Potori Norbert: orosz búzára és ukrán kukoricára figyel a magyar gazda

A 21. Kalászos Gabona Fórumát tartotta a Sumi Agro Hungary Kft. A rendezvény célja, hogy segítséget nyújtsanak a termelőknek. Az idei is szokatlan évjárat, ami sok témát adott a szervezőknek, mégis úgy gondolták, most a gazdálkodás legsebezhetőbb pontja a terményértékesítés. „Évek óta csökkennek a globális készletek, de így is van elegendő kalászos a raktárakban” - kezdte előadását Potori Norbert a programon.

Az AKI kutatási igazgatója hozzátette, a januári népszámlálás adatai szerint Kínában idén csökkent a lakosok száma. Ez pedig nem lendíti felfelé a távol-keleti gazdaságot, s hosszú távon a nagy világpiaci szereplők súlya csökkenni fog - számolt be róla a Magyar Mezőgazdaság.

A legnagyobb gabona exportőrré Oroszország lépett elő – a világ 206,7 millió tonnás termésének 19 százalékával, őt követi az Európai Unió, majd jön a sorban Ausztrália, az USA, Kanada, Ukrajna és Argentína. Az importból a közel-keleti országok veszik ki leginkább a részüket 33,5 millió tonnával. A tapasztalatok szerint, amikor az áruk szállítása nem zökkenőmentes, akkor indul el az igazi árverseny. Úgy tűnik, a legnagyobb exportőröknél van elegendő tartalék, ami piacra kellene dobniuk. Amennyiben Ukrajnából nem tudnak szállítani búzát, akkor sem lesz gond az ellátással - közölte.

Miből mennyi termény lesz?

Eközben az ukránok rájöttek, érdemes repcetermesztéssel foglalkozni, a legjobb földjeik az ország nyugati területein találhatók, melyeket nem érint a háború. A szakember elmondta, 22,15 millió tonna, az előző évekhez képest idén 4 százalékkal több gabona termett Ukrajnában, ám ennek csak 10 százaléka malmi minőségű.

Árpából 5,82 millió tonna – az előző évnél 5 százalékkal kevesebb – termett, míg kukoricából a korábbival megegyező, 26,9 millió tonna termést várnak. Repcetermésük idén 4 millió tonnát – 10 százalékkal többet – tett ki, míg napraforgóból a tavalyihoz képest 17 százalékkal több, 14 millió tonnát takarítottak be. Közúton 259 ezer tonna terményt szállítottak külföldre, ami nem mondható jelentős mennyiségnek, míg vasúton 650 ezer tonna hagyta el az országot. A tengeri szállítás -a Fekete tengeren keresztül kockázatos, ennek köszönhetően nagyon magas a biztosítási díj - közölte Potori Norbert.

Összesen 32,8 millió tonna terményt és terméket exportáltak, aminek 47 százaléka magasabb áron a spanyoloknál és az olaszoknál talált vevőre, míg 26 százaléka a török és a kínai piacokra jutott el közepes árfekvésben, a maradék 27 százalékot Egyiptomba és Szudánba szállították.

Potori Norbert felhívta a figyelmet arra, hogy a búzaexportban elsősorban az oroszokra kell figyelni, kukoricában az ukránokra, árpa területén pedig az oroszokra és az ausztrálokra. Mellette még egy hasznos plusz információról is beszélt: az elkövetkező hónapokban az is nagyban meghatározza a világpiacot, milyen termés lesz a déli féltekén.