Rákaptak a díjtámogatott agrárbiztosításokra a magyar gazdálkodók

Hirdetés

Magyarországon a gazdálkodók 13,3 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók és biztosító egyesületek részére 2017-ben, amiből 10,02 milliárd forint után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. A díjtámogatott agrárbiztosítások rendszerében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják. A túligénylés esetén visszaosztásra kerül sor. A konstrukció népszerűsége egyre nő, különösen közrejátszott ebben, hogy 2016-ban visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint az állami és önkormányzati szereplők is, így a díjtámogatott szerződések állománydíja tovább növekedett, a tavalyi 7,86 milliárdról 10,02 milliárd forintra 2017-ben. Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők egyre inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. Korábbi anyagunkból kiderül, hogy nyugodtabban alhat a gazda, ha díjtámogatott növénybiztosítást köt a kultúrára.

Növekszik a díjtámogatott agrárbiztosítások száma Magyarországon, a növénybiztosítások teszik ki az ágazat 86 százalékát

A növénybiztosítási ágazat egyeduralma továbbra is fennáll, hiszen 2016-ban az összes mezőgazdasági díjbevételek 86,0 százalékát, míg 2017-ben a 87,0 százalékát adta. Az állatbiztosítási ágazat részesedése 2017-ben az összes díjbevételből 3,9 százalék, a vagyon- és felelősségbiztosításoké 9,0 százalék volt, míg az erdőbiztosításoké 2016-hoz képest változatlan maradt - írja az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) mezőgazdasági biztosításokról szóló adatgyűjtése.

Az időjárás szélsőségesen alakult 2017-ben a mezőgazdaság számára. A helyi károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását is mutatja.

Az év hideghullámmal kezdődött, a hónap középhőmérséklete –5,9 fok volt, ami közel 5 fokkal elmaradt az átlagostól. A legalacsonyabb hőmérsékletet január 8-án mérték (–28,1 fok) Pest megyében. A márciusi meleg után a tavaszi fagy a gyümölcs- és szőlőültetvényekben okozott károkat. A piaci szereplők szerint különösen a jégkár elleni biztosítást kötötték meg sokan, és ezek a konstrukciók a jövőben is népszerűek maradnak. A nyár folyamán három komoly hőségperiódust tapasztalhattunk 2017-ben: az elsőt június végén, a következőt július 20 után, és végül augusztus elején egy héten át (harmadfokú hőségriasztást is elrendeltek). A 2017-es nyár legmagasabb hőmérsékletét (41,4 fokot) augusztus 4-én mérték.

Jégkár és hidegfront is nehezítette a gazdák dolgát 2017-ben

A mezőgazdasági jég- és viharkárok közös jellemzője, hogy sok tájegységben előfordultak, de viszonylag kis körzetekben jelentkeztek intenzív formában. Emlékezetes nap volt júliusban, amikor 150 km/órás széllel vihar söpört végig és pusztított a Balatontól Budapestig. A 2017. év káreseményei közül a jégeső komoly károkat okozott Baranya, Bács-Kiskun és Szolnok megyében is. Augusztusban Békés megyében diónyi nagyságú jég és heves vihar csapott le a gazdákra. Korábban itt írtunk arról, hogy hatalmasat kockáztat a gazda, ha nem gondol előre a jégverésre. 2017 október második felében igen erős hidegfront sújtotta Magyarországot. A helyenként 130 km/h erősséget is elérő széllökések komoly anyagi károkat okoztak a fóliasátrakban. Ezzel rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe hozták az érintett termelőket. Az ország jelentős részét 11 °C-nál magasabb éves középhőmérsékletek jellemezték 2017-ben. Az új szabályok szerint már nemcsak a virág, termés és terméskezdemény károsodása minősül tavaszi fagynak, így értelmezhetőbbé vált olyan szántóföldi növényeknél is, mint a repce - erről itt olvashat többet. A legmelegebb tájak a déli országrészben voltak, illetve kisebb medencékben, folyóvölgyekben, ahol 12 °C fölé emelkedett az évi középhőmérséklet. A magasabban fekvő északi hegyvidéki területeken adódtak 8 °C-nál alacsonyabb évi átlagok is (Mátra és Bükk).

Témák a cikkben

agrárbiztosítás fagy elleni védekezés növénybiztosítás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Tíz szakember kapta meg a Népművészet Mestere díjat 2024-ben

2024.10.05.

A Népművészet Mestere díj egyes alkotások vagy egész életmű elismeréseként azoknak a népművészeknek adományozható állami kitüntetés, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságuk során a népművészet fejlesztésében kimagasló eredményeket értek el.

Partner

Ezt ne hagyja ki! - Nagy meglepetés az Agrárszektor Konferencián

2024.10.04.

Előesttel bővül az idén a siófoki Agrárszektor Konferencia műsora, így már három napon keresztül, december 3-5. között találkozhatnak színvonalas szakmai programokkal a rendezvény résztvevői. A december 3-i előesten az agráriumot érintő meteorológiai előrejelzésekről, az agrárgazdaságra is hatással bíró várható gazdasági és belpolitikai eseményekről lesz szó, illetve mérlegre kerülnek a magyar élelmiszergazdaság Európai Unióban töltött elmúlt húsz évének tapasztalatai és a hazai agrárvállalkozások kitörési lehetőségei is.

Öntözőrendszerek: Melyik a legjobb választás?

2024.10.04.

Az öntözőrendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a kertészet és általában a mezőgazdaság hatékonyságában, különösen a szárazabb éghajlatokon, így Magyarországon is. Az optimális vízellátás biztosítása a növények számára nemcsak a terméshozamot növeli, hanem a vízpazarlás minimalizálásában is segít.

Utánajártak, hány medve kóborolhat Magyarországon

2024.10.04.

Szinte lehetetlen kideríteni, pontosan hány európai barnamedve kószál éppen Észak-Magyarország erdőiben, de az egyes észleléseket végignézve képet kaphatunk az állatok hozzávetőleges számáról.

Partner

Vulcan Profi Smax – granulált elemi kén - Mindenkinek használni kellene?!

2024.10.04.

Az elmúlt években a kénhiány állandósult a növénytermesztésben. Sok és egyoldalú a kijuttatott nitrogén, miközben egyre magasabb fehérje- és olajtartalmú növényeket termesztünk. Granulált kén használatával több évre elegendő ként tudunk kijuttatni.

Bőgés után barcogástól hangosak az erdők – egy nap alatt akár 30-40 nősténnyel is elbír a bika

2024.10.04.

Az ősz és a hűvösebb idő beköszöntével megérkezett a gímszarvasok párzási időszaka, azaz a szarvasbőgés. A különös jelenség időjárástól és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől akár novemberig is tarthat. A rendőrség és a vadásztársaságok fokozott óvatosságra kérik a közlekedőket, mivel a párzás időszakában a vadak mozgása még kevésbé kiszámítható, mint máskor.

További hírek