Piszkos állat, de nagyon okos is!

A házi sertés a vaddisznótól származik, ez köztudott, de vannak a világon olyan országok, ahol a vaddisznók már kihaltak és elvadult házi sertések ’segítségével’ keletkezett új vaddisznó populáció. Hazánkban élt egy házi sertés, aki nehezebb volt fél tonnánál is! Még több érdekességet olvashat cikkünkben a sertésekkel kapcsolatban!

A házi sertés tulajdonképpen a vaddisznó háziasított változata, amely Eurázsiából kezdte meg hódító útját. Általában falánk és piszkos állatnak tartják, de emellett igen intelligens is. Szaglása is kiváló, amely akár még jövedelmező is lehet, ugyanis a szarvasgombát nagyon könnyen ki tudja szagolni.

Miért tenyésztik a sertést?

A válasz egyik fele egyértelmű: leginkább a húsa és a bőre miatt tenyésztik a sertést, viszont van, aki a szőrét ecsetkészítésre használja fel. Sőt, egyes fajtákat még házi kedvencként is tartanak.

Hazánkban régen kifejezetten nagy divat volt az olykor egész családokat megmozgató disznótorok tartása, amely mára sajnos kezdi elveszíteni létjogosultságát. Ezek célja az adott család akár éves hússzükségletének előállítása volt, de sok esetben ez a rituálé mulatozásba is átcsapott. Egyes vallásokban azonban ez főbenjáró bűn. Többek között az iszlám és a judaizmus is tiltja a sertéshús fogyasztását.

Hirdetés

A sertések természetüknél fogva imádják túrni a földet az orrukkal

A legnagyobb magyar!

A legnagyobb magyar sertés címet egy tipikus magyar névvel megáldott sertés, Béla, a kan lapály bitorolja. Béla 2006 januárjában látta meg a napvilágot, 241 cm-es hosszúságához 129 cm-es magasság dukált, súlya pedig elérte a 600 kilogrammot! Élete során több díjat is nyert, számtalan mezőgazdasági kiállítás résztvevője volt. Napi 3 kiló takarmányból kevert moslékot evett meg. 2014-ben hatalmas súlya miatt már csak szenvedett, ezért gazdája, Szpisják Imre levágta.

A házi sertés egy kifejezetten Magyarországon őshonos változata a mangalica sertés, amely egyben világhírű is, nem véletlenül. Húsa ízesebb, zamatosabb, mint a házi sertésé. továbbá több és jobb minőségű zsírt ad, mint egyéb sertésfajták. Származását tekintve a bakonyi sertés, a szalontai sertés, a mangaliza és a vaddisznó keveredéséből jött létre. Típusai a szőke mangalica, a vörös mangalica, a fecskehasú mangalica, a fekete mangalica és a vadas mangalica.

A vietnámi csüngőhasú sertés a mangalicához hasonlít is, de különbözik is részben. Termetre jóval kisebb, mint a mangalica, átlagosan 60-65 kilósra hízik csupán, viszont hasonlóan zsíros fajta. Teste igen rövid, rövid lábainak és meggörbült gerincének köszönhetően hasa jóformán a földet súrolja, nevét is innen kapta. Bőre rendkívül laza, sok redő borítja. Bőrének jellegzetességei miatt egzotikus külsővel bír, nem véletlen, ugyanis DélkeletÁzsiából származik.

Érdekességek a házi sertés őséről

a vaddisznó testsúlya akár 400 kiló is lehet;
A vaddisznó a házisertés őse. Jellemzően hosszú, dús szőrzet borítja testét és a kanok alkalmanként hatalmas agyarakat is növesztenek.
Nagy –Britanniában és Írországban a XVII. században kihalttá nyilvánították a vaddisznókat, de a farmokról elszökött házi sertéseknek hála ismét elszaporodni látszanak a vaddisznók,
a vaddisznó szőre rövid, dús és vastag szálú. szemben a házi sertés gyér szőrzetével,
a hím vaddisznó (vadkan) hatalmas agyarakkal rendelkezik, a nagyobb testű példányok alsó és felső állkapcsukon is viselik ezt a díszt, amely könnyen gyilkos fegyverré is válhat,
a vaddisznók kondákban élnek, melyet 2-3 koca és azok malacai alkotnak,
a vadkanok csak a párzás ideje alatt csatlakoznak egy-egy kondához, az év többi részében magányos életet élnek.