Repcetermesztés dióhéjban, avagy az olajban van a pénz
Az utóbbi évtizedekben megnőtt a repceolaj jelentősége az étkezésben, egyúttal növekedett a repcetermesztés fontossága is Magyarországon. Sok jel utal arra, hogy a változó időjárási klímában hosszú távon a repce lehet az a szántóföldi növény, ami a leginkább biztos jövedelmet nyújtja majd itthon. De csak értő kezekben. Ezért is foglaltuk össze, mit kell feltétlenül tudni a repcetermesztésről egy magyar termesztőnek.
A repcetermesztés sikeressége a jó talajelőkészítésen múlik. Csak a jó minőségű magágy biztosítja az egyenletes kelést és a megfelelő őszi fejlődést. Ha ebben a fázisban nem járunk el kellő alapossággal és a repcekelés hiányos, valamint az ősz fejlődés nem lesz megfelelő, akkor ennek a következményeit tavasszal már nem tudjuk orvosolni.
Az egyenletes kelés előfeltétele a nyári talajnedvesség biztosítása. Ezt a különböző talajműveletek azonnali zárásával lehet biztosítani. Ez elméletben könnyű, de a gyakorlati megvalósítása több okból is problémás lehet. Ha a repce előveteménye ugyanis kalászos, rendszerint csak rövid idő áll rendelkezésre, hogy a talajelőkészítést elvégezzük, ráadásul a talajnedvesség megőrzését nem segíti elő a Magyarországon júliusban és augusztusban általában tapasztalható száraz időjárás.
Hirdetés
Optimális esetben a repcetermesztés megköveteli a talajállapot részletes felmérését is, hiszen csak ennek tudatában tudjuk megválasztani a megfelelő művelési módot. Ez lehet hagyományos (szántásos) és szántás nélküli. Előbbibe a tarlóhántás és zárás, a tarlóápolás és zárás, a szántás (legalább 30 cm-es mélységben) és annak elmunkálása, valamint a magágykészítés tartozik.
Szántás nélküli művelés választása esetén több lehetőség közül választhatunk. A leginkább költséghatékony mód, ha a tarlóhántást és zárást, majd a tarlóápolást nehézkultivátorral zárjuk, középmély lazítást alkalmazunk a tömörödött rétegek felszámolására. Ha szükséges tárcsával 17-22 cm-es mélységben alapművelést is végezhetünk. Ezután következhet a magágykészítés.
Mulcshagyó, vízmegőrző technológia választása esetén a kalászos elővetemény szalmáját használhatjuk fel. Ezt aprítás (szecskázás) után rövidtárcsával bekeverjük és zárjuk. Ezt követi egy kémiai tarlóápolás, egy rövidtárcsás tarlóápolás, majd a magágykészítés multikultivátorral közvetlenül a vetés előtt.
Direktvetés alkalmazásánál kémiai tarlókezeléssel és a vetéssel kalkulálhatunk.
Aki mégis a szalma bebálázása és elszállítása mellett dönt, jobb, ha azt minél hamarabb megteszi, mert a talaj nedvességtartalma csak a talajmunkák minél korábbi megőrzésével biztosítható.
Akár forgatásos, akár forgatás nélküli alapművelést választunk a repcetermesztés során, ügyeljünk ara, hogy a lazult talajállapot 3-4 héttel a vetés előtt kialakuljon, mert a talajnak így van elég ideje ülepedni, de nem fog tömörödni. Gyomosodás esetén mind kémiai, mind mechanikai gyomirtást is végezhetünk. Utóbbi esetben kultivátort vagy síktárcsát alkalmazzunk és egymenetben rögtön zárjuk is a felszínt.
A magágykészítést végezhetjük a vetéssel egymenetben de külön, kombinátorral is 4-6 cm mélységben.
A repce tápanyagigénye
A repce kifejezetten tápanyagigényes növény, így ezen spórolni nem javasolt. Ha 5-15 cm-es mélységből könnyen hozzájut a megfelelő tápanyaghoz, akkor azt nem csak mennyiségben, de minőségben is meghálálja.
Nitrogénból megosztva 140-180 kilogramm hatóanyagot kell kijuttatni hektáronként. 0-30 kilogrammot ősszel még a vetés előtt, hogy a repce 8-10 leveles állapotban induljon neki a télnek. Tél végén ezt 70-120 kilogrammal lehet kiegészíteni az állomány fejlettségének függvényében. Szárnövekedéskor pedig további 40-60 kilogrammot jutassunk ki a növénytömeg és a virágképződés elősegítésére.
A jelentős nitrogénmennyiséget a növény nagy vegetatív tömeg kifejlesztésével és így nagy terméssel hálálja meg. A túlzott bevitel azonban olajcsökkenést és fehérjenövekedést eredményezhet, ráadásul a növény könnyebben kifagyhat, sőt még a tenyészidőszak is kitolódhat. Ezért a nitrogén megfelelő mennyiségét alaposan gondoljuk át. Ha például hüvelyes volt az elővetemény, egyáltalán ne jutassunk ki nitrogént ősszel.
Foszfort és káliumot csak nyár végén, a talajmunkák alkalmával érdemes kijuttatni káliumtúlsúllyal, foszforból 80-120, káliumból 100-150 kilogrammot hektáronként.
A foszfor a virágzat és termés kifejlődéséhez nélkülözhetetlen, de felgyorsítja a kezdeti növekedést is és ellenállóbbá teszi a növényt a betegségekkel szemben.
A kálium a zöldtömeg növekedésének egyik alapja, de a repce stressztűrő (betegségek, fagy és aszály) képességét is javítja.
