Romániában éves szinten 245-250 ezer tonna szilva terem meg, ezzel az unióban piacvezetőnek számít. Eközben itthon a 70 ezer tonnát is alig éri el a termésmennyiség. De mi a helyzet a többi országban és hogyan alakulnak idén az árak?

Az Európai Bizottság jelentése szerint az elmúlt 2 évben 1,35-1,45 millió tonna szilva került le összesen a tagállamok gyümölcsfáiról. Ezzel a szilva az őszibarack után a második legnagyobb mennyiségben termelt csonthéjas növénnyé nőtte ki magát a közösségben.

A legtöbb szilvát Románia (490-500 ezer tonna) termeszti, Franciaországban 170-195 ezer tonna, Spanyolországban 170-230 ezer tonna, Olaszországban 210-215 ezer tonna, Lengyelországban pedig 102-106 ezer tonna szilva termett az elmúlt két évben.

Franciaországban a termelés mintegy 17 ezer hektáron folyik, a megtermelt szilvából 50 ezer tonna aszaltszilvaként kerül piacra. A legkedveltebb fajta Franciaországban a Mirabel, melyből idén 7 ezer tonna teremhet a tavalyi 10 ezerhez képest ez komoly veszteségnek minősül.

Az Európai Unióban Románia termeszti a legtöbb szilvát
 

Németországban összesen 48 ezer tonna szilva kerülhet a ládákba idén. Ez 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A fő szilvatermő vidékek Baden-Württemberg és Rajna-vidék-Pfalz tartományok, amelyek együtt az ország szilvatermésének 64 százalékát adják. A kisebb kínálattal magasabb árak is járnak: a President, a Stanley és a Cacanska fajtakörbe tartozó gyümölcsök termelői ára magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

A legnagyobb frissszilva-exportőrének az EU belső piacán Spanyolország számított tavaly, míg a legnagyobb importőr szerepét Németország töltötte be.

2014-ben az Európai Unió külkereskedelmi mérlege pozitív volt szilva tekintetében. 85,1 ezer tonna szilvát exportáltunk külső piacra, miközben csak 59,2 ezer tonna került importálásra. 2015-ben a behozott friss szilva mennyisége 19 százalékkal bővült május végéig. A harmadik országból behozott szilva java része Hollandiába és az Egyesült Királyságba került.

Hazánkban nem igazán népszerű a szilva, éves szinten 1,3 kilogramm jut egy főre. A legtöbben befőtt, lekvár, vagy éppen pálinka formájában keresik a szilvát. Mindössze 8-9 ezer hektáron folyik szilvatermesztés itthon, az elmúlt évek átlagtermése 37-70 ezer tonna között alakult. A termésingadozás az adott évi jégkároknak, vagy épp az öntözés hiányának is betudható. A szakértők szerint a tavalyi rekordtermést nem érik el idén a gazdák, de most sem lesz okuk panaszra.

Az eddigi adatok szerint 2015 első felében az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal kevesebb, 94,7 tonna szilva érkezett hazánkba. A behozott szilva zöme Hollandiából származott.

A 2014-es friss szilva-külkereskedelem egyenlege pozitív volt. Míg 11,6 ezer tonna szilvát exportáltunk, addig összesen 859 tonna szilva került behozatalra. Az elmúlt években a legtöbb szilvát Németországba exportáltuk, míg a legtöbb szilva Hollandia irányából került a hazai piacokra.

Ahogyan a friss szilváé, úgy a feldolgozott szilva külkereskedelmi egyenlege is pozitív volt 2014-ben. Az ipari célú szilvapüré 154 millió forint, a cukor nélküli termék 68 millió forint, a cukortartalmú 20 millió forint aktívummal zárt 2014-ben. Ezzel szemben az aszalt szilva külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2014-ben, a beszállított mennyiség 1028 tonnát, míg a kiszállított 325 tonnát ért el.

A Budapesti Nagybani Piacon amíg nem jelent meg a magyar szilva, addig olasz (januárban és februárban), chilei (márciusban és áprilisban), majd spanyol (június közepétől) szilvát kínáltak a kereskedők. Eddig a hazai termesztésű fajták közül a kínálatban Ringló, Japán típusú, a Cacanska, a Bluefre és a President fajták jelentek meg.

A hazai termés a 27. héten jelent meg először a kínálatban, 350 forintot kértek érte a kereskedők. A 27-36. héten a szilva ára (220 Ft/kg) 37 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A megfigyelt budapesti üzletláncokban a 26. héten 598 forint/kg körüli áron kínálták a hazai szilvát, amelynek ára a 35–36. héten átlagosan 191 forint/kg-ra csökkent, és magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Forrás: AKI

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról

2024.07.06.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról és a keszthelyi Georgikon Campus tevékenységéről.

Válaszok kellenek arról, hol tart a magyar agrárdigitalizáció

2024.07.05.

Tanulmány készül annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai pontosabban lássák, hol tart a mezőgazdaság digitalizációja

Sürgősen változtatni kell a magyar mezőgazdaság vízellátásán

2024.07.05.

A jóval a rendszerváltás előtt megépült keleti és nyugati főcsatornán kívül nem nagyon fejlődött az infrastruktúra, pedig az ország bővelkedik felszíni vizekben.

Új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben

2024.07.05.

Javul a termelők helyzete, mert új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben.

Nyáron is jönnek a támogatások és pályázatok hírei

2024.07.04.

Júniusban is több cikkünk szólt a támogatások és a pályázatok témáiról, ebben a hírösszefoglalóban pedig összegyűjtöttük a legfontosabb kapcsolódó anyagokat az elmúlt hónapból.

Tisztul Békés: 10 ezer tonnányi illegális hulladéktól szabadították meg a vármegyét

2024.07.04.

Összesen mintegy 10 millió kilogrammnyi, vagyis 10 ezer tonnányi elhagyott, jogellenesen elhelyezett hulladéktól szabadították meg tavaly Békés vármegyét, csaknem 400 bejelentést vizsgáltak ki.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Goldoni S 80 plus fülkés traktor

Hitelesített telefonszám

12 000 000 HUF

+ áfa
Hirdetésfeladás