Precíziós gazdálkodás, modern technológiák, sorközművelő robotok – itt a mezőgazdaság jövője
Hamarosan gyomlálni is tud a sorközművelő robot, minden egyes növényt felismer az intelligens gyomirtó rendszer, és vízpárában lebegő gyökereken keresztül fejlődnek a zöldségek. Fókuszban a jelen és a jövő mezőgazdasága: összefoglaltuk a precíziós gazdálkodás és a modern technológia témákban írt cikkeinket.
Magyarországon is elérhető a sorközművelő robot, ami hamarosan metszeni is tud majd
Az AGROmashEXPO rendezvényen mutatkozott be az a sorközművelő robot, amit 2019-től már hazánkban is megvásárolhatnak a gazdák. Az önjáró eszköz önállóan végzi a kertészeti munkákat, ami nagy segítsége a mezőgazdaságnak a munkaerőhiánnyal terhelt időkben. A metszés ugyan nehéz feladat, de már csak egy jó algoritmusra van szükség ahhoz, hogy képes legyen rá a robot. Az algoritmus pontosan kiszámolja majd, hogy hány vesszőt, hány rügyet hagyjon meg a gép, és pontosan hol végezze el a metszést.
Minden egyes növényt felismer az intelligens gyomirtó rendszer – videók, képek
A mezőgazdasági gépek specialistájának számító LEMKEN tavaly az év második felében megvásárolta a holland Machinefabriek Steketee B.V. vállalatot. Ezzel a cég növényvédelmi termékkínálata mechanikus gyomirtó eszközökkel, valamint a jövőbe mutató, kamerával támogatott gépirányítási technológiával bővült. Ezekről beszélt a Magro.hu-nak Kis Pál, a Steketee termékek egyik legnagyobb hazai szakértője, az Agroskill ügyvezetője.
Hirdetés
Városi környezetben, vízpárában lebegő gyökereken keresztül fejlődnek a zöldségek
Olyan aeropóniás technológiát fejlesztett ki egy brit vállalat, ami nagyban növelheti a klímaváltozás miatt egyre inkább veszélyeztetett élelmiszerbiztonságot. A vízpárában lebegő gyökereknek a szabadföldi termelés vízigényének 5 százaléka is elég. A rendszer termelékenysége 70 százalékkal is felülmúlhatja a hidropónia eredményét.
Akkor ér valamit az adat, ha fel is használják
Százalékban és pénzben is kifejezhető a mezőgazdaságban az adatgyűjtés hasznossága, de nem mindegy, mire használja a kapott adatokat a gazda. Pedig a termelésben is pénzre váltható az információ – többek között erről is beszélt az AgroVIR Kft. magyarországi cégvezetője, Okner Péter. A vállalat olyan informatikai rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, amelyek a mezőgazdasági termelés teljes folyamatának adatgyűjtését összefogják és elemzik. Sőt, következtetéseket is levonnak az adatokból, amik alapján a gazda dönthet arról, megéri-e neki az adott művelet.
Holland újítás az istállóban: tehén wc segít üríteni az állatoknak – videó
Tehén wc-t fejlesztett ki egy holland cég. A berendezés célja, hogy a mezőgazdaságból származó ammónia-kibocsátás mértéke csökkenjen. További kedvező eredmény, hogy hosszú távon mérséklődhet a gazdálkodók munkaterhelése is.
Ezer milliárd forintosra nőhet a mezőgazdasági robotok piaca
A mezőgazdaságban alkalmazott robotok globális piaca 2025-re eléri a 25 milliárd dollárt. A legnagyobb részt Kína, Dél-Korea, Japán, az USA és Németország szerzi meg belőle. A robotok legelterjedtebb alkalmazási területei a növénytermesztésben a légi adatgyűjtés, a térképezés, a vetés, az ültetés, a trágyázás, az öntözés, a szedés és a betakarítás lesznek. A fejőrobotok révén pedig a szerepük ma már az állattenyésztésben is meghatározó.
„Ipari” informatika a mezőgazdaságban
Kövesdi József cége, a Senit Kft. néhány éve találkozott egy feladattal, amely új lehetőségeket és egyben járatlan utat mutatott számára, hogy merre, hogyan fejlessze tovább a céget. Ez a járatlan út az agrárinformatika volt. Ráléptek az útra és a mezőgazdaság mint üzletág rövid időn belül akkora jelentőségű lett a cég életében, hogy úgy döntött, külön üzletágba szervezi. A cég vezetőjével beszélgettünk arról, hogy merre tart ma az agrárinformatika.
140 hektáron gazdálkodik a háromszoros olimpiai aranyérmes vízilabdázó
Szécsi Zoltán korábban háromszor nyert olimpiát a magyar vízilabda válogatott kapusaként, ma pedig az Egri Vízilabda Klub elnöke. Azonban nem elégszik meg ezzel, tevékeny a mezőgazdaságban is: a nagyszüleitől örökölt birtoka a Heves megyei Kömlő határában van. 140 hektáron gazdálkodik, szántója, legelője és erdője is van. Tejelő tehenészetet is üzemeltet, idén pedig egy saját malom építését tűzte ki céljául.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés