Pénz az öntözés fejlesztésére, a borászoknak, a juhtartóknak és az élelmiszerágazatnak - itt az októberi agrártámogatások összefoglaló

Szeptemberben is milliárdos agrártámogatások kiutalásáról és elérhetőségéről adtunk hírt, a cikkeinkben többek között a környezetvédelem, az öntözés, az állattartás, az élelmiszeripar és az agrárkutatás működéséhez hozzájáruló plusz összegekről is írtunk. Olvassa el az agrártámogatások összefoglaló anyagunkat, és tudja meg, melyik kifizetések érinthetik az ön tevékenységét!

Megvan az eredmény: 70 milliót kapnak a zöld civilek

Az Agrárminisztérium 70 millió forint értékben támogatja a környezet-és természetvédelmi céllal létrejött, Magyarországon bejegyzett közhasznú társadalmi szervezeteket. A Zöld Forrás pályázatnak köszönhetően a tárca ebben az évben 49, a civil szervezetek által kidolgozott és benyújtott projekt megvalósításához járul hozzá. Ezzel segítik a Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott célok elérését. A pályázatban pénz nyerő szervezetek listája, a megítélt összeg és a támogatások célja ezen a hivatkozáson érhető el.

Szigorú feltételekkel lehet forrásokat igényelni az öntözéssel kapcsolatos beruházásokra

A gazdasági és környezeti hasznok biztosítása céljából az EMVA keretében támogathatóak az öntözéssel kapcsolatos beruházások. A VP2.-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése pályázat azzal a feltétellel nyerhető meg, hogy az érintett öntözés fenntarthatósága biztosított. Támogatás pedig kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az érintett térség vonatkozásában a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően már létezik Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. További feltétel, hogy a beruházás szintjén már rendelkezésre áll vízfogyasztás-mérő rendszer, vagy azt a beruházás keretében üzembe helyezik. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásakor vállalta, hogy megfelel az uniós irányelveknek. Ilyen irányelv a Víz-Keretirányelv (VKI). A VKI előírásai szerint 2015-ig a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotát el kell érni, illetve a vizek állapot romlását meg kell előzni. Ehhez egy stratégiai tervet kellett készíteni, melyet Magyarország első alkalommal 2009-ben készített el, ez a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. A VGT meghatározza azokat a tevékenységeket és beavatkozásokat, amelyek hatással vannak a hazai vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára, valamint azokat az intézkedéseket, melyek a jó állapotának eléréséhez szükségesek. A VGT-t 6 évente felül kell vizsgálni, az első felülvizsgálata 2015-ben történt meg, Ennek értelmében most a VGT2 –van hatályban. A következő felülvizsgálat eredményeit 2021-ben kell elfogadtatni az unióval.

Agrárfejlesztések 773 millióból: több program indul a mezőgazdasági cégek és a SZIE közreműködésével

A Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ több pályázata is támogató szakmai véleményt kapott a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket támogató pályázaton. A várhatóan elnyerhető összeg nagyjából 773 millió forint. A pályázatok 6,3 milliárd forint összköltségű konzorciumi projektek részeként valósulhatnak meg. Anyagunkból kiderül, milyen célra használják fel a támogatást. A Szent István Egyetem és jogelődei első körben sikerrel pályáztak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a piacvezérelt kutatási, fejlesztési és innovációs projektek támogatására kiírt felhívásra. A felhívás célja a vállalkozások versenyképességének javítása piacorientált kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeik támogatásával. A pályázatokat vállalkozások nyújthatták be fő kedvezményezettként. Továbbá a projektbe konzorciumi tagként felsőoktatási intézményt is bevonhattak.

Több, mint 2 milliárdnyi támogatási kérelmet nyújtottak be a hazai borászok

A COVID-19 koronavírus-járvány következtében visszaeső turizmus és vendéglátás hatásainak enyhítésére a borászok 2,2 milliárd forintnyi támogatási kérelmet nyújtottak be az agrártárcához. Ez 400 millió forinttal egészíti ki az eredetileg biztosított, 1,8 milliárd forintos keretet. az elmúlt hónapokban a járvány miatt sok prémium bor- és pezsgő-előállító szenvedett bevételkiesést, emiatt külön támogatást kérvényezhettek. Több mint 700 borász így is tett. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár csütörtökön, Etyeken jelentette be a keret bővítését. Feldman Zsolt a második alkalommal, Gondolatok a buborék körül címmel megrendezett pezsgőkonferencián arról is beszélt, hogy az elmúlt hónapokban a járvány miatt sok prémium bor- és pezsgő-előállító szenvedett bevételkiesést. Emiatt ők külön támogatást kérvényezhettek. Mivel több, mint 700 borász igényelt 2,2 milliárd forintot, kiegészítették a keretet, hogy teljes körű támogatást nyújthassanak a szakmának. Az államtitkár szerint sikeres a 10 milliárdos szőlő-bor ágazati válságkezelő program. Ezt az is mutatja, hogy a kínálati és keresleti oldalon egyensúly közeli állapot alakult ki.

