Hirdetés
Romlott a magyar sertéshús helyzete a külpiacokon
Hirdetés
Magyarország élősertés kivitele 13 százalékkal csökkent 2017 első fél évében az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a legfőbb partnereink Ausztria, Horvátország, Románia és Szlovákia voltak. Románia 43 százalékkal, Ausztria 19 százalékkal kevesebb, míg Szlovákia 35 százalékkal több sertést vásárolt Magyarországtól.
80 százalékkal bővült a kiszállítás Horvátországba. Az élősertés behozatala 52 százalékkal nőtt meg a megfigyelt időszakban, a legnagyobb beszállítók Hollandia, Németország és Szlovákia voltak. A Szlovákiából megvett sertések mennyisége 25 százalékkal, a Németországból vásároltaké több mint a kétszeresére nőtt, míg a Hollandiából származóké 20 százalékkal kevesebb volt - olvasható az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentésében.
A nemzetközi piacon értékesített magyar sertéshús mennyisége 15 százalékkal, értéke pedig 30 százalékkal emelkedett 2017 első hat hónapjában a 2016. január–júniusi időszakhoz képest. A legtöbb magyar sertéshús Romániába, Kínába és Japánba került. A Romániába (+29 százalék) és a Japánba (+6 százalék) irányuló export emelkedett, míg Kínába 2 százalékkal csökkent a kiszállítás. A sertéshúsimport volumene 11 százalékkal, értéke pedig 33 százalékkal nőtt. A sertéshús 53 százaléka Lengyelországból, Németországból és Spanyolországból származott.
Magyarország a vizsgált periódusban élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr volt.
A hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 523 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2017 augusztusában. Ez 1,8 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. Az AKI PÁIR adatai szerint a darabolt sertéshús (comb, karaj, tarja) feldolgozói értékesítési ára nem változott számottevően 2017 augusztusában 2016 azonos hónapjához viszonyítva. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 6 százalékkal, a sertéscombé 9 százalékkal emelkedett a megfigyelt időszakban.
Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 1,7 euró/kilogramm (527 forint) hasított hideg súly volt 2017 augusztusában. Egy év alatt 4 százalékkal emelkedett. Magyarországon a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 523 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2017 augusztusában. Ez 1,8 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest.
Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió 11 százalékkal kevesebb sertéshúst (1,9 millió tonna) adott el a nemzetközi piacon 2017 január–júniusában, mint egy évvel azelőtt. Az export 36 százaléka Kínába irányult, ahova az egy évvel korábbinál 31 százalékkal kevesebb, 685 ezer tonna uniós sertéshús került az első hat hónapban. További nagy célpiacok Japán (210 ezer tonna) és Hongkong (175 ezer tonna) voltak. Japánba 7 százalékkal emelkedett a kivitel, míg Hongkongba 2 százalékkal csökkent. A közösség sertéshús importja (17,3 ezer tonna) 12 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, a behozatal 63 százaléka Svájcból származott.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés