Poloskatérkép bizonyítja: Magyarország elesett a rovar elleni csatában

Az elmúlt 5 évben vált tömegessé az invazív címeres poloskáknak Magyarországon – derül ki a 14 ezer kitöltött kérdőív válaszait összesítő felmérésből, amely alapján kirajzolódott az országos poloskatérkép. A Sokk a rovar Facebook közösség poloskatérképe szerint nincs már olyan térsége az országnak, ahol ne jelentek volna meg ezek a rovarok. A visszajelzések alapján a poloskák lakosságarányosan a legnagyobb számban a déli megyékben vannak jelen.

Magyarországon néhány évtizede még ismeretlen rovarfajok voltak azok az invazív címeres poloskák, amelyek rövid idő alatt megtelepedtek az országban, és belakták magukat a házakba és lakásokba. A Sokk a rovar oldal októberben tett közzé kérdőíves felmérést, hogy kiderüljön, hol és milyen mértékben találkoznak a magyarok ezekkel a fajokkal. A válaszadók nagy száma is azt mutatta, hogy mostanra országos problémává vált a jelenlétük, hiszen 2 hét alatt 14 ezren töltötték ki a kérdőívet.

Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy ma már nincs olyan térsége Magyarországnak, ahol ne jelentek volna meg az invazív címeres poloskák. Az ország mintegy 3200 települése közül csaknem 1600-ból jelentettek poloskaészlelést a kérdőívet kitöltők. Az adatokat a poloskatérképet bemutató online sajtótájékoztatón Dr. Bajomi Dániel, a Sokk a rovar oldalt működtető Bábolna Bio Kft. ügyvezető igazgatója összesítette.

Országos problémává váltak az invazív címeres poloskák

A legtöbb észlelés Budapestről és a legnagyobb városokból érkezett. Azonban a valós fertőzöttséget jobban mutatják a lakosságarányos számok. Ezek alapján az országtérképen az látszik, hogy a déli megyékben tapasztalták a legmagasabb mértékben az invazív címeres poloskák jelenlétét. Baranyában a legnagyobb fertőzöttség a lakosságarányos észlelések alapján, de nem sokkal marad el tőle Tolna és Békés megye sem. A legalacsonyabb számokat Vas, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatja a térkép. Budapest közepesen fertőzöttnek számít, de a kerületek között nagy a szórás. Jelentősebb poloskafertőzöttséget ott tapasztaltak a kérdőívet kitöltők, ahol nagyobb a zöldfelületek aránya. A települések közül a poloskaészlelések toplistáját Kunfehértó vezeti Harkány és Kiskunhalas előtt. A nagyvárosok közül egyedül Miskolcot találni az élmezőnyben a lakosságarányos észlelések alapján.

Szinte mindenhol ott vannak

Dr. Bajomi Dániel a felmérés adataiból kiemelte, hogy a hazánkban régebb óta megtelepedett ázsiai márványpoloskát és a zöld vándorpoloskát már szinte mindenhol észlelik az országban. Azonban a kérdőívet kitöltők 26 százaléka a Magyarországra csak az utóbbi időben behurcolt nyugati levéllábú poloskával is találkozott már. Ez azt mutatja, hogy ezek a fajok nagyon rövid idő alatt képesek elterjedni. A levéllábú poloska jelenléte területileg más képet mutat, mint a másik két invazív fajé. Tolna és Baranya megyén kívül Bács-Kiskun és Veszprém megyében a legnagyobb mértékű a jelenléte, Békés megyében viszont alacsony.

A válaszadók 76 százaléka szerint az elmúlt években vált tömegessé az invazív címeres poloskák jelenléte a lakókörnyezetükben. A kérdőívet kitöltők 61 százaléka az elmúlt 5 évben észlelte ezeket a poloskákat, 25 százalékuk pedig tavalytól. A Bábolna Bio időről időre szeretné megismételni a poloskafelmérést, hogy információt lehessen kapni ezeknek a rovarfajoknak a további terjedéséről a lakossági megfigyelések alapján. Ezért egy olyan új felmérést indítanak, amihez hasonló még nem készült idehaza. Az ország rágcsálótérképe megmutatja majd, hogy a közegészségügyi veszélyt is jelentő patkányok és egerek hol és mennyire terjedtek el Magyarországon. Az új kérdőív már elérhető és kitölthető ide kattintva.