Érkezik a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokhoz a támogatás

A Magyar Államkincstár (Kincstár) megkezdte a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agrárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetését. Első körben 3,12 milliárd Ft-ot utaltak ki összesen 13000 kertészeti tevékenységet végző, méhész gazdálkodó, valamint tejhasznú-tehéntartó számára. Az Agrárminisztérium a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére átmeneti támogatás igénybevételét tette lehetővé. A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból több ágazat részesül. A támogatási kérelmeket júliusban és augusztusban a Kincstár által kialakított elektronikus kérelembenyújtó felületen lehetett benyújtani. A tizenkét meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett, amelyekről a Kincstárnak legkésőbb 2020. december 31-éig kell döntést hoznia.

Letöltendő börtönbüntetéssel és 100 milliós vagyonelkobzással sújtották az MVH-s bandákat az uniós agrártámogatás elcsalása miatt

Többéves börtönbüntetéseket szabott ki a Fővárosi Törvényszék egy félmilliárdos csalássorozat ügyében. A bűncselekmény sajtóhírek szerint a korábban az uniós agrártámogatások kifizetésével foglalkozó, 2016. december 31-én megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz köthető. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az ügynek összesen 117 vádlottja van. Két bűnszervezet 2011-2012-ben több mint 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozott, és ennek mintegy kétszeresét akarta a továbbiakban megszerezni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban 2013-ban leleplezte őket. Az ügyészség szerint az egyik vádlott, egy 43 éves férfi, aki az uniós agrártámogatások kifizetésével foglalkozó hivatali rendszerben dolgozott vezető beosztásban, 2011-től a támogatások jogosulatlan megszerzéséért bűnszervezetet épített ki. Célja azoknak a területalapú támogatásoknak a megszerzése volt, amelyekre a jogszerű földhasználók nem terjesztettek elő igényt. A férfi 2012-ben bevonta a bűnszervezetbe egy 60 éves, vezető beosztású kollégáját, aki később maga is kialakított egy külön, szervezett elkövetői kört. A két bűnszervezet 2011-2012-ben több mint 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozott, és ennek mintegy kétszeresét akarta a továbbiakban megszerezni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban 2013-ban leleplezte a bűnszervezetet.

A következő 7 év EU-s agrártámogatásainak sorsa dőlhet el októberben

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön. A magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter az ülés után elmondta, hogy alapvetően 3 elvárásnak kell megfelelni: kellően ambíciózus költségvetés, megfelelő szakpolitikai eszközök és egyszerű, a gyakorlatban végrehajtható szabályok. Az Agrárminisztérium írta meg, hogy az állam- és kormányfők július végén állapodtak meg az Unió következő 7 éves költségvetéséről, amelynek részeként a KAP-ra fordítható források nagyságát is meghatározták. Az is kiemelt jelentőségű, hogy a magyar részesedés arányát sikerült megőrizni. Ennek eredményeképp a következő 7 évben a magyar mezőgazdaság több mint 12 milliárd euró Uniós forráshoz jut majd – mondta az agrárminiszter.

Megérkezett a 7 milliárd forintos válságkezelő támogatás az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások és a juhtartók számára

A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. Nagy István elmondta, hogy első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósított a Kincstár, a fennmaradó kifizetéseket pedig folyamatosan utalják. A kérelembenyújtás második köre szeptember 14-én fejeződött be. 187 élelmiszer-feldolgozó vállalkozás igényelt 500 millió forint támogatást. Nagy István elmondta, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése. Ezzel pedig a munkahelyek védelme. A válságkezelő támogatások népszerűek, a 12 meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett – tette hozzá. A kérelmek elbírálását követően a Magyar Államkincstár megkezdte a támogatások kifizetését.