Az őszi káposztarepce szárának hosszanti repedése sajnos igen gyakori jelenség a tavaszi időszakban. Az okok álltalában összetettek, de kétségtelenül leszűkíthetőek 3-4 olyan helyzetre, tényezőre, amelyek közvetlen előzményként a repedések állományszintű megjelenését eredményezik.

1. Kártevő: A leggyakoribb tettes a repceszár-ormányos. A szárban kikelő lárvák felemésztik a repceszár belső szöveti állományát, amely tápanyagfelvételi, -szállítási és kórtani tüneteket egyaránt eredményez. A károsodott szár először torzul, majd felreped. A torzulás és repedés sajnos a lárvák kártételének megkezdése előtt is előfordulhat, mert a szárkezdeményen ejtett szúrt sebeket a repce ilyen módon igyekszik begyógyítani.

Tipp: Ha kártevő okozza a repedéseket, akkor a repedt szárak alapos vizsgálatával erről meggyőződhetünk! Érdemes több szárat, és alaposan megvizsgálni!

Az őszi káposztarepce szárának hosszanti repedése igen gyakori jelenség a tavaszi időszakban

2. Fagy: A fagykár tünetei jól elkülöníthetőek a többi repedéses tünettől. A fagy károsítása nyomán a jellemzően már zöld bimbókkal berakodott szár a nappali hőmérsékletemelkedés hatására először bókolni kezd, majd torzul, és ezzel egy időben a fagy okozta ödémák mentén felreped. A fagy kártétele a tapasztalatok szerint -5 °C alatt jelentkezik, és a nagyobb szárnövekedést produkált állományokat érinti.

Tipp: Ha az elmúlt napokban a hőmérséklet nem volt ilyen alacsony, vagy nem volt még szárba indulva a repcénk, nem valószínű, hogy fagykárt szenvedett!

3. Tápanyaghiány: A témában született írások egy jelentős része a bór-, a kalcium- és a cinkhiányra vezeti vissza a kora tavaszi, szárba indulás után megjelenő repedéseket.

A kézen fekvő magyarázat szerint a korai bórhiány felborítja az auxin-citokinin egyensúlyt a fiatal növényekben. A bórhiány miatt kialakuló auxintöbblet a sejtek gyors megnyúlását eredményezi, amely repedéshez vezet.

A kalciumhiány még a kalciummal jól ellátott talajokon is gyakran megjelenik, és ezt több éves levélanalíziseink is szépen visszaigazolják. Általában relatív hiánya esetén számos anyagcsere folyamat lelassul, felborul, csökken az ellenálló képesség, károsodik a csúcsrügyek és gyökérszőrök fejlődése, és jelentősen megnövekedik a repedések száma és hossza.

Nem közismert tény, hogy a repce még a kukoricánál is jóval több cinket vesz fel a talajból. Ha a cink kora tavasszal hiányzik, a fiatal növények növekedésében zavar lép fel, jelentősen megnő fagyérzékenységük, továbbá csökken a bőrszövet rugalmassága, ami ugyancsak repedéshez vezet.

Tipp: A bór pótlása egy intenzív technológiában alap, és elengedhetetlen. Ősszel regulátorral együtt 150-200 g/ha, tavasszal szárormányos elleni védekezéskor 100-150 g/ha, zöld bimbós állapotban 200-220 g/ha levélen keresztüli bór pótlásával nagyon sokat tehetünk a tavaszi repedések mérséklése érdekében. A cink ugyancsak kiválóan pótolható levélen keresztül, kijuttatását leginkább a kora tavaszi növényvédelmi beavatkozások alakalmával javasoljuk, a hiány mértékétől függően legalább 100-300g/ha mennyiségben. A kalcium nagy mennyiségű pótlása kevésbé hatékony levélen keresztül, de ebben a tavaszi időszakban a kisebb mennyiség is eredményes lehet, főleg akkor, ha talajunkból hiányzik vagy lekötött állapota miatt felvehetetlen.

4. Időjárási anomáliák okozta élettani reakció, hibrid érzékenység: Ha a fent részletezett 3 tényezőt a legjobb tudásunk és szándékunk szerint minimalizáltuk, akkor sem dőlhetünk hátra, ugyanis az idei év időjárása kifejezetten kedvezni fog a repedések megjelenésének. A tavaszi szokatlanul hideg és csapadékszegény időjárás miatt az összes őszi növényünk felett telt az idő, de nem fejlődtek. Most, hogy érkezett valamennyi csapadék, és újra felmelegszik a levegő és a talaj, rendelkezésre áll a talajoldat, növényeink megpróbálják „utolérni magukat”, ami nagyban megnöveli a repedések kockázatát. Ha nekem tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy szinte tuti, hogy repedni fognak!

A repedés a kórokozók kapuja, amit mi hamarabb be kell zárni, a sebeket be kell gyógyítani, szárítani! Ez rendkívül fontos feladata lesz mindenkinek, akinek állomány szinten fog repedezni a repcéje, figyeljünk rá!

Gyói Gábor
Fitohorm Kft.

(x)

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás