Rég volt ennyire mozgalmas hetünk

Jók vagyunk erdők tekintetében; sokan kínálhatnak kiváló minőségű sertéshúst; már utalják a területalapú- és tejtámogatásokat; jövőre nagyobb keretből támogathatók az állattartók, tejtermelők, és a méhészek; jók a kilátások a kukorica terén, de az időjárás nem mindenhol alakul kedvezően; sok veszély fenyeget. Részletek heti agrárhír-összefoglalónkban!

Heti körkép

20,8%-os hazánk erdősültsége, amely az elmúlt évben több mint 4500 hektárral nőtt. A jelenlegi közel 2 millió hektáros erdő legnagyobb része akác (24,2%), csökkent a fenyőfélék, nőtt a kemény lombosok aránya. A magyar élőfakészlet folyamatosan nő, 2014. január 1-jén közel 370 millió köbmétert tett ki, ez 10 év alatt 10%-os növekedést jelent. A gyarapodás oka, hogy az erdők évi úgynevezett folyónövedéke magasabb, mint a fakitermelések, erdőkárok okozta csökkenés. A vizsgált fák közel 80%-a kedvező állapotú, ezzel az EU-ban elfogadott minősítés alapján jónak mondható.

Legtöbb fánk akác, mézben is elől járunk

Már 60 magyar vállalkozás mondhatja el magáról, hogy kiváló minőségű magyar sertéshúst (KMS) kínál. A tavaly létrehozott védjegyet, idén tavasztól kezdték el használni, és garantálja az ezzel a jelzéssel ellátott termék kiváló minőségét. A véd jegy kiérdemléséhez az állatok által evett takarmány 95%-ának gabonaalapúnak kell lennie, a kukoricának pedig GMO-mentesnek. A sertéseknek egészségesnek kell lennüke, és hozamfokozóval sem lehet etetni őket. A védjegy használata a minősített cégek számára ingyenes, mivel a költségeket a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács fedezi, amit az agrártárca támogat.

Támogatások

Megkezdődött a területalapú támogatások és a különleges tejtámogatások kifizetése. Az I. ütemben 102.000 kérelmező jut összesen több mint 47 milliárd Ft-hoz. A következő hetekben a II. ütemmel folytatódnak az utalások, ott további 50.000 igénylő kap közel 80 milliárd Ft-os támogatást. A benyújtott kérelmek abszolút többsége az alföldi régióból érkezett. A jövőre nézve jó tudni, hogy a zöldítési támogatás egyik feltétele a megfelelő vetésforgó alkalmazása. 10 hektáros terület alatt egyfajta, 10-30 hektár között legalább két fajta, 30 hektár fölött legalább három fajta kultúrát kell termeszteni.

Jövőre még több támogatás jut a tejtermelőknek

Állami kamattámogatásban részesülnek az Új Magyarország TÉSZ forgóeszköz hitelprogramban résztvevő termelői szerveződések. Mértéke a hitelkamat 50%-a, legfeljebb évi 4 százalékpont. Jövőre nő az állattartók és tejtermelők támogatása, illetve a több fejlesztési forrás jut a méhészeknek is. A tehéntartás éves kerete 55%-kal, 69 millió euróra bővül, a tejhasznú tehenek támogatása egyedenként évente 353, míg a húshasznúaké 216 euró lesz. A tejtermelők jövőre összesen mintegy 20 milliárd Ft támogatást kapnak majd, ami 14 milliárddal több, mint az eddigi. A szarvasmarhatartók 11 milliárd forintot kapnak 2015-ben, ez 5 milliárd Ft-os emelkedést jelent. Egyedülálló lehetőség a jószágtartók számára még a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” program, melynek keretösszege 7 évre 212 milliárd forint. A méhészeti fejlesztésekre évi 4,7 millió euró, az eddiginél 20%-kal több támogatás jut. Az uniós mézkereskedelem 40%-a magyar termék, ami azért is keresett, meg garantáltan jó a minősége, és GMO-mentes.