A repcetermesztés során a mezoelemek alkalmazására, elsősorban a kénre, a kalciumra és a magnéziumra is gondolni kell. A kén különösen a kéntartalmú aminosavak és fehérjék képzéséhez fontos. A repce kénigényét kéntartalmú nitrogénműtrágyákkal orvosolhatjuk.
A mikorelemek közül a bór érdemel említést, mert az őszi fejlődésben és a virágzás alkalmával történő jobb terméskötésben játszik nem elhanyagolható szerepet. Kijuttatására tavasszal bórtartalmú levéltrágyák alkalmazásával keríthetünk sort.
A repce a gyökerének köszönhetőn általában képes a talajban található meszet felvenni, de ha mégsem, mésztrágyázás is javasolt, különösen mészhiányos, savanyú talajokon.
A repce vetése
A repce vetése nagy gondosságot igényel. Mind az időzítés, mind a helyes technológia megválasztása létkérdés. Ennek az az oka, hogy általánosságban az aprómagvú növényekre (és így a repcére is) jellemző a nehéz kelés. Nagy odafigyelésre van szükség az egyenletesség, a megfelelő állománysűrűség és a faggyal szemben ellenállóság eléréséhez.
A megfelelő vetésidő országrészenként változik, de hozzávetőlegesen itthon augusztus 25. és szeptember 10. közé esik. Meghatározásához a talaj nedvességtartalmából kell kiindulni. Túl korai vetésnél az állomány túl korán megerősödik és indul szárba, ami azért nem kívánatos, mert ilyenkor a repce télállósága csökken. Túl későn viszont azért nem jó vetni, mert ilyenkor a kicsi növények nem tudnak elegendő tápanyagot felvenni és elraktározni a télre.
A repce őszi növényvédelme csávázással és ha szükséges, az álhernyó elleni védekezéssel letudható, de a tavaszi védekezés már összetettebb és folyamatos megfigyelést igényel. Általános érvényű szabályokat nem fogalmazhatunk meg, mert a kártevők megjelenése egy sor tényezőtől függ. Akkor járunk el a leghelyesebben, ha sárgatálas, vagy hálócsapdás megfigyelést alkalmazunk és a küszöbérték elérése után azonnal elkezdjük a szükséges a védekezést. Először a repce szárormányost monitorozzuk, mert az jelenik meg a legkorábban, a leghidegebb időben. A repcefénybogár szintén még viszonylag kifejletlen állapotában támadja a növényt, a virágkezdeményeket támadva. Többkörös védekezésre készülhetünk ellene. A repcebecő-gubacsszűnyog megjelenésére a becőkezdemények megjelenésétől lehet számítani. A becőt károsítja, mert oda rakja tojásait.
Piretroidokkal (Bulldock, Decis, Fury, Karate Zeon, Kaiso, Rapid, Summidog, Talstar, Tagló), szerves foszforsavészterekkel (Pyrinex, Dursban Delta, Reldan), ezek kombinációival (Nurelle-D), valamint kloronikotinil származékokkal (Biscaya, Calypso, Gazelle, Mospilan) védekezhetünk ellenük.
A repce betakarítása
A növény hosszú ideig tartó virágzása és egyenetlen érése komoly kihívás elé állítja a termesztőt a betakarítási idő helyes megválasztásakor a repcetermesztés során. Mivel a magban az olajképződés és olajbeépülés leginkább az érés idején történik, az optimálistól eltérő időpont az olajtartalmat csökkenti. Túl korai betakarítás esetén az olajtartalom alacsony lesz. Fontos, hogy az érési időszakban ne legyen csapadékos az időjárás, mert ez elősegíti a becők felnyílását, és így növeli a pergési veszteséget.
Egyébként a repce érése jellemzően június közepére, második felére esik Magyarországon. Itthon a növényt egymenetben, kombájnnal takarítják be. Ilyenkor a nedvességtartalma kb. 12%-os. A betakarításnak azonban van egy előfeltétele: az állományszárítás. Ha a tokban lévő magvak zöme (70-80 %) már érett, megkezdődhet a deszikkálás, felszívódó vagy kontakt készítményekkel. A vegyszerek kijuttatását a reggeli vagy az esti órákban végezzük, hogy a pergési veszteség a lehető legkisebb legyen. A műveletet össze kell hangolni a betakarítással. Egyszerre mindig akkora terület deszikkálását végezzük el, amekkorát egy nap alatt be is tudunk takarítani.
40 %-os magnedvességi állapotban érésgyorsító is alkalmazható a repcetermesztés során. Ilyenkor a becők csak mintegy fele érett. Ám ez a művelet csak gyommentes állományban használható. Ellenkező esetben a szerek hatás nem lesz kielégítő.
A műveletekhez, például, Bromotril, Glialka, Pardner, Reglone, Roundup vagy Zopp használható.
Ezzel részben összefügg az úgynevezett becőragasztás. Évről-évre komoly károkat képes okozni a kipergés, azaz a repcebecők felnyílása miatti termésveszteség. Ennek több oka lehet, a megkésett betakarítástól, a kórokozókon keresztül egészen a madárkártételig. Becőragasztóval (például Flexi, Iskay) lehet orvosolnia a bajt, aminek szintén van érésgyorsító hatása.
A betakarítás után a kombájn-tiszta repcemagot meg kell tisztítani. A mag tárolása magas olajtartalma miatt 8-10 % nedvességtartalom mellett lehetséges. Ennél magasabb nedvességtartalom esetén vagy esős időben végzett betakarítás esetén a repcemagot szárítani is kell. Ilyenkor a szárítólevegő hőmérséklete ne haladja meg a 45 C-ot.
És zárásként javasolt a betakarítás után visszamaradó repceszárakat a talajba dolgozni, mivel azok könnyen bomló szervesanyagként a talaj szervesanyag-készletét gyarapítják és így a műtrágyaköltségek csökkenthetők.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés