Plusz források beruházóknak, stratégiai termékek gyártóinak, K+F projekteknek és zöldre váltóknak
Megszületett az Európai Unió (EU) válasza az amerikai beruházásösztönzési törvényekre. A lépés értelmében Magyarországon is jelentősen nagyobb támogatást kaphatnak a beruházó vagy új terméket fejlesztő cégek, a kutatás-fejlesztési projektek és munkavállalók képzésére irányuló kezdeményezések is. A már korábban ismert kedvezményeken felül ráadásul előnyösebb feltételek mellett, akár 350 millió eurós forrást is biztosíthatnak a tagállamok azoknak a társaságoknak, akik a zöld átállást segítő, stratégiailag fontos termékek gyártásába ruháznak be – hívja fel a figyelmet az EY.
Az Európai Unió hagyományosan szigorú feltételekhez köti, hogy egy-egy tagállam hogyan és milyen mértékben támogathatja EU-s forrásból a vállalatokat. Az elmúlt éveket meghatározó események, mint a COVID-19 járvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja azonban már korábban is szükségessé tették, hogy könnyítsen feltételein a közösség. Végül a tavaly elfogadott amerikai beruházásösztönzési törvények (Inflation Reduction Act 2022 és a CHIPS Act – a két jogszabály összesen közel 500 milliárd dolláros támogatási programot irányoz elő) ismét komoly lépésre ösztönözték az uniót - írta az Adózóna.
A korábbi ideiglenes válságkezelési keret helyett az EU bevezette az ideiglenes válságkezelési és átállási keretet (Temporary Crisis and Transition Framework) és megszületett az általános csoportmentességi rendelet (GBER) átfogó módosítása is.
Hirdetés
Utóbbi értelmében ha egy cég beruházást indít, továbbra is 30 vagy 50 százalékos maximális támogatási intenzitásra számíthat hazánkban aszerint, hogy milyen fejlettségű régióban működik. Mindkét esetben emelkedett azonban a tagállami hatáskörön belül összegszerűen adható maximális támogatás mértéke. A fejlettebb nyugat- és közép-dunántúli térség vállalatai az eddig 22,5 millió helyett 24,75 millió eurós, míg a kevésbé fejlett Pest megye, Dél-Dunántúl és Kelet-Magyaroroszág régió vállalatai 37,5 millió euró helyett akár 41,25 millió eurós támogatást is kaphatnak az Európai Biztosság jóváhagyása nélkül - közölték.
Kedvezőbb helyzetek és lehetőségek
Szintén emelték a kutatás-fejlesztési projektek kapcsán adható állami támogatás szintjét. Eddig a költségek 25 százalékáig maximum 15 millió eurót, a jövőben a költségek 40 százalékáig akár 25 millió eurós térítést is kaphatnak a vállalatok. Emellett azok a társaságok is kedvezőbb helyzetbe kerültek, akik a munkavállalók képzésére igényelnek forrást – ők az eddigi 2 helyett akár 3 millió eurós vissza nem térítendő támogatásban is részesülhetnek.
„Kritikusan fontosnak tartom, hogy minél több cég értesüljön arról, pontosan milyen állami támogatásokban részesülhet tervezett fejlesztéseihez. Amikor a gazdaságot egymás után érik a külső sokkhatások, mint amilyen a koronavírus-járvány vagy a szomszédunkban dúló háború, a vállalatoknak ismerniük kell a lehetőségeiket cégük versenyképességének megőrzésére vagy akár növelésére” – mondta Ésik Róbert, az EY Európa, Közel-Kelet, India és Afrika (EMEIA) térség helyszínkiválasztási tanácsadásért és állami támogatásokért felelős partnere.
Környezetvédelmi központú támogatások is elérhetőek
A kihirdetett EU-s keretszabályok alapján azok a cégek is plusz forráshoz juthatnak, akik zöld átálláshoz kapcsolódó termékeket gyártanak. Ők a beruházási költségük akár 35 százalékáig kaphatnak támogatást készpénz, adókedvezmény vagy kedvezményes hitel formájában, maximum 350 millió euróig - ráadásul az Európai Biztosság jóváhagyása nélkül - írták.
„Soha nem volt annyi változás az állami támogatás tekintetében, mint az elmúlt válságokkal sújtott két-három évben. Sorozatosan bővülnek a támogatható tevékenységek, mind EU-s, mind hazai szinten. A mostani könnyítés megnyitja a tagállamoknak az utat arra, hogy nagyobb intenzitással és lazább feltételek mellett stratégiai és zöld iparágakat támogassanak. Igazolást nyert, hogy az állami támogatások megkerülhetetlenek a beruházásösztönzés és a versenyképesség növelés szempontjából. Ugyan a mostani könnyítést még minden tagállamnak át kell ültetnie, várakozásaink szerint Magyarország is ki fogja használni a keretek nyújtotta lehetőségeket” – összegezte várakozásait Kocsis Zsolt.
A szakember hozzátette, hogy a sikeres forrás-bevonáshoz a vállalatok részéről átgondolt és átfogó felkészülésre van szükség. Ehhez komoly segítséget jelenthet egy olyan szakértő bevonása, mint az EY, ahol már rendelkezésre áll a szükséges ismeret a támogatási projektek gördülékeny és sikeres előkészítéséhez.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés