Párbeszédre hív a növényvédő szerek hasznáról és felelős használatáról két szakmai szervezet

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Növényvédelmi Szövetség együttműködésének egyik fő feladata bemutatni a fenntartható mezőgazdaság, az élelmiszertermelés, ezen belül is a növényvédelem, valamint a növényvédő szerek helyét és szerepét. A két szervezet szándéka segíteni a témával kapcsolatos tévhitek, félelmek eloszlatását, miközben a növényvédő szerek felelős használatának fontosságáról és hasznáról is tájékoztatnak.

Egy üzletben járva a frissen termesztett áruról egy átlagos fogyasztónak elsőre nem az élelmiszertermelés kihívásai jutnak az eszébe. Sokan meg is feledkeznek róla, hogy mi kell ahhoz, hogy naponta friss kenyér kerüljön az asztalra, illetve az állatok egészséges takarmányt kapjanak. Az elvárás ugyanakkor folyamatos kihívást jelent a mezőgazdasági ágazat számára. A termelőknek egyszerre kell hozzájárulniuk a gazdasági növekedéshez és a társadalmi jóléthez, valamint eközben megfelelni az egyre szigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak. A növényvédő szerek azért fontosak, mert hozzájárulnak a növényeket pusztító károsítók, kártevők és betegségek elleni védelemhez. A helyzet hasonló, mint a humán- és állatgyógyászatban használt készítmények esetében.

A NAK oldala írta meg, hogy az Európai Unió évek óta szigorítja a növényvédőszer-engedélyezés és -felhasználás szabályait. Ez a világon a legszigorúbb engedélyezési rendszer. A szabályozás jellege is változik, a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése, illetve kizárása esetenként már nem a kockázati tényezők szakszerű értékelésén, hanem félelmeken, veszélyérzeten, közhangulaton és az ezekből származó politikai döntéseken alapszik - áll a közleményben.

Mekkora üzlet a növényvédő szer?

A növényvédőszer-gyártók a növényvédelmi kutatási-fejlesztési munkájuk során egy-egy molekula fejlesztésekor

• annak hatékonyságára,
• a hasznos élő szervezetek kímélésére,
• a környezetvédelemre,
• az alkalmazás során fellépő kockázatokra,
• a lebomlási folyamatokra és
• az esetleges növényvédőszer-maradékok toxicitásának vizsgálatára

kutatások sorozatát végzik el.

Olcsó, vagy drága?

A növényvédőszer-engedélyezés, és -felülvizsgálat az Európai Unió egyik legszigorúbban szabályozott területe. A kutatást, a gyártást, a csomagolást, majd a készítmények célba juttatását végző logisztikai láncot is szigorúan szabályozzák. A közlemény szerint a gyártók és az iparág tagjai elkötelezettek az innováció és az integrált növényvédelem mellett. Alapvető kiindulópont, hogy a növényvédő szereket megfelelő dózisban használják. Se többet, se kevesebbet, mint amennyit a meghatározott mennyiségi tartomány előír. A több kockázatot, jelent, a kevesebb esetén pedig a kár- és kórokozók rezisztenciája alakulhat ki.

Egyszerűbb, ha okszerű és szakszerű a használat

A növényvédő szerek okszerű és szakszerű használata nélkül a gazdák jelentős termésveszteséget is kénytelenek elkönyvelni. Ez a megtermelt élelmiszer mennyiségének drasztikus visszaesését és végső soron az élelmiszerek drágulását okozhatja. A beporzó rovarok pusztulásán kívül ez is jelentősen veszélyezteti az élelmiszer-termelés jelenlegi szintjének fenntarthatóságát. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint a globális terméshozamok akár 40 százaléka veszhet el éves szinten a különböző károsítók miatt. A növényvédő szerek használata nélkül pedig ez a mennyiség akár a kétszeresére is nőhet. A terméskiesés a megfelelő növényvédő szerekkel és ezek felelős használatával jelentősen csökkenthető - írják.

Ezek a veszteségek különösen súlyos hatással lehetnek az élelmezésbiztonságra és a gazdálkodók megélhetésére a fejlődő országokban. A közlemény szerint ezt többek között a növényvédő szerek iránti kereslet is mutatja. Az érintetteknek; így a gyártóknak, a kormányoknak és a hatóságoknak is többet kell tennie a növényvédő szerek biztonságos és felelősségteljes használatának biztosítása érdekében. Ez pedig nem tiltást, hanem tudásátadást és szemléletformálást jelent - írják.

A növényvédő szereket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 6 kategóriába sorolja veszélyesség alapján. Ezek az alábbiak:

• Ia: Fokozottan veszélyes,
• Ib: Nagyon veszélyes,
• II: Közepesen veszélyes,
• III: Enyhén veszélyes,
• U: Nem veszélyes,
• O: Forgalomból kivont hatóanyag.

Az úgynevezett HHP-k ezen besorolás Ia és Ib kategóriáját képviselik. Amennyiben a felhasználó az általa használt növényvédő szert annak engedélyokiratában feltüntetett módon alkalmazza, úgy nem jelent elfogadhatatlan kockázatot. Ebben az esetben nem okozhat károsodást az emberben és a természetben.

A világ különböző részein, és országaiban alkalmazott növényvédelmi gyakorlat nehezen összehasonlítható az EU-s, de legfőképp a magyar szabályozással és gyakorlattal. A növényorvosok, növényvédelmi szakmérnökök a szaktudásukkal biztosítják, hogy a növényvédő szerek a felhasználásuk során ne okozzanak sem környezeti, sem egyéb problémát. A NAK és a NSZ szerint cél, hogy a termelők és a fogyasztók egészségének védelmét szolgálják, a gazdák versenyképességének biztosítása mellett.

Szigorú szabályok

A növényvédő szerek használatát szigorú uniós előírások szabályozzák. A közvélekedéssel ellentétben ezek az anyagok a legtöbbször nem kerülnek be az élelmiszerekbe. Amennyiben mégis bekerülnek, akkor a növényvédőszer-maradékokkal kapcsolatban szigorú szabályoknak kell megfelelni. A maximális növényvédőszer-maradék szinteket ugyanis általában 100-szoros biztonsági faktor beépítésével határozzák meg. Eszerint azok sem egyszeri nagy mennyiség, sem élethosszig tartó fogyasztás esetén sem okozhatnak károsodást a szervezetben.

Magyarországon a növényvédő szerek engedélyezésért felelős hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), melynek honlapján az engedélyezett növényvédőszer-engedélyokiratok, legújabb információk és a statisztikák is elérhetők. A Növényvédelmi Szövetség és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyitott a párbeszédre és elkötelezett a tényeken alapuló döntéshozatal és tájékoztatás biztosításában. A teljes anyag itt olvasható, amit az NSZ részéről Szalkai Gábor, a NAK részéről Görög Róbert jegyez.