Rákaptak a díjtámogatott agrárbiztosításokra a magyar gazdálkodók

Hirdetés

Magyarországon a gazdálkodók 13,3 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók és biztosító egyesületek részére 2017-ben, amiből 10,02 milliárd forint után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. A díjtámogatott agrárbiztosítások rendszerében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják. A túligénylés esetén visszaosztásra kerül sor. A konstrukció népszerűsége egyre nő, különösen közrejátszott ebben, hogy 2016-ban visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint az állami és önkormányzati szereplők is, így a díjtámogatott szerződések állománydíja tovább növekedett, a tavalyi 7,86 milliárdról 10,02 milliárd forintra 2017-ben. Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők egyre inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. Korábbi anyagunkból kiderül, hogy nyugodtabban alhat a gazda, ha díjtámogatott növénybiztosítást köt a kultúrára.

Növekszik a díjtámogatott agrárbiztosítások száma Magyarországon, a növénybiztosítások teszik ki az ágazat 86 százalékát

A növénybiztosítási ágazat egyeduralma továbbra is fennáll, hiszen 2016-ban az összes mezőgazdasági díjbevételek 86,0 százalékát, míg 2017-ben a 87,0 százalékát adta. Az állatbiztosítási ágazat részesedése 2017-ben az összes díjbevételből 3,9 százalék, a vagyon- és felelősségbiztosításoké 9,0 százalék volt, míg az erdőbiztosításoké 2016-hoz képest változatlan maradt - írja az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) mezőgazdasági biztosításokról szóló adatgyűjtése.

Az időjárás szélsőségesen alakult 2017-ben a mezőgazdaság számára. A helyi károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását is mutatja.

Az év hideghullámmal kezdődött, a hónap középhőmérséklete –5,9 fok volt, ami közel 5 fokkal elmaradt az átlagostól. A legalacsonyabb hőmérsékletet január 8-án mérték (–28,1 fok) Pest megyében. A márciusi meleg után a tavaszi fagy a gyümölcs- és szőlőültetvényekben okozott károkat. A piaci szereplők szerint különösen a jégkár elleni biztosítást kötötték meg sokan, és ezek a konstrukciók a jövőben is népszerűek maradnak. A nyár folyamán három komoly hőségperiódust tapasztalhattunk 2017-ben: az elsőt június végén, a következőt július 20 után, és végül augusztus elején egy héten át (harmadfokú hőségriasztást is elrendeltek). A 2017-es nyár legmagasabb hőmérsékletét (41,4 fokot) augusztus 4-én mérték.

Jégkár és hidegfront is nehezítette a gazdák dolgát 2017-ben

A mezőgazdasági jég- és viharkárok közös jellemzője, hogy sok tájegységben előfordultak, de viszonylag kis körzetekben jelentkeztek intenzív formában. Emlékezetes nap volt júliusban, amikor 150 km/órás széllel vihar söpört végig és pusztított a Balatontól Budapestig. A 2017. év káreseményei közül a jégeső komoly károkat okozott Baranya, Bács-Kiskun és Szolnok megyében is. Augusztusban Békés megyében diónyi nagyságú jég és heves vihar csapott le a gazdákra. Korábban itt írtunk arról, hogy hatalmasat kockáztat a gazda, ha nem gondol előre a jégverésre. 2017 október második felében igen erős hidegfront sújtotta Magyarországot. A helyenként 130 km/h erősséget is elérő széllökések komoly anyagi károkat okoztak a fóliasátrakban. Ezzel rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe hozták az érintett termelőket. Az ország jelentős részét 11 °C-nál magasabb éves középhőmérsékletek jellemezték 2017-ben. Az új szabályok szerint már nemcsak a virág, termés és terméskezdemény károsodása minősül tavaszi fagynak, így értelmezhetőbbé vált olyan szántóföldi növényeknél is, mint a repce - erről itt olvashat többet. A legmelegebb tájak a déli országrészben voltak, illetve kisebb medencékben, folyóvölgyekben, ahol 12 °C fölé emelkedett az évi középhőmérséklet. A magasabban fekvő északi hegyvidéki területeken adódtak 8 °C-nál alacsonyabb évi átlagok is (Mátra és Bükk).

Témák a cikkben

agrárbiztosítás fagy elleni védekezés növénybiztosítás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek