződés, az elszántság, a felelősségtudat és a motiváció, így válaszolt: 

„A példaképemnek is tekinthető európai hírű lótenyésztő-fogathajtó-méneskari tiszt Pettkó-Szandtner Tibor és bajtársai sokkal nehezebb helyzetből, az első világháború viszontagságai után virágoztatták fel, emelték világszintre a magyar lovas kultúrát a 20-as, 30-as években. Ha most nem folytatjuk minden erőnkkel és szenvedélyünkkel munkásságukat úgy, ahogy ők tették, akkor kárba vesznek több évezredes értékeink, melyeket elődeink erőfeszítéseinek köszönhetünk. Az irántuk érzett tisztelet mellett bőven elég motiváció, hogy ez nemzeti ügy. Szeretném, ha a magyar lófajtákat az őket megillető előkelő helyen jegyeznék a világban.”

Cseri Dávid, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság igazgatója - Fotó: Májer Csaba József
Dávid hozzátette, hogy az eredményei a látszat ellenére a csúcstól még nagyon messze vannak. 

Visszaút Európa és a világ lovassportjának térképére

 „Az utóbbi egy évtizedben Szilvásvárad kiesett a nemzetközi lovas sportélet vérkeringéséből, de ez a folyamat 2021-ben végre megtört. Összesen 3 szakágban is nemzetközi versenyeket rendeztünk háromcsillagos szinten, a fogathajtás mellett díjugratásban és díjlovaglásban is. Ennek köszönhetően a visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy visszakerültünk Európa és a világ lovassportjának térképére. Ez mindenképpen olyan eredmény, amire büszkék lehetünk. Továbbá nagy öröm, hogy 2024-ben négyesfogathajtó-világbajnokságot rendezhetünk” – mondta a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság igazgatója.

Az édesapa, Cseri Oszkár, lovuk, Nárcisz és Cseri Dávid - Fotó: Májer Csaba József

Cseri Dávid a ménesgazdaság élén egyfajta nagyköveti szerepet is betölt: járja a világot, népszerűsíti a magyar lófajtákat és az országot is. Úgy gondolja, hogy felemelő megtapasztalni azt, hogy valóban vannak olyan közös értékek, amik olykor gazdasági vagy politikai érdekek felett állnak, és képesek összekötni az embereket és a nemzeteket. Ennek kulturális hozadéka mellett közvetett módon a gazdasági és a piaci hatása is érzékelhető. Annak érdekében, hogy ez mérhető, közgazdasági szempontból is értékelhető legyen, a fiatal szakember egy kutatócsoporttal közösen ennek kidolgozásán munkálkodik.

Az ország legfiatalabb ménesigazgatójának névjegye

Cseri Dávid a Szigetközben, Győrzámolyon nőtt fel lovas családban, istállóval a háznál. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán szerzett állattenyésztő mérnöki diplomát. Az Akadémián töltött évek alatt 3 könyvet írt, melyekkel lovas szakemberek munkájának, értékrendjének állít emléket. 2015 óta rendszeresen publikál a Lovas Nemzet lapban. Részt vett a Pettkó-­Szandtner Tibor életéről és munkásságáról szóló dokumentumfilm létrehozásában és forgatásában. 2019-ben egy Kínában megrendezett lovas világkonferencián képviselte hazánkat. 2020. január 15-től a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság vezetője. 2020 nyarán segítő közreműködésével újraalakult a magyar honvédség huszársága a Honvéd Huszár Díszalegység keretein belül, melynek tartalékos huszár századosaként szolgál. Ez évtől választotta kuratóriumának tagjává a Némethy Bertalan alapítvány és az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület Tanácsadó Testülete - írta róla az interjú szerzője, Czeiner-Szücs Anita.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás