Hirdetés
Rendezvény Szápáron: az agroökológia és a regeneratív mezőgazdaság gyakorlata a téma
Az agroökológia és a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatairól a Veszprém vármegyei Szápáron tart képzést a Magyar Agroökológia Hálózat Egyesület az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársaival közösen 30 gazdálkodó számára. A 2023. április 13-ára és 14-ére szervezett képzésre olyan gazdálkodók jelentkezését várták, akik legalább 30 hektáros területen termelnek. A résztvevők közül 6 közreműködő gazdaságot kiválasztanak. Ezeknél talajvizsgálatra alapozott regeneratív mezőgazdasági gyakorlatot tartalmazó akciótervet készítenek a szakértők, szoros együttműködésben a gazdálkodókkal.
A regeneratív mezőgazdaság az agroökológia részeként olyan gazdálkodási elvek és gyakorlatok rendszere, amely növeli a biológiai sokféleséget, gazdagítja a talajt, hozzájárul a felszín alatti és felszíni vizek minőségének javításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzéséhez és támogatásához. Az ÖMKi írta meg, hogy a regeneratív mezőgazdaság legfontosabb célja a talaj funkcióinak és egészséges élővilágának helyreállítása. Ez a talaj bolygatásának csökkentésén, talajépítő gazdálkodási gyakorlatok tudatos használatán, talajtakaró növények alkalmazásán és a vetésforgó optimalizálásán alapul és ahol lehet, legeltetett állatok integrálásával valósul meg.
![](/public/agronews/an_article_inner/2196/17a7a4d39be85b579687faf00a4e5bd3_1.jpeg)
A rendszer segíti a mezőgazdaság szélsőséges időjárási eseményekkel és az éghajlatváltozással szembeni rugalmas ellenálló képességének megteremtését, ezen túl a vidéki közösségek egészségének és életképességének növekedését eredményezi. Középtávon pedig csökkenti a gazdaságok költségeit is. Az EIT Food által támogatott program az EIT Food Észak-Kelet Európai Központján keresztül valósul meg. Az EIT Food által támogatott a Regeneratív mezőgazdaság forradalma program magyarországi megvalósítását a Magyar Agroökológia Hálózat Egyesület az ÖMKi-vel együttműködésben szervezi.
Hirdetés
Így nyilatkozott az ÖMKi ügyvezetője
„Az ökológiai gazdálkodás középpontjában mindig a talaj állt, ezért is adja magát, hogy a bio művelés gyakorlatába beépüljenek a regeneratív gazdálkodás ökológiai termeléssel összeegyeztethető módszerei. Az igazán elhivatott biogazdák egyre nagyobb arányban használják a regeneratív technikákat. Így például a talajtakarást, forgatás helyett a talajlazítást, vagy éppen a talajépítő növények tudatos alkalmazását, ezzel még inkább elmozdulva a fenntartható mezőgazdaság irányába.” – világított rá a két mozgalom közti szinergiára Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.
A takarás és a növényborítottság jelentősége
A regeneratív mezőgazdaság alapelve, hogy folyamatos növényborítást kell tartani a szántókon is. A hazai szántók nagy részén gabonaféléket, kukoricát, repcét, napraforgót termelünk. A főnövény lekerülése és a következő évi fő kultúra vetése között 3-8 hónap is eltelhet, amely időszak során a terület hagyományosan üres, és élő gyökérzet sincs a talajban.
Ez az az időszak, amelyet rávetéssel, alávetéssel, vagy a főnövény lekerülése után azonnal elvetett takarónövény vetésével tanácsos kitölteni. A rávetés során például a főtermést adó növény valamelyik fejlődési szakaszában vetnek el egy másik növény (pl. kora tavasszal a már bokrosodó őszi gabonára vetnek vörösherét), amely a gabona betakarítása után helyben marad, és aratás után gyorsan növekedésnek indul – írták egy korábbi anyagukban.
Az ilyen kultúrák termelékenysége – ideértve a betakarított termést és a talajban hagyott gyökér biomassza mennyiségét -, nagyobb, mint a tiszta vetés termése. Emellett pedig a talajra és a következő növénykultúrára is kedvező hatással vannak.
A takarónövények használata a hazai gyakorlatban viszonylag új technológiának számít, számos ismert faj ( például facélia, lóbab, szegletes lednek, olajlen, tavaszi bükköny, tarlórépa, csillagfürt) és újnak számító kultúra is megtalálható a takarónövényként használt növényfajok között (pl. etióp mustár, talajművelő retek, tehénborsó, homoki zab). Jellemző, hogy a takarónövények keverékként kerülnek elvetésre, és nem, vagy csak sekélyen kerülnek bedolgozásra a talajba. Alapjában véve ez különbözteti meg a takarónövényeket a zöldtrágyázástól.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMultiva DiscMaster 400H+ tárcsa, félig függesztett, acéllemez hengerrel
10 675 000 HUF
Multiva DiscMaster 400+ tárcsa, függesztett, csőpálcás hengerrel
7 400 000 HUF
Hirdetés
Hirdetés