Az országos poloskatérkép részletes megyei és kerületei adatai, valamint a nagyobb lakosságarányos észlelésű települések adatai megtalálhatók a megfoglak.hu/poloska-terkep oldalon.

Honnan jöttek az invazív címeres poloskák, és hogyan lehet védekezni ellenük?

Az utóbbi 5-10 évben a kiskertekben és a lakásokban egyre növekvő számban megjelenő poloskák nem a hazai, mérsékelt égövi fajok képviselői (azok továbbra is elsősorban a természetes élőhelyeiken élnek), hanem az áruk és emberek intenzív, kontinenseket átívelő mozgásával behurcolt, invazív címeres poloska fajok. Ezek eredetileg enyhébb klímájú trópusi, szubtrópusi területekről származnak, hazánkba elsősorban Dél-Európából és a Távol-Keletről jutnak be. Ezek a fajok jellemzően melegkedvelők, így az idő lehűlésével ösztönösen keresik a melegebb, telelésre alkalmas helyeket, amiket főleg a lakóépületek közelében találnak meg.

Mivel hazánkban természetes ellenségük szinte nincs, a klímaváltozás (erős, hosszan tartó téli fagyok hiánya) is segíti a fennmaradásukat, valamint tápnövényeket is találnak maguknak (haszonnövények közül elsősorban az almát, bogyós gyümölcsöket, paradicsomot károsítják). Így kedvező feltételekre lelnek hazánkban a házak, lakások környékén, ezért tapasztalható helyenként tömeges megjelenésük.

Ezek a legelterjedtebb fajok a poloskatérkép szerint

Az invazív címeres poloskák közül a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványpoloska a legelterjedtebb Magyarországon, de terjedőben van a nyugati levéllábú poloska is. Ezekkel a fajokkal lehet találkozni a leggyakrabban. Az invazív címeres poloskák jelenléte az embereket érintő kellemetlenségek, zavaró hatások, valamint a mezőgazdasági károkozás mellett elsősorban ökológiai szempontból aggályos. Az invazív fajok képesek a hazai fajokat visszaszorítani, túlszaporodásukkal felborítani a hazai természetes életközösségek egyensúlyát. Bár humán betegségeket nem terjesztenek (növényi kórokozókat igen), szúrós szagú váladékuk nyálkahártya irritáló, érzékeny személyeknél allergiás reakciókat válthat ki.

Kidolgozott, kipróbált biológiai védekező módszerek nem állnak még rendelkezésre az invazív címeres poloskák terjedésének megfékezésére. Hatékony irtásuk jelenleg csak vegyszerekkel megoldott.

Ezekkel lehet ellenük fellépni

Vastag, erős kitinpáncéljuk miatt nagyon ellenállók, ezért speciálisan címeres poloskák irtására kifejlesztett termékek használata javasolt. Érdemes olyan terméket választani, ami nem csak irtja, de távol is tartja ezeket a kellemetlen betolakodókat. A címeres poloskák ellen használható rovarirtó vegyszerek alkalmazása mellett növelhető a védekezés hatékonysága, ha fizikailag is megakadályozzák a bejutásukat a lakásba. Ennek különösen ősszel van jelentősége, amikor az áttelelő állatok a hideg elől védett, meleg helyre próbálnak húzódni. A poloskák hatékony távoltartásához kulcsfontosságú, hogy a szúnyoghálók résmentesen illeszkedjenek az ablak- és ajtókeretekhez, de lényeges a redőnytokok átvizsgálása, a nyílászárók szigetelésének, vezetékek kimeneti nyílásainak ellenőrzése, javítása is. A poloskák ugyanis a legkisebb rést is megtalálják, ahol bejuthatnak a lakásba. Segíti a címeres poloskák gyérítését a ház közelében megtalálható tápnövények rendszeres átvizsgálása, és a levelek fonákjára rakott, fehér petecsomóik eltávolítása. Továbbá a címeres poloskák irtásra alkalmas növényvédő szerrel történő kezeléssel megakadályozható, hogy nagy tömegben elszaporodjanak a lakóépületek környezetében - írták.