Betakarítási helyzetkép

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint a várakozásoknak megfelelő, jó termésre lehet számítani a kukoricát illetően idén. A tavalyi 6,7 millió tonna után idén 8-9 millió tonnát takaríthatunk be, hektáronként átlagosan 7 tonnát. A rekordnagyságú termés köszönhető a kedvező időjárásnak, annak, hogy a sok csapadék sem ártott a növényeknek. Illetve a gazdálkodók gondos odafigyelésének és a jó minőségű vetőmagoknak is. A kukorica ára jóval elmarad a tavalyitól.

Csongrádban és Somogyban azonban nem igazán alakul jól a betakarítás. A sok csapadék miatt késnek a betakarítással az alföldi megyében, ahol eddig a területek 30%-án végeztek csak a munkával. A kukoricaszemek nedvességtartalma 17-21%-os, a szárítási költség pedig még tovább csökkentené az eladási árat. A hektáronkénti átlag valamivel elmarad majd az országos átlagtól, de meghaladja a tavalyit, 6,2-6,3 tonnát becsülnek. Somogy megyében a Sió-csatorna túl intenzív vízeresztése miatt több mint 600 hektárnyi napraforgó és kukoricaföld került víz alá. Ezzel nem csak a betakarítás állt le, de félő, hogy a növények rohadásnak indulnak, és onnan már nem lesz visszaút. A gazdakör már jelezte körülbelül 100 millió Ft-os kártérítési igényét a megyei agrárkamara felé.

Kersák György, a Siófok Térségi Gazdakör elnöke gyalogol gumicsizmában egy víz alatt álló kukoricatábla mellett Siófok határában 2014. október 16-án. Fotó: Varga György (MTI)

Míg több megyében tolódik a betakarítás, Zala megyében már csak 45 hektárnyi napraforgó vár a learatásra. 5,4 ezer hektáron az átlagos terméshozam 2,4 tonna, ez nagyjából megfelel az elmúlt évek átlagának a megyében. Ez szép eredmény annak ellenére, hogy a már beérett állományt sokféle károsodás (gombabetegség, madár-, vihar-, ár- és belvízkár) is érte. Itt a héten megkezdődött a kukorica betakarítása is. Több helyen a minőséggel is gondok vannak, a csövek fuziáriummal fertőzöttek.

Figyeljünk oda jobban!

Magyarországon is megjelent a szúnyogok által terjesztett, „csak” kérődző állatokra veszélyes kéknyelv betegség. Az emberi egészségre ártalmatlan, és az esetlegesen fertőzött állat húsából előállított élelmiszer sem jelent veszélyt. A terjedés megelőzése érdekében zárlatot rendeltek el, valamint légi és földi rovarirtást végeztek Csongrád megye déli részén, ahol kimutatták a kórt. Ezen kívül a telepek 20 km-es körzetében is végeznek ellenőrzéseket az állatorvosok.

Az emberre nem veszélyes a kéknyelv betegség, de minden kérődző állatra igen!

Hamis áfonyára hívják fel a figyelmét a Győr-Moson-Sopronban élőknek. Az ebszőlőként is ismert, fekete héjú, zöld húsú növény könnyen összekeverhető az igazi áfonyával. Azonban súlyos egészségkárosodást (rosszullét, hányás, hasmenés, kábultság, hőemelkedés, fejfájás) is okozhat, ha nyersen fogyasztjuk. Teljesen éretten, megpuhult gyümölcshússal azonban felhasználható dzsemnek, lekvárnak főzve.

Egy tolna megyei mezőgazdasági telepen erjedő kukorica okozta két férfi halálát a héten. Éppen aknát tisztítottak, mikor egyikük rosszul lett, a segítségére siető munkatársa is eszméletét vesztette. A szomorú eset azért történhetett meg, mert az aknában tárolt kukoricára víz szivárgott, ami erjedésnek indult, és nagy mennyiségű szén-dioxid került a levegőbe.

Végül az árak alakulásáról egy összesítés:

Